Újabb, politikailag is rendkívül érzékeny szakaszába lépett a magyar–ukrán energiaügyi vita: Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt napok energiapolitikai fejleményei miatt összehívta az Energiabiztonsági Tanácsot. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint az egyeztetés központi témája az „ukrán energiazsarolás” miatt szükséges lépések összehangolása – írja a 24.hu.
A mostani tanácskozás súlyát jól mutatja, hogy a kormányfő mellett a külügyi és energiaügyi tárca vezetői, valamint a magyar energiarendszer kulcsszereplőinek vezetői is ott vannak az asztalnál. A közlemény alapján részt vesz többek között Szijjártó Péter, Lantos Csaba, Orbán Balázs, Bíró Marcell, továbbá a MAVIR, a MOL és az MVM első számú vezetői is.
A vita hátterében a Barátság (Druzsba) kőolajvezeték körüli elhúzódó fennakadás áll. A magyar oldalon az az álláspont jelent meg, hogy a szállítás újraindítása politikai döntés kérdése, míg ukrán részről azt hangsúlyozzák, hogy a fennakadást orosz támadás okozta, és a helyzet a háborús károk következménye. A Reuters összefoglalója szerint a szállítások január 27. óta akadoznak/leálltak egy ukrajnai infrastruktúrát ért orosz dróntámadást követően, és Budapest illetve Pozsony Kijevet teszi felelőssé a hosszabb kiesésért, míg Ukrajna ezt visszautasítja.
A magyar kormány narratíváját az elmúlt napokban több kemény nyilatkozat is erősítette. Szijjártó Péter korábban arról beszélt, hogy magyar titkosszolgálati információk szerint a hiba kijavítása megtörtént, ennek ellenére nem indult újra a szállítás, és a kabinet ezért válaszlépéseket helyezett kilátásba illetve tett meg. Ezek között szerepelt az Ukrajnába irányuló dízelüzemanyag-kiszállítás leállítása is. A 24.hu beszámolója ezt a fordulatot részletesen ismertette.
A konfliktus közben már túlmutat a puszta olajtranzit kérdésén, és regionális energiabiztonsági vitává nőtte ki magát. A Reuters szerint Ukrajna külügyminisztériuma „ultimátumnak és zsarolásnak” nevezte a magyar és szlovák fenyegetéseket, miközben Budapest és Pozsony az ellátásbiztonságra hivatkozik. Ugyanez a hírügynökségi beszámoló arra is rámutat, hogy Magyarország és Szlovákia továbbra is jelentős mértékben támaszkodik a Druzsba vezetéken érkező orosz olajra, így a vita mindkét ország számára stratégiai jelentőségű.
Miért ennyire fontos ez Magyarországnak?
A Barátság-vezeték kérdése nem csupán diplomáciai ügy, hanem közvetlenül kapcsolódik a hazai finomítói ellátáshoz, az üzemanyagpiac stabilitásához és végső soron a lakossági árérzékenységhez is. Ha egy ilyen kulcsfontosságú útvonal hosszabb időre kiesik, a rendszer ugyan nem omlik össze azonnal, de drágább, bonyolultabb és logisztikailag lassabb alternatív megoldásokat kell mozgósítani. Ezt támasztja alá az is, hogy a Reuters szerint a MOL alternatív – részben tengeri, Adria-vezetéki – megoldásokkal próbálja biztosítani a finomítók nyersolajellátását.
A helyzet súlyát jelzi, hogy a magyar kormány egy rendeletben stratégiai készletekhez is nyúlt: a Reuters beszámolója szerint a kabinet mintegy 1,8 millió hordó nyersolaj felszabadításáról döntött az ellátási hiány enyhítésére. Ugyanakkor a horvát JANAF üzemeltetője azt jelezte, hogy szerintük folyamatosan biztosítható az olajszállítás a saját rendszerükön keresztül, így nincs feltétlenül szükség tartalékfelszabadításra olyan mértékben, ahogy az felmerült. Ez jól mutatja, hogy a válság egyszerre műszaki, logisztikai és politikai természetű.
Mit üzen az Energiabiztonsági Tanács mostani összehívása?
Az Energiabiztonsági Tanács összehívása elsősorban azt jelzi, hogy a kormány nem egyszerű külpolitikai pengeváltásként kezeli az ügyet, hanem nemzetbiztonsági és kritikus infrastruktúra-védelmi kérdésként is. A résztvevők összetétele – külügy, energiaügy, nemzetbiztonság, rendszerirányító, állami energetikai cég és olajipari óriás – arra utal, hogy egyszerre folyhat egyeztetés a rövid távú ellátásbiztosításról, a diplomáciai nyomásgyakorlásról és az esetleges további válaszlépésekről.
A mostani tanácskozás politikai üzenete legalább olyan erős, mint a szakmai jelentősége. A kormányzati kommunikáció egyértelműen „energiazsarolásként” keretezi a történteket, miközben ukrán oldalról az a válasz érkezik, hogy a háborús károkért Oroszország a felelős, és a nyomásgyakorlás rossz címzetthez megy. Ez a két, egymással szemben álló értelmezés várhatóan tovább élezheti a kommunikációs csatát a következő napokban is.
Mi jöhet ezután? Ezt figyelik most a piacok és a háztartások
A lakosság számára a legfontosabb kérdés az, hogy lesz-e azonnali ellátási zavar vagy drasztikus árhatás. A jelenlegi információk alapján inkább az látszik, hogy a kormány és az iparági szereplők több csatornán próbálják kezelni a helyzetet (stratégiai tartalék, alternatív importútvonal, finomítói átszervezés), vagyis rövid távon a cél a sokk elkerülése. Ugyanakkor minél tovább húzódik a Barátság-vezeték körüli vita, annál nagyobb a költségnyomás és a bizonytalanság az energia- és üzemanyagpiacon.
A következő időszak kulcskérdése az lehet, hogy sikerül-e technikai és diplomáciai szinten külön választani az ellátásbiztonságot a politikai konfliktustól. Ha nem, akkor a mostani vita könnyen átterjedhet újabb területekre is – különösen azért, mert a Reuters szerint már most is felmerültek további energetikai ellenlépések és regionális ellátási fenyegetések.
Egy biztos: az Energiabiztonsági Tanács mostani ülése nem rutinmegbeszélés. A kormány ezzel azt jelzi, hogy a Barátság-vezeték ügye egyszerre lett ellátásbiztonsági, gazdasági és politikai frontvonal. A következő bejelentések ezért nemcsak diplomáciai súllyal bírhatnak, hanem a hazai energiapolitika rövid távú működésére is közvetlen hatással lehetnek.
