Több, a diákok, a szülők és a pedagógusok mindennapjait is érintő módosítás kerülhet be a 2026/27-es tanév rendjébe. A tervezett változások között szerepel a december 24-éhez kapcsolódó munkanap rugalmasabb megszervezése, az érettségi időszakában alkalmazott digitális munkarend helyi döntéshez kötése, valamint az Országos Pályaorientációs Mérés választhatóvá tétele – írja a HAON.
A következő tanév rendjéről szóló rendelettervezet társadalmi egyeztetése júniusban zajlott le. A kormányzati dokumentumtár szerint a tervezet célja, hogy pontos időbeli kereteket és feladatmegosztást határozzon meg a köznevelési intézmények számára a 2026/27-es tanévre. A véleményezési határidő június 23-án járt le.
A Civil Közoktatási Platform beszámolója szerint az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium július 17-én egyeztetést tartott azokkal a szervezetekkel, amelyek érdemi javaslatokat nyújtottak be. A minisztériumhoz összesen 22 írásos hozzászólás érkezett, és ezek közül több felvetést támogathatónak ítéltek.
A legfontosabb változás az lehet, hogy az iskolák több kérdésben nagyobb önállóságot kapnak. Ez nem azt jelenti, hogy minden intézmény teljesen szabadon alakíthatja a tanév rendjét, de több olyan terület kerülhet helyi döntési körbe, amelyet korábban központilag, egységesen szabályoztak.
A végleges szabályok még nem jelentek meg
Fontos hangsúlyozni, hogy az egyeztetésen elfogadott javaslatok és a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet még nem feltétlenül azonosak a végleges rendelettel.
A Magyar Közlöny kereshető adatbázisában a cikk készítésekor még nem volt egyértelműen azonosítható a 2026/27-es köznevelési tanév rendjét véglegesen kihirdető miniszteri rendelet. A most ismert részleteket ezért tervezett változásként kell kezelni mindaddig, amíg a végleges normaszöveg meg nem jelenik.
Az alapvető irány ugyanakkor már látható: a minisztérium több esetben nem újabb kötelezettségeket kíván előírni, hanem lehetőséget adna arra, hogy az intézmények saját helyzetükhöz igazítsák a tanítás megszervezését.
Ez különösen fontos lehet azokban az iskolákban, ahol az épület adottságai, a tanulók létszáma, az érettségi vizsgák helyszínei vagy a helyi programok miatt nehéz lenne minden intézményre ugyanazt a megoldást alkalmazni.
Rugalmasabban dolgozhatják le a december 24-i pihenőnapot
Az egyik legtöbb családot érintő kérdés a december 24-éhez kapcsolódó munkanap ledolgozása. A tervek szerint ezt a napot továbbra is pótolni kell, ám a ledolgozás napján az iskoláknak nem feltétlenül kellene hagyományos, teljes órarend szerinti tanítást tartaniuk.
Ez a gyakorlat több intézményben eddig is létezett. A pótlás napján például közösségi programokat, projektfoglalkozásokat, kulturális eseményeket, sportnapot vagy osztályszintű programokat szerveztek. A változás lényege az lehet, hogy ezt a rugalmasságot a rendelet szövege is egyértelműbben elismeri.
A hagyományos tanítási nap elhagyása nem jelentené automatikusan azt, hogy a gyerekeknek nem kell iskolába menniük. Az intézmény a saját munkaterve alapján dönthetné el, milyen foglalkozásokat szervez, és hogyan teljesíti az adott napra vonatkozó feladatait.
A családok szempontjából ezért lényeges lesz, hogy az iskola időben közölje a pontos programot. Előfordulhat, hogy az egyik intézmény projektnapot tart, míg egy másik rövidített tanítási rendet vagy ünnepi programot szervez.
Nem lesz mindenhol kötelező a digitális munkarend az érettségi alatt
Az érettségi vizsgák idején sok középiskolában komoly szervezési nehézséget jelent, hogy a termeket a vizsgázók használják, miközben az alsóbb évfolyamok oktatásáról is gondoskodni kell.
A következő tanévben a digitális munkarend elrendelése várhatóan nem lesz központilag kötelező. A döntés helyi hatáskörbe kerülhet, vagyis az iskola vezetése saját körülményei alapján határozhat arról, hogy szükséges-e néhány évfolyam számára online oktatást elrendelni.
Ez nagyobb szabadságot adhat azoknak az intézményeknek, amelyek elegendő teremmel rendelkeznek, vagy más módon is meg tudják szervezni a tanítást. Ezekben az iskolákban nem kellene kizárólag az érettségi miatt digitális munkarendre áttérni.
Más intézmények ugyanakkor továbbra is dönthetnek az online oktatás mellett, ha a vizsgák biztonságos és zavartalan lebonyolítása ezt indokolja. A tervezet alapján azonban az érintett évfolyamok körének bővítésére nem kerülne sor.
A változás így nem a digitális munkarend eltörlését jelenti, hanem azt, hogy annak szükségességét helyben mérlegelhetik.
A szülőknek időben kell értesítést kapniuk
A helyi döntési szabadság csak akkor működik megfelelően, ha az iskolák kellő időben tájékoztatják a családokat.
Az érettségi alatti digitális munkarend a szülők munkabeosztását és a gyermekek felügyeletét is befolyásolhatja. Különösen az alsóbb évfolyamokon okozhat nehézséget, ha a család csak néhány nappal korábban értesül arról, hogy a tanulónak otthonról kell részt vennie az oktatásban.
Az intézményeknek ezért a tanév helyi rendjében, illetve az érettségi előtt kiadott tájékoztatásban pontosan meg kell majd jelölniük, mely napokon, mely évfolyamokat és milyen formában érinti a változás.
Az is fontos kérdés lesz, hogy az iskola milyen digitális felületet használ, mikor kell a tanulóknak online jelen lenniük, és hogyan igazolják az esetleges hiányzásokat.
Kevesebb országos mérést szerettek volna
A társadalmi egyeztetés során felmerült az országos mérések számának csökkentése is. A pedagógusok és szakmai szervezetek egy része régóta arra hívja fel a figyelmet, hogy a sok mérés jelentős szervezési és adminisztrációs terhet ró az iskolákra.
A minisztérium azonban a beszámoló szerint arra hivatkozott, hogy több mérés megtartását jogszabály írja elő, ezért ezek számának jelentős csökkentésére a tanév rendjéről szóló rendeletben nincs lehetőség.
Ez azt jelenti, hogy az országos kompetenciamérések és más kötelező vizsgálatok alapvető rendszere várhatóan megmarad. Az intézményeknek továbbra is fel kell készülniük a lebonyolításra, az eszközök biztosítására és a tanulók beosztására.
A teljes mérési rendszer egyszerűsítéséhez valószínűleg magasabb szintű jogszabály-módosításra lenne szükség, nem elegendő pusztán a tanév rendjének megváltoztatása.
Az első és második évfolyamos mérések választhatók maradnak
A tervek alapján az első és második évfolyamon alkalmazható mérések továbbra sem válnak kötelezővé. Az iskolák maguk dönthetik el, hogy élnek-e ezekkel a lehetőségekkel.
A választható mérés hasznos lehet abban, hogy a pedagógusok képet kapjanak a gyermekek alapvető készségeiről, például az olvasás, a szövegértés vagy a matematikai gondolkodás kezdeti szintjéről.
Ugyanakkor az intézmények elkerülhetik, hogy a legkisebb tanulókra indokolatlan vizsgaterhelés nehezedjen. A mérés akkor lehet igazán hasznos, ha nem osztályozásra vagy rangsorolásra használják, hanem a fejlesztési szükségletek felismerésére.
A döntés meghozatalakor az iskola figyelembe veheti a pedagógusok szakmai véleményét, a tanulói csoport összetételét és a rendelkezésre álló fejlesztési lehetőségeket.
Választható lehet az Országos Pályaorientációs Mérés
Az egyik fontos könnyítés az Országos Pályaorientációs Méréshez kapcsolódhat. A CKP ismertetése szerint a minisztérium elfogadta azt a javaslatot, hogy az OPM ne legyen minden érintett számára kötelező, hanem választhatóvá váljon.
A mérés célja, hogy segítsen a tanulóknak érdeklődési körük, készségeik és lehetséges továbbtanulási irányaik feltérképezésében. A pályaorientáció önmagában fontos része az iskolai munkának, különösen a továbbtanulás előtt álló diákok számára.
A kötelező online kérdőív azonban nem minden tanulónál nyújt ugyanolyan értékű segítséget. Egyes iskolák szerint hatékonyabb lehet egy személyes pályaorientációs beszélgetés, üzemlátogatás, szakmabemutató vagy középiskolai nyílt nap.
A választhatóság lehetőséget teremthet arra, hogy az intézmények olyan módszert alkalmazzanak, amely jobban illeszkedik a diákok igényeihez.
A pályaorientációs nap témanappá alakulhat
A következő tanévben a pályaorientációs nap kötelező jellege is lazulhat. A tervek szerint a program témanappá alakulna, amelyet az iskolák rugalmasabban szervezhetnének meg.
Ez nem jelenti azt, hogy a pályaválasztással kapcsolatos segítség megszűnik. Inkább arról van szó, hogy a pályaorientációt nem feltétlenül kellene mindenhol ugyanazon a napon és ugyanabban a formában lebonyolítani.
Egy iskola például több kisebb programra bonthatná a témát, más intézmény projektként építhetné be az osztályfőnöki órákba, míg egy harmadik továbbra is egész napos rendezvényt tarthatna.
A nagyobb rugalmasság előnye, hogy az iskola a helyi továbbtanulási lehetőségekhez, a környékbeli munkáltatókhoz és a tanulók életkorához igazíthatja a programokat.
Új lehetőséget kaphatnak a pedagógusok belső továbbképzésre
A pályaorientációs nap átalakítása felszabadíthat egy tanítás nélküli munkanapot, amelyet az intézmények pedagógusnapi programokra és belső szakmai továbbképzésekre használhatnak fel.
Ez lehetőséget adhat arra, hogy a nevelőtestület közösen dolgozzon fel egy szakmai témát, felkészüljön egy új módszer alkalmazására, vagy áttekintse az iskola saját működését.
A belső továbbképzés témája lehet például a digitális oktatás, a mesterséges intelligencia iskolai használata, a gyermekvédelem, a konfliktuskezelés, a sajátos nevelési igényű tanulók támogatása vagy az értékelési gyakorlat fejlesztése.
A pontos szabályozás a beszámoló szerint később jelenik meg. Ennek tisztáznia kell majd, milyen feltételekkel számítható el a nap, kötelező-e minden pedagógus részvétele, és milyen dokumentációt kell készíteni.
Rugalmasabbá válhatnak a témahetek és témanapok
A tervezett rendeletben egyértelműbbé tehetik, hogy a különböző témahetek és témanapok megszervezése nem minden esetben kötelező, illetve azok időpontja is rugalmasan kezelhető.
A témahetek az elmúlt években olyan területeket érintettek, mint a pénzügyi tudatosság, a digitális készségek, a fenntarthatóság vagy a vállalkozói ismeretek.
Sok iskola tartalmas és jól működő programokat szervezett, más intézményekben azonban a központilag kijelölt időpont ütközött helyi eseményekkel, vizsgákkal vagy egyéb tanítási feladatokkal.
A feltételes megfogalmazás megerősítése azt szolgálhatja, hogy az intézmények ne pusztán adminisztratív kötelezettségként kezeljék a témaheteket, hanem akkor és olyan formában szervezzék meg őket, amikor valóban értékesek a tanulók számára.
Új „Diákok hangja” témanap jelenhet meg
A következő tanév egyik újdonsága lehet a „Diákok hangja” témanap. A kezdeményezés célja várhatóan az, hogy a tanulók szervezett keretek között elmondhassák véleményüket az iskola működéséről és az őket érintő kérdésekről.
A minisztérium a rendelettel egy időben külön tájékoztatót és pedagógiai segédletet ígért a programhoz. Ez azért fontos, mert a diákrészvétel akkor lehet érdemi, ha nem merül ki egy formális beszélgetésben.
A témanap során szóba kerülhet az iskolai közérzet, a tanulási terhelés, a közösségi programok, a házirend, a bántalmazás megelőzése, a digitális eszközök használata vagy az iskola környezetének fejlesztése.
A Civil Közoktatási Platform korábban is hangsúlyozta, hogy a diákoknak, a szülőknek és a pedagógusoknak valódi részvételi lehetőséget kell biztosítani az oktatási döntésekben. A szervezet 2026-os beszámolóiban a tanulói vélemények rendszeres becsatornázása is megjelent fontos célként.
Együtt jelenhet meg a köznevelési és a szakképzési tanév rendje
A CKP azt is javasolta, hogy a köznevelés és a szakképzés tanévének rendje egyetlen, könnyebben áttekinthető rendeletben jelenjen meg.
Jelenleg a két területhez külön szabályozás készül. A kormányzati dokumentumtárban a köznevelési és a szakképzési tanév rendjének tervezete is külön társadalmi egyeztetési oldalon szerepelt. A szakképzési tervezet egyeztetési határideje június 30. volt.
A minisztérium a beszámoló szerint vállalta, hogy megvizsgálja az egységesítés lehetőségét. Ennek jogtechnikai akadályai lehetnek, ezért nem biztos, hogy már a következő tanévben egyetlen rendelet készül.
Arra azonban ígéretet tettek, hogy a két különálló szabályozás egy időben jelenik meg. Ez jelentősen megkönnyítheti azoknak a családoknak és intézményeknek a helyzetét, amelyek egyszerre érintettek a köznevelésben és a szakképzésben.
Miért fontos az iskolai autonómia növelése?
Két iskola működési körülményei jelentősen eltérhetnek egymástól. Más lehet egy kis falusi általános iskola helyzete, mint egy több száz tanulót oktató nagyvárosi gimnáziumé vagy egy érettségit és szakmai vizsgát egyaránt szervező intézményé.
Az egységes szabályok biztosítják a kiszámíthatóságot, de túlzott merevség esetén nehézséget is okozhatnak. Az iskolák nagyobb döntési szabadsága lehetővé teszi, hogy a helyi adottságokhoz igazítsák a munkarendet.
A nagyobb autonómia ugyanakkor nagyobb felelősséggel is jár. Az intézményvezetésnek a pedagógusokkal, a diákokkal és a szülőkkel együttműködve kell meghoznia azokat a döntéseket, amelyek korábban központilag meghatározottak voltak.
A helyi szabadság csak akkor jelent valódi előnyt, ha a döntések átláthatók, időben megismerhetők és nem okoznak indokolatlan terhet a családoknak.
Nem minden benyújtott javaslatot fogadtak el
A minisztériumhoz érkezett 22 írásos hozzászólás közül több javaslatot támogattak, de nem mindegyiket lehetett beépíteni a tervezetbe.
Az elutasítás oka egyes esetekben az volt, hogy a felvetés magasabb szintű jogszabály módosítását igényelte volna. Más javaslatok jogtechnikai szempontból bizonyultak megvalósíthatatlannak.
Ilyen kérdésként említették azt az esetet, amikor az első tanítási nap munkaszüneti napra esne. A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet nem feltétlenül alkalmas arra, hogy minden munkajogi és naptári helyzetet önállóan rendezzen.
Az országos mérések számának csökkentését sem tudták a kívánt mértékben elfogadni, mivel több mérés megtartását törvényi vagy más jogszabályi kötelezettség írja elő.
A tanév pontos dátumai továbbra is kulcsfontosságúak
A tervezett szervezési változások mellett a végleges rendelet tartalmazza majd a tanév legfontosabb időpontjait is.
Ebből derül ki:
- mikor lesz az első tanítási nap;
- mikor ér véget a tanév;
- meddig tart az őszi, téli és tavaszi szünet;
- mikor rendezik az írásbeli és szóbeli érettségiket;
- milyen időszakban zajlanak az országos mérések;
- mikor tartják a központi felvételi vizsgákat;
- hány tanítás nélküli munkanapot használhatnak fel az iskolák.
Ezeket az időpontokat csak a végleges rendelet megjelenése után lehet biztosnak tekinteni. A családoknak ezért célszerű megvárniuk a hivatalos közzétételt, mielőtt szabadságot, utazást vagy hosszabb családi programot szerveznek.
Mit jelenthetnek a változások a pedagógusoknak?
A nagyobb intézményi szabadság csökkentheti a felesleges szervezési kötöttségeket, ugyanakkor több helyi egyeztetést és tervezést igényelhet.
A pedagógusok számára kedvező lehet, ha az érettségi alatti munkarendet az iskola saját lehetőségeihez igazíthatja, és a témaheteket sem kell feltétlenül egy előre kijelölt időpontban megtartani.
A belső továbbképzésre fordítható munkanap szintén hasznos lehet, amennyiben valódi szakmai programot biztosítanak, és az nem válik újabb adminisztratív kötelezettséggé.
Az országos mérések rendszerének jelentős csökkentése ugyanakkor egyelőre elmaradhat, így az azokhoz kapcsolódó szervezési és technikai feladatok továbbra is az intézményeknél maradnak.
Mit tapasztalhatnak a diákok?
A tanulók számára a leglátványosabb változást az jelentheti, hogy bizonyos napokon az egyes iskolák eltérő munkarendet alkalmaznak.
Az érettségi időszakában az egyik intézmény digitális oktatást rendelhet el, míg egy másikban folytatódhat a hagyományos jelenléti tanítás. December 24. ledolgozásakor egyes iskolák projektnapot, mások ünnepi foglalkozást vagy rövidített tanítási napot szervezhetnek.
A pályaorientációs programok formája szintén különbözhet. Egyes tanulók kitölthetik az országos online mérést, míg más intézmények személyes programokat, üzemlátogatásokat vagy szakmabemutatókat választhatnak.
A „Diákok hangja” témanap pedig új lehetőséget kínálhat arra, hogy a tanulók ne csak résztvevői, hanem részben alakítói is legyenek az iskolai életnek.
A következő lépés a végleges rendelet kihirdetése
A társadalmi egyeztetés és a júliusi szakmai megbeszélés után a minisztériumnak véglegesítenie kell a rendelet szövegét.
Ekkor derül ki pontosan, mely javaslatok kerültek be jogszabályi szinten, és melyekhez készül később külön módszertani útmutató vagy további szabályozás.
Az iskolák a rendelet megjelenése után készíthetik el saját munkatervüket. Ebben rögzítik többek között a tanítás nélküli munkanapokat, a témaheteket, az ünnepségeket, a méréseket és a helyi programokat.
A szülők és diákok számára ezért a minisztériumi rendelet mellett az adott iskola saját tanévi munkaterve lesz a legfontosabb dokumentum.
Több szabadság, de több helyi különbség is jöhet
A tervezett változások összességében az iskolai autonómia erősítésének irányába mutatnak. Kevesebb kérdésben lenne kötelező minden intézménynek ugyanazt a megoldást alkalmaznia.
Ez lehetőséget adhat az életszerűbb szervezésre, de egyúttal azt is eredményezheti, hogy az ország különböző iskoláiban eltérően alakulnak bizonyos tanítási napok és programok.
A családoknak emiatt még fontosabb lesz figyelniük az intézményi értesítéseket. Nem biztos, hogy egy másik iskola munkarendje alapján meg lehet majd állapítani, mi történik a saját gyermekük intézményében.
A végleges rendelet legnagyobb kérdése így nemcsak az, hogy pontosan milyen változtatásokat fogadnak el, hanem az is, milyen garanciák biztosítják az időben történő tájékoztatást és az átlátható helyi döntéseket
