Sokan az esküvő után a lakhatásra, a közös kiadásokra, a családalapításra vagy éppen a nászút utáni pénzügyi rendezésre figyelnek, és közben könnyen elsikkad egy fontos lehetőség: az első házasok kedvezménye. Pedig ez a kedvezmény havi 5 ezer forinttal növelheti a házaspár nettó jövedelmét, legfeljebb 24 hónapon keresztül, vagyis összesen akár 120 ezer forint is a párnál maradhat.
A legfontosabb azonban az, hogy ez nem automatikusan érkező támogatás. Nem olyan pénz, amelyet a házasságkötés után magától kiutalnak. Az első házasok kedvezménye adóalap-kedvezmény, amelyet év közben adóelőleg-nyilatkozattal, vagy utólag az szja-bevallásban lehet érvényesíteni. A NAV tájékoztatója szerint a kedvezmény együttes összege havonta 33 335 forinttal csökkenti az adóalapot, ami a gyakorlatban havi 5 ezer forinttal magasabb nettó keresetet jelenthet.
Ezért azoknak is érdemes ellenőrizniük a jogosultságukat, akik már hónapokkal vagy akár évekkel ezelőtt házasodtak össze, de nem emlékeznek arra, hogy valaha nyilatkoztak volna róla.
Nem támogatás, hanem adókedvezmény
Az első házasok kedvezményét sokan tévesen egyszeri állami támogatásként képzelik el, pedig valójában személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó kedvezményről van szó. Ez azt jelenti, hogy akkor tud tényleges pénzügyi előnyt jelenteni, ha van olyan összevont adóalapba tartozó jövedelem, amely után személyi jövedelemadót kellene fizetni.
Tipikusan ilyen lehet a munkabér, a gyermekgondozási díj, az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, az őstermelői tevékenységből származó jövedelem vagy akár a bérbeadásból származó jövedelem is. A NAV tájékoztatása szerint az első házasok kedvezménye az összevont adóalapot csökkenti, és többféle jövedelemtípusnál érvényesíthető.
A lényeg tehát: nem külön pénzt osztanak, hanem kevesebb adót kell fizetni. Ha valaki év közben kéri, akkor havonta nőhet a nettó fizetése. Ha korábban elmulasztotta, akkor bizonyos esetekben az éves adóbevallásban lehet visszamenőleg érvényesíteni.
Kinek jár az első házasok kedvezménye?
A kedvezmény azoknak a házaspároknak járhat, ahol legalább az egyik fél az első házasságát köti. Ez nagyon fontos szabály, mert sokan azt hiszik, mindkét félnek első házasnak kell lennie, de ez nem így van.
Ha például az egyik félnek ez az első házassága, a másik viszont korábban már volt házas, attól még a pár jogosult lehet a kedvezményre. A NAV tájékoztatása szerint a kedvezményt a házaspárnak az a tagja is érvényesítheti, akinek nem ez az első házassága, és annak sincs jelentősége, hogy a házasságkötés belföldön vagy külföldön történt.
Ez sok pár számára jó hír lehet, különösen azoknak, akik mozaikcsaládban élnek, vagy egyikük már korábban volt házas, de a másik fél most kötött először házasságot.
Bejegyzett élettársak is jogosultak lehetnek
A kedvezmény nemcsak házaspárok számára lehet elérhető. A NAV tájékoztatója szerint az első házasok kedvezményét a bejegyzett élettársak is igénybe vehetik, ezért a szabályok értelmezésekor a házastárs alatt a bejegyzett élettársat is érteni kell.
Ez azért fontos, mert sokan nem tudják, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat bizonyos adózási kedvezményeknél a házassághoz hasonló elbírálás alá eshet. A jogosultságot azonban mindig a konkrét élethelyzet és a hivatalos adatok alapján kell ellenőrizni.
Mikortól jár a kedvezmény?
A kedvezmény nem az esküvő napjától indul, hanem a házasságkötést követő hónaptól. Ha például a házasságkötés júliusban történt, akkor a jogosultság első hónapja augusztus lehet.
A NAV tájékoztatója szerint az első házasok kedvezménye először a házasságkötést követő hónapra vehető igénybe, és a házassági életközösség alatt legfeljebb 24 hónapon keresztül jár.
Ezért a számolásnál mindig az esküvő hónapját kell először megnézni, majd a következő hónaptól kell számítani a jogosultsági időszakot.
Legfeljebb 24 hónapon át járhat
Az első házasok kedvezménye nem korlátlan ideig jár. A maximális időtartam 24 hónap. Ez azt jelenti, hogy ha a pár minden hónapban jogosult és megfelelően érvényesíti a kedvezményt, akkor két év alatt összesen 120 ezer forint adómegtakarítást érhet el.
A havi összeg ugyan nem tűnik hatalmasnak, de két év alatt már érezhető pénzről van szó. Különösen a házasság első időszakában, amikor sok párnak egyszerre kell berendeznie az otthonát, fizetnie a lakhatást, törlesztenie az esküvői költségeket, vagy gyermeket terveznie.
Éppen ezért nem érdemes legyinteni rá. Ha már jár, akkor célszerű élni vele.
Havi 5 ezer forint, összesen akár 120 ezer
A kedvezmény összege úgy működik, hogy a házaspár együttesen havi 33 335 forint adóalap-kedvezményt érvényesíthet. Ennek adóhatása havi 5 ezer forint, vagyis ennyivel lehet több a nettó kereset a kedvezmény nélkül számított összeghez képest.
Ez nem fejenként 5 ezer forint, hanem párként összesen havi 5 ezer forint. A házaspár dönthet úgy, hogy az egyik fél veszi igénybe teljes egészében, de meg is oszthatják egymás között, ha ez a jövedelmi helyzetük alapján kedvezőbb.
A lényeg, hogy a kedvezmény együttesen jár, nem külön-külön mindkét félnek teljes összegben.
Mi történik, ha az esküvő után nem kérték?
Sok párnál előfordul, hogy az esküvő után senki nem gondol az adóelőleg-nyilatkozatra. Ilyenkor a kedvezmény nem jelenik meg automatikusan a fizetésben.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a pénz végleg elveszett. Ha a jogosultsági időszak még tart, akkor év közben is lehet nyilatkozni a munkáltató vagy rendszeres bevételt juttató kifizető felé. Ilyenkor a következő fizetéseknél már figyelembe vehetik a kedvezményt.
Ha pedig egy korábbi adóévben maradt ki a kedvezmény, akkor az adott évre vonatkozó szja-bevallásban vagy önellenőrzéssel is rendezhető lehet, amennyiben az adózási határidők még nem futottak ki. Régi, elévült éveknél viszont a lehetőség elveszhet, ezért nem érdemes halogatni az ellenőrzést.
Év közben adóelőleg-nyilatkozattal kérhető
Aki még a jogosultsági időszakban van, annak a leggyorsabb megoldás az adóelőleg-nyilatkozat. Ezt a munkáltatónak vagy a rendszeres bevételt juttató kifizetőnek kell megadni.
A NAV tájékoztatója szerint az első házasok kedvezménye év közben a munkáltatónak vagy rendszeres bevételt juttató kifizetőnek adott adóelőleg-nyilatkozattal, valamint az adóévre vonatkozó szja-bevallásban is igénybe vehető.
Az adóelőleg-nyilatkozat lényege, hogy a munkáltató már év közben kevesebb adóelőleget vonjon le, vagyis a kedvezmény ne csak utólag, az adóbevallásban jelenjen meg, hanem havonta a fizetésben is.
ONYA-n keresztül is el lehet intézni
A kedvezmény igénylésének egyik legegyszerűbb módja az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás, vagyis az ONYA. A NAV tájékoztatója szerint az adóelőleg-nyilatkozatot az ONYA felületén lehet kitölteni és beküldeni, de papíralapon is leadható a munkáltatónak vagy rendszeres bevételt juttató kifizetőnek.
A NAV külön tájékoztatója szerint az online adóelőleg-nyilatkozatok Ügyfélkapu-hozzáféréssel érhetők el, az ONYA-ban pedig az „Új nyomtatvány/bejelentés” csempe után az „Adóelőleg-nyilatkozatok” menüpontban választhatók ki a szükséges nyilatkozatok.
Az online beküldött nyilatkozatokat a NAV automatikusan továbbítja a foglalkoztatónak, a folyamat pedig az ONYA értesítései között követhető.
Papíron is leadható a munkáltatónál
Aki nem szeretné online intézni, vagy nem használja magabiztosan az elektronikus ügyintézést, papíralapon is leadhatja a nyilatkozatot a munkáltatójának. Ez különösen azoknak lehet egyszerűbb, akik bérszámfejtőn, munkaügyi osztályon vagy könyvelőn keresztül intézik az ilyen ügyeket.
Fontos azonban, hogy a munkáltató csak akkor tudja figyelembe venni a kedvezményt, ha megkapja a szükséges nyilatkozatot. Ha nincs nyilatkozat, akkor a bérszámfejtés nem fogja automatikusan beleszámolni a kedvezményt.
Aki bizonytalan, kérdezze meg a munkahelyén, hogy szerepel-e a bérpapíron az első házasok kedvezménye. Ha nem, akkor érdemes mielőbb nyilatkozni.
Visszamenőleg az szja-bevallásban is érvényesíthető lehet
Ha egy adott év már lezárult, akkor a kedvezmény nem a havi fizetésben jelenik meg, hanem az éves szja-bevallásban lehet rendezni. Ez azt jelenti, hogy az elmaradt hónapok kedvezménye egy összegben eredményezhet adó-visszatérítést vagy csökkentheti a fizetendő adót.
Ez különösen azoknál lehet fontos, akik már túl vannak a jogosultsági időszak egy részén, de csak most jöttek rá, hogy eddig nem vették igénybe a kedvezményt.
Ilyenkor elő kell venni az érintett évek adóbevallásait, meg kell nézni, szerepelt-e bennük az első házasok kedvezménye, majd szükség esetén javítani vagy önellenőrizni kell a bevallást. Ha az adott év már elévült, akkor a lehetőség elveszhet, ezért minél régebbi házasságról van szó, annál fontosabb a gyors ellenőrzés.
Mindkét félnek ellenőriznie kell a bevallását
Nem elég csak az egyik fél bérpapírját megnézni. Mivel a kedvezmény megosztható a házastársak között, mindkét fél adóbevallását és bérpapírját érdemes ellenőrizni.
Előfordulhat, hogy az egyik fél azt hiszi, a másik már igénybe vette, miközben valójában senki nem nyilatkozott. Az is előfordulhat, hogy a kedvezmény csak az egyik évben szerepelt, a következőben már nem, vagy a jogosultsági hónapok számítása csúszott el.
A NAV tájékoztatója szerint az első házasok kedvezményére jogosult magánszemély kérheti azt is, hogy a munkáltató vagy kifizető a kedvezményt a nyilatkozat visszavonásáig, de legkésőbb a 24. jogosultsági hónap végéig folyamatosan vegye figyelembe. Ilyenkor a következő évben nem kell új nyilatkozatot adni, amíg a jogosultsági időszak tart.
Külön szabály van a 25 év alattiaknál
A 25 év alatti fiatalok kedvezménye miatt külön szabályra is figyelni kell. Ha a házaspár mindkét tagja 25 év alatti, akkor az első házasok kedvezményének kezdete eltolódhat.
A NAV tájékoztatása szerint ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár mindkét tagja 25 év alatti, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első hónapja az a hónap, amelyet megelőző hónapban valamelyik házastárs betölti a 25. életévét. Ha viszont csak az egyik fél 25 év alatti, akkor a kedvezmény a házasságkötést követő hónaptól érvényesíthető.
Ez azért fontos, mert a fiatal házasoknál könnyen előfordulhat, hogy a jogosultsági időszak nem úgy indul, ahogy elsőre gondolnák. Ilyenkor különösen érdemes ellenőrizni a pontos dátumokat.
Más kedvezményekkel együtt is számít a sorrend
Az első házasok kedvezménye más szja-kedvezményekkel együtt is előfordulhat. Ilyen lehet például a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény vagy a családi kedvezmény.
A NAV tájékoztatója szerint a kedvezmények érvényesítési sorrendje meghatározott: többek között a 25 év alattiak kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye és a személyi kedvezmény megelőzi az első házasok kedvezményét, a családi kedvezmény pedig utána következik.
Ez a gyakorlatban azért lényeges, mert nem minden élethelyzetben ugyanúgy jelenik meg a kedvezmény a nettó fizetésben. Ha valaki más jogcímen már eleve nem fizet szja-t, akkor az első házasok kedvezményét csak megfelelő sorrendben és feltételekkel lehet érvényesíteni.
Nem mindenki látja azonnal a pénzt
Az első házasok kedvezménye akkor jelent azonnali havi többletet, ha év közben adóelőleg-nyilatkozat alapján figyelembe veszi a munkáltató. Ha viszont valaki csak az éves szja-bevallásban érvényesíti, akkor nem havonta, hanem utólag jelenhet meg az adómegtakarítás.
Ezért kétféle helyzetet kell megkülönböztetni:
Ha a házaspár időben nyilatkozik, akkor a kedvezmény a havi nettó bérben látszódhat.
Ha nem nyilatkoztak év közben, akkor az éves bevallásban lehet visszakérni vagy elszámolni, amennyiben még van rá lehetőség.
Sokan éppen itt hibáznak: azt várják, hogy az esküvő után automatikusan nő a fizetésük, majd amikor ez nem történik meg, nem foglalkoznak tovább az üggyel. Pedig a kedvezményhez lépni kell.
Így számold ki, járhat-e még pénz
A legegyszerűbb ellenőrzés az esküvő dátumával kezdődik. Először nézd meg, melyik hónapban történt a házasságkötés. Ezután a következő hónaptól számold a jogosultsági időszakot, legfeljebb 24 hónapig.
Ha például 2025 májusában volt az esküvő, akkor a kedvezmény első hónapja 2025 júniusa lehet. A 24 hónapos időszak ennek megfelelően számolható tovább.
Ezután meg kell nézni, hogy az érintett hónapokban szerepelt-e a kedvezmény a bérpapíron, illetve az éves szja-bevallásban. Ha nem, akkor érdemes utánanézni, hogy még érvényesíthető-e.
Mire figyelj a bérpapíron?
A bérpapíron általában külön soron vagy a levonások, kedvezmények között látható, ha a munkáltató figyelembe veszi az első házasok kedvezményét. A megnevezés eltérhet, de a lényeg, hogy valamilyen formában szerepelnie kell a kedvezménynek.
Ha nem találod, kérdezz rá a bérszámfejtésnél. Nem szégyen, sokan nem tudják pontosan értelmezni a bérpapírt, különösen akkor, ha több adókedvezmény is érinti őket.
A bérszámfejtő vagy könyvelő meg tudja mondani, hogy leadtál-e nyilatkozatot, mikortól vették figyelembe, és van-e hiányzó időszak.
Mi van, ha időközben munkahelyet váltottál?
Munkahelyváltásnál különösen könnyen elcsúszhat az első házasok kedvezménye. Ha az előző munkáltatónál leadtad a nyilatkozatot, az nem jelenti automatikusan azt, hogy az új munkahelyeden is figyelembe veszik.
Az új munkáltatónak is tudnia kell a kedvezményről. Ezért munkahelyváltáskor érdemes újra nyilatkozni, vagy legalább ellenőrizni, hogy az új bérszámfejtésnél szerepel-e a kedvezmény.
Ha a jogosultsági időszak közben történt váltás, és néhány hónap kimaradt, az éves adóbevallásban még rendezhető lehet.
Mi van, ha a párnak már gyermeke is van?
A gyermek születése önmagában nem zárja ki az első házasok kedvezményét. A családi kedvezmény és az első házasok kedvezménye egymás mellett is megjelenhet, de a kedvezmények sorrendjére figyelni kell.
A NAV tájékoztatója szerint az első házasok kedvezménye a kedvezmények sorrendjében a személyi kedvezmény után és a családi kedvezmény előtt szerepel.
Ezért gyermekes fiatal házasoknál különösen fontos, hogy ne csak a családi kedvezményre figyeljenek. Előfordulhat, hogy az első házasok kedvezménye is jár, csak senki nem kérte.
Mi történik válás vagy különélés esetén?
A kedvezmény a házassági életközösség alatt jár, legfeljebb 24 hónapig. Ha a házassági életközösség megszűnik, az érintheti a jogosultságot. Ilyen helyzetben különösen fontos, hogy a korábban leadott adóelőleg-nyilatkozatot szükség esetén módosítsák vagy visszavonják.
Aki jogosulatlanul vesz igénybe adókedvezményt, annak később visszafizetési kötelezettsége is keletkezhet. Ezért ha a családi állapotban, életközösségben vagy jogosultsági feltételekben változás történik, nem szabad csak úgy tovább hagyni a nyilatkozatot.
Külföldön kötött házasságnál is járhat
A NAV tájékoztatója szerint annak nincs jelentősége, hogy a házasságkötés belföldön vagy külföldön történt. A jogosultság szempontjából az a lényeg, hogy legalább az egyik fél az első házasságát kösse, és a további feltételek is teljesüljenek.
Külföldi házasság esetén azonban az igazolás, az adatok rögzítése és a bevallás kitöltése több figyelmet igényelhet. Ilyenkor érdemes hivatalos NAV-tájékoztatást vagy szakértői segítséget kérni, különösen akkor, ha az egyik fél külföldi állampolgár vagy külföldön dolgozik.
Külföldi magánszemélyeknél külön feltételek vannak
Külföldi magánszemélyek esetében nem automatikus a jogosultság. A NAV tájékoztatója szerint külföldi magánszemély akkor veheti igénybe az első házasok kedvezményét, ha EGT-állam vagy Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára, és az egyéb jogosultsági feltételeknek is megfelel. A NAV példaként Ukrajnát és Szerbiát említi.
Ezért vegyes állampolgárságú vagy külföldön élő pároknál különösen fontos a pontos ellenőrzés.
Három gyakori hiba, ami miatt elbukhat a pénz
Az első gyakori hiba, hogy a pár azt hiszi, a kedvezmény automatikusan jár. Nem jár automatikusan: nyilatkozni kell róla, vagy az éves szja-bevallásban kell érvényesíteni.
A második hiba, hogy rosszul számolják a kezdő hónapot. Nem az esküvő hónapjától, hanem az azt követő hónaptól indulhat a kedvezmény.
A harmadik hiba, hogy nem ellenőrzik a korábbi bevallásokat. Ha több hónap vagy akár egy teljes év kimaradt, az még visszahozható lehet, de csak akkor, ha időben lépnek.
Mit tegyen most, aki bizonytalan?
A gyakorlati teendő egyszerű. Először meg kell nézni az esküvő pontos dátumát. Ezután ki kell számolni, melyik hónaptól indult volna a jogosultság, és meddig tarthat a 24 hónapos időszak.
Ezután ellenőrizni kell a bérpapírokat és az szja-bevallásokat. Ha szerepel bennük az első házasok kedvezménye, akkor valószínűleg rendben van az ügy. Ha nem szerepel, akkor meg kell nézni, hogy a jogosultsági időszakból maradt-e még hónap, illetve a korábbi adóévek még javíthatók-e.
Ha a jogosultsági időszak még tart, akkor adóelőleg-nyilatkozatot lehet tenni az ONYA felületén vagy papíralapon a munkáltatónál. Ha korábbi év maradt ki, akkor az szja-bevallásban vagy önellenőrzéssel lehet rendezni, ha erre még van lehetőség.
Egy kis összeg, ami egyben már sokat számíthat
Havi 5 ezer forint sokaknak elsőre nem tűnik jelentős összegnek. De két év alatt ez már 120 ezer forint lehet. Ez fedezhet egy nagyobb bevásárlást, egy közüzemi számlacsomagot, babaváráshoz kapcsolódó kiadást, lakásfelszerelést vagy akár egy kisebb tartalékot is.
A fiatal házasoknak különösen fontos, hogy minden elérhető kedvezményt kihasználjanak. Az esküvő utáni első évek sokszor pénzügyileg megterhelők, ezért nem mindegy, hogy a párnál marad-e az a pénz, amely egyébként jogszerűen járhatna nekik.
Az első házasok kedvezménye akkor járhat, ha a házaspár legalább egyik tagja az első házasságát köti. A kedvezmény a házasságkötést követő hónaptól vehető igénybe, legfeljebb 24 hónapon át, és havi 5 ezer forinttal növelheti a pár nettó jövedelmét. Ez két év alatt összesen akár 120 ezer forint adómegtakarítást jelenthet.
A kedvezmény nem automatikus. Év közben adóelőleg-nyilatkozattal kérhető a munkáltatónál vagy az ONYA felületén, illetve az éves szja-bevallásban is érvényesíthető.
Akik az esküvő után nem nyilatkoztak róla, még nem biztos, hogy végleg lemaradtak. Ellenőrizni kell az esküvő hónapját, a jogosultsági időszakot, a bérpapírokat és a korábbi adóbevallásokat. Ha a határidők még nem futottak ki, az elmaradt kedvezmény visszamenőleg is pénzt hozhat a családi kasszába.
