2025-től jelentős változások léptek életbe a térd- és csípőprotézis-műtétekhez kapcsolódó várólisták kezelésében.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) új, 29 oldalas protokollt vezetett be, amely pontos szakmai kritériumokat határoz meg annak érdekében, hogy a betegek indokoltság alapján, átlátható és szakszerű sorrendben kerüljenek a listára. A cél: a várakozási idők csökkentése és a kapacitások hatékonyabb kihasználása.
Miért volt szükség az új szabályozásra?
A pandémia jelentősen megterhelte az egészségügyi rendszert, és az egyik legérzékenyebben érintett terület a tervezett műtétek – köztük a mozgásszervi beavatkozások – elhalasztása volt.
Míg 2019-ben körülbelül 28 ezer beteg várt valamilyen műtétre a várólistákon, addig márciusra már 32 300-an szerepeltek rajta, akik 60 napnál hosszabb ideje várnak ellátásra. A NEAK célja most az, hogy visszatérjen a járvány előtti szinthez, vagy még hatékonyabbá tegye a folyamatot.
Mit tartalmaz az új protokoll?
A NEAK által közzétett irányelv részletesen szabályozza, milyen szakmai és egészségi állapothoz kapcsolódó kritériumok esetén lehet valakit a várólistára helyezni. Az új szabályokat minden egészségügyi intézménynek kötelező figyelembe vennie, amikor egy beteg jelentkezik műtétre. A NEAK ráadásul ellenőrizni is fogja, hogy az ellátók betartják-e ezeket az elvárásokat.
A kritériumok négy fő szempont köré épülnek:
- a beteg ellátásra való jogosultsága,
- az ellátás várható eredménye,
- a beavatkozás nélküli állapotváltozás valószínűsége,
- az ellátás sürgősségi, prioritási szintje.
Ki nem kerülhet fel a listára?
Fontos újdonság, hogy bizonyos kizáró tényezők esetén a beteget egyáltalán nem lehet regisztrálni a várólistára. Ilyen például: ha a beteg túlsúlyos (a testtömegindexe 35–40 feletti), ha a beteg nem hajlandó vagy nem képes részt venni a rehabilitációs folyamatban (például mentális okból, motiváció hiányában vagy együttműködés hiányában).
A szabályozás célja, hogy csak azok kerüljenek sorra, akiknél a műtét valóban eredményt hoz, és a beavatkozás hatékonyan javítja az életminőségüket.
A NEAK ezzel a szűréssel szeretné optimalizálni a kapacitásokat, és elkerülni az indokolatlan műtéti várakozásokat.
Források maradtak kihasználatlanul
Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója többször hangsúlyozta, hogy a várólistákra elkülönített állami források 40 százaléka felhasználatlanul maradt 2023-ban.
Ez azt jelenti, hogy bár pénzügyi keret lett volna a műtétekre, sok esetben az ellátórendszer nem élt a lehetőséggel – részben a nem megfelelően kezelt várólisták miatt.
Az új rendszer a források hatékonyabb felhasználását is célozza: a műtétre alkalmas, motivált és egészségügyileg megfelelő betegek előbb juthatnak hozzá a szükséges beavatkozáshoz.
A térd- és csípőprotézisre szoruló betegek számára az új szabályozás egyszerre jelenthet esélyt és kihívást. Az átláthatóbb, szigorúbb kritériumok elősegítik, hogy a valóban rászorulók gyorsabban hozzájuthassanak az ellátáshoz.
Ugyanakkor azoknak, akik nem felelnek meg a feltételeknek – például egészségi állapotuk miatt –, alternatív megoldásokat vagy életmódbeli változásokat kell keresniük, hogy később jogosulttá válhassanak.
A NEAK új protokollja nemcsak egy adminisztratív intézkedés, hanem egy minőségi fordulat a magyar egészségügyi várólisták kezelésében.
Hálapénz – Itt a bejelentés, ezt adhatunk 2025-ben az orvosoknak
