Egyre több nyugdíjas szervezet emeli fel a szavát annak érdekében, hogy a nyugdíjak kiszámításának módja igazságosabb és az aktuális gazdasági folyamatokhoz jobban illeszkedő legyen – írja a Pénzcentrum.
Az Országos Nyugdíjas Parlament legutóbbi javaslata szerint akár több tízezer forinttal is magasabb lehetne az átlagnyugdíj, ha a jelenlegi inflációkövető számítás helyett a svájci indexálás rendszerét alkalmazná a magyar állam.
A szervezet által végzett számítások szerint az új modell alkalmazása 45 ezer forintos emelkedést eredményezne az átlagnyugdíjban, de ha a nyugdíjemeléseket nem csupán az inflációhoz, hanem a keresetek növekedéséhez is igazítanák, akkor a havi ellátás összege akár 344 ezer forintra is nőhetne – ez 102 ezer forinttal több a jelenlegi átlagnyugdíjnál.
Mi az a svájci indexálás, és miért tartják jobbnak?
A svájci indexálás egy olyan módszer, amely során a nyugdíjemeléseket félig az infláció, félig pedig a béremelkedések mértéke határozza meg. Ez a rendszer több nyugat-európai országban is bevett gyakorlat, és célja, hogy a nyugdíjak értéke ne maradjon el túlságosan a dolgozói bérek emelkedésétől.
Magyarországon jelenleg az inflációkövető rendszer van érvényben, azaz a nyugdíjakat éves szinten az infláció mértékének megfelelően emelik.
Ez a rendszer azonban hátrányosan érinti a nyugdíjasokat abban az esetben, ha a bérek sokkal gyorsabban nőnek, mint az infláció, mert így a nyugdíjak reálértéke folyamatosan csökken a keresetekhez képest.
A nyugdíjasok anyagi helyzete egyre nehezebb
A Népszava beszámolója szerint a jelenlegi helyzetben több százezer nyugdíjas küszködik megélhetési gondokkal, miközben az élelmiszer- és rezsiárak évről évre nőnek. Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke úgy fogalmazott:
„Nagyon fontos lenne, hogy a keresetekhez képest ne szakadjon le még jobban a nyugdíjak reálértéke. A jelenlegi rendszer hosszú távon fenntarthatatlan és igazságtalan azokkal szemben, akik évtizedeken át dolgoztak a társadalomért.”
A szervezet szerint a javasolt módosításokkal nemcsak a nyugdíjasok életszínvonala javulna, hanem a társadalmi igazságosság is helyreállna.
Ráadásul a vegyes indexálás bevezetése hosszú távon csökkentené a szociális kiadásokat is, mivel kevesebb idős ember szorulna állami vagy önkormányzati segélyre.
Politikai kérdés is lett belőle
Karácsony Mihály bejelentette, hogy a javaslatukat el fogják küldeni minden olyan pártnak, amely elindul a 2026-os parlamenti választásokon. Céljuk, hogy a nyugdíjszámítás kérdése a kampány egyik fontos témájává váljon, és ne csak az aktuálpolitikai viták hátterében jelenjen meg.
„Egyetértünk abban, hogy a nyugdíjas társadalmat képviselni kell a politikai döntéshozatalban is, hiszen egyre nagyobb részt képviselnek a választók között. Elvárjuk, hogy a pártok világos álláspontot fogalmazzanak meg arról, mit kezdenének a nyugdíjak ügyével.”
Mi történne az átlagnyugdíjjal? – Számítások a javaslat alapján
Az Országos Nyugdíjas Parlament számításai szerint az alábbi változások következnének be a jelenlegi helyzethez képest:
| Nyugdíjszámítási mód | Átlagnyugdíj összege (forint) | Változás jelenlegihez képest |
|---|---|---|
| Jelenlegi inflációkövető modell | 242 000 Ft | – |
| Svájci indexálás | 287 000 Ft | +45 000 Ft |
| Bérnövekedéshez igazított emelés | 344 000 Ft | +102 000 Ft |
A javaslat hangsúlyozza, hogy a jelenlegi rendszer nem képes tükrözni a társadalmi és gazdasági változásokat, ami hosszú távon bizalomvesztéshez és demográfiai problémákhoz vezethet. A nyugdíjasok elöregedő társadalomban egyre nagyobb arányt képviselnek, és ha nem biztosítják számukra az élhető jövedelmet, akkor ez egész generációk életminőségét veszélyeztetheti.
A vegyes vagy keresetarányos indexálás révén nemcsak az egyenlőtlenségek csökkennének, hanem stabilabb, kiszámíthatóbb rendszert is lehetne létrehozni, amely méltó elismerést nyújt az aktív évek alatt elvégzett munkáért.
A nyugdíjrendszer átalakítására irányuló javaslat komoly társadalmi igényre reflektál. A svájci indexálás vagy a keresetarányos nyugdíjemelés nem csupán számviteli kérdés, hanem az idősek megbecsülésének egyik legfontosabb mérőszáma is.
A politikai pártok felelőssége, hogy érdemben foglalkozzanak a felvetéssel, és valódi, hosszú távú megoldásokat kínáljanak a nyugdíjas társadalom problémáira.
