A környezetvédelem és a közlekedésbiztonság közös metszéspontján egyre fontosabb szerepet kap a járművek kibocsátásának valós ellenőrzése. Az Európai Unió évek óta sürgeti a tagállamokat, hogy a gépjárművek műszaki vizsgáztatásánál a valóságos szennyezés mérésére alkalmas technológiákat alkalmazzanak. E folyamat egyik kulcsfontosságú eleme a dízelmotorral hajtott járművek részecskeszámlálóval történő vizsgálata, amely már több nyugat-európai országban bevezetésre került – Magyarország azonban egyelőre még a régi, kevésbé hatékony rendszert alkalmazza.
Miért van szükség részecskeszámlálásra?
A dízelmotorok különösen veszélyes részecskéket bocsátanak ki, amelyek rákkeltő hatásúak lehetnek, és jelentős mértékben rontják a levegő minőségét – különösen a városi környezetben. A részecskeszűrő (DPF) feladata, hogy ezeket az apró, szabad szemmel nem látható szennyező anyagokat kiszűrje a kipufogógázból. A gond csak az, hogy Magyarországon – a jelenlegi vizsgálati módszerek pontatlansága miatt – sok olyan jármű is átmehet a műszakin, amelyben már nincs is ilyen szűrő.
A régi technológiával végzett füstölési próbák nem alkalmasak a modern dízelek valós kibocsátásának kimutatására, így azok a járművek is megfelelnek, amelyekből a részecskeszűrőt eltávolították vagy hatástalanították.
Az unió nyomása – és a lemaradás ára
Az Európai Unió határozottan elvárja tagállamaitól, hogy korszerűsítsék a műszaki vizsgák rendszerét. Az új szabályok értelmében néhány éven belül minden tagországban kötelező lesz a részecskeszámláló alkalmazása a dízel járművek környezetvédelmi ellenőrzése során.
Németországban már 2023 nyara óta kötelezően alkalmazzák az új berendezést, és hasonlóan jártak el Belgiumban, Hollandiában és Svájcban is. Ezekben az országokban már most szűrik azokat a járműveket, amelyek – részben a manipulált elektronikának és az eltávolított szűrőknek köszönhetően – valójában nagymértékben szennyezik a levegőt.
Magyarország: gépek vannak, jogszabály nincs
A történet magyar vonatkozása különösen ellentmondásos. Már 2021-ben vásárolt az állam 25 darab részecskeszámlálót, darabonként 3 millió forintért – vagyis összesen 2 milliárd forint értékben. Ezek a gépek azonban azóta is bontatlanul állnak, mivel a szükséges jogszabályi módosítások elmaradtak.
Zách Dániel autós szakújságíró szerint ez nemcsak a környezetvédelem, hanem a közpénzhasználat szempontjából is aggályos. A drága gépek ugyanis a mai napig nem kerültek beüzemelésre, így a dízeljárművek döntő többsége továbbra is elavult rendszer alapján kapja meg a forgalmi érvényességet, akár valós kibocsátási problémákkal is.
Mi történik, ha nincs részecskeszűrő?
A probléma gyökere sok esetben az, hogy a részecskeszűrő idővel meghibásodik vagy eltömődik, és ezek cseréje rendkívül költséges. Bertalan Gábor, az Autósámán blog alapítója szerint egy új szűrő akár milliós tétel is lehet, míg a tisztítása is elérheti a százezer forintot. Ezért sok járműtulajdonos egyszerűen kiszereli a szűrőt, és a jármű elektronikáját is módosítja úgy, hogy ne jelezzen hibát.
Ezzel azonban nemcsak a környezetet terhelik, hanem megtévesztik a vizsgáztatást is – ami hosszú távon veszélyezteti a műszaki vizsga hitelességét.
Jön a szigor – a járművek harmada bukhat
Az új vizsgálati módszer bevezetésével sok dízelautó nem fog megfelelni a környezetvédelmi előírásoknak. A szakértők szerint akár a forgalomban lévő autók egyharmadát is érintheti a szigorítás. A cél nem az, hogy a dízelmotorokat teljesen kiszorítsák, hanem az, hogy a csalásokat és manipulációkat kizárják a rendszerből.
Fontos ugyanakkor, hogy a szabályozás nem vonatkozik minden dízelre. A 2010 előtti modellek, amelyek még Euro 4 vagy annál alacsonyabb besorolásúak, nem tartalmaznak részecskeszűrőt, így az ő esetükben nem is lehet ezt a mérési módszert alkalmazni. Halász Bertalan, a joautok.hu vezérigazgatója szerint a 2011-től érvényben lévő Euro 5 norma volt az első, amely kötelezővé tette a DPF meglétét.
Mikor jön a változás?
Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint már folyamatban van a szabályozás módosítása. A bevezetést lépcsőzetesen tervezik megvalósítani, elsőként a kormányhivatali vizsgaközpontokban – például a taxik és oktatóautók körében – kezdik alkalmazni a részecskeszámlálókat. Ezt követően fokozatosan terjesztik ki a technológiát a magánszervizekre is.
Ha a jogszabályi háttér valóban elkészül, és a rendszer hatékonyan működésbe lép, a következő években jelentősen tisztább levegő és átláthatóbb vizsgáztatási rendszer várhat ránk.
A részecskeszámlálás bevezetése a dízelautók vizsgáztatásában nem egyszerű technológiai újítás – környezetvédelmi mérföldkő. Bár rövid távon sok jármű kieshet a forgalomból, hosszabb távon jelentős javulás várható a városi levegőminőségben, a közegészségügyi mutatókban és a közlekedés átláthatóságában.
Magyarországnak nemcsak az uniós elvárások miatt, hanem saját lakossága védelme érdekében is lépnie kell, mielőtt a szennyezés visszafordíthatatlanná válik.
