A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2025. júliusában ismét a várakozásoknak megfelelően változatlanul, 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot, jelezve, hogy a jegybank továbbra is óvatos és adatvezérelt monetáris politikát folytat. A döntés indokairól, valamint az euróövezethez való csatlakozás lehetőségéről Varga Mihály, a jegybank elnöke beszélt a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen.
Nem az euró a cél, hanem a feltételek megteremtése
Az eseményen Varga Mihály hangsúlyozta: Magyarország számára jelenleg nem az euró bevezetése a cél, hanem annak feltételrendszerének megteremtése. Mint elmondta, az euró csak akkor kerülhet napirendre, ha a magyar gazdaság hosszú távon is képes tartósan alacsony infláció mellett működni, emellett stabil költségvetési helyzetet, árstabilitást és kiegyensúlyozott gazdasági növekedést is biztosítani kell.
A jegybankelnök szerint a legfontosabb kérdés nem az, hogy bevezetjük-e az eurót, hanem az, hogy mikor és milyen gazdasági háttérrel tesszük ezt meg. A nemzeti fizetőeszköz védelme, a monetáris függetlenség fenntartása és a gazdasági stabilitás elsődleges szempont marad addig is, amíg a makrogazdasági mutatók nem teszik lehetővé az átállás megfontolását.
Gazdasági stagnálás, de van remény a második félévben
Varga elmondta, hogy a magyar gazdaság a második negyedévben is stagnálhatott, ám az év második felére élénkülésre számítanak. A belföldi kereslet fokozatos élénkülése, az infláció mérséklődése és a külső kereslet enyhe javulása mind hozzájárulhat a GDP növekedéséhez a következő hónapokban.
Ugyanakkor az inflációs adatok továbbra is figyelmeztetőek: júniusban az éves infláció 4,6 százalékra nőtt, ami azt jelenti, hogy a jegybank továbbra sem lélegezhet fel. A lakosság inflációs várakozásai sem csökkentek kellő mértékben, ami arra utal, hogy a monetáris politika nem engedhet meg gyors kamatcsökkentési ciklust, mivel ezzel újabb inflációs hullámot kockáztatna.
Az aranytartalék felülvizsgálata is folyamatban van
A jegybankelnök az aranytartalékokkal kapcsolatos ellenőrzési folyamatról is beszélt. Mint mondta, márciusban indult egy három hónapos belső felülvizsgálat, amely során a jegybank vizsgálja a tartalékok szerkezetét, mennyiségét és elhelyezését. A végső döntést a Monetáris Tanács hozza majd meg, amelynek akár az aranytartalék növelése is része lehet. Ez a lépés tovább erősítené a jegybank devizatartalékainak biztonságát és diverzifikációját, egyben üzenet lehet a piacok számára is.
Óvatos pályán marad a kamatpolitika
A jövőbeni kamatdöntések kapcsán Varga Mihály elmondta, hogy a világgazdasági környezet kiszámíthatatlan és változékony, így az MNB továbbra is adatvezérelt megközelítést alkalmaz. A Monetáris Tanács nem kíván előre elköteleződni sem kamatvágások, sem kamatemelések irányába, hanem minden döntést az aktuális gazdasági és inflációs adatok alapján hoznak meg. A globális inflációs trendek, a nyersanyagárak, az energiaárak, valamint az Európai Központi Bank lépései mind befolyásolják majd a hazai monetáris politika alakulását.
Euró vagy forint? A vita folytatódik
Bár az euró bevezetése időről időre felmerül a politikai és gazdasági diskurzusban, a jelenlegi jegybanki vezetés álláspontja világos: a forint fenntartása mellett hosszú távú gazdasági stabilitás a prioritás. Ugyanakkor az euróhoz való csatlakozás kérdését a jövőben nem lehet figyelmen kívül hagyni – különösen akkor, ha a gazdasági mutatók és a lakossági hangulat ezt indokolttá teszik. Addig viszont minden jegybanki és fiskális lépésnek azt kell szolgálnia, hogy Magyarország hitelesen és felkészülten vehesse fontolóra a csatlakozást az euróövezethez, ha eljön az ideje.
