Március 17-én a magyar kormány bevezette az árrésstopot, amely egy újabb lépés a drága élelmiszerárak visszafogása érdekében.
Az intézkedés célja, hogy az elszállt élelmiszerár-inflációval szemben hatékonyan lépjen fel a kormány, miközben biztosítja, hogy az árak ne emelkedjenek tovább.
De mi is pontosan az árrés, hogyan érinti az üzleteket, és milyen hatással lesz a vásárlókra? Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körbe, és bemutatjuk, hogyan reagáltak a kiskereskedelmi láncok a kormányzati intézkedésre.
Az árrés a kiskereskedelmi vállalkozások számára az a különbözet, amely az áruk beszerzési és eladási ára között fennáll. Az árrésstop bevezetése azt jelenti, hogy a kormány meghatározza, hogy az egyes élelmiszerek esetében mekkora lehet a bolt által alkalmazott árrés, és ezáltal korlátozza a kereskedők profitját.
A kormányzati intézkedés célja, hogy megfékezze az élelmiszerek árának növekedését, mivel az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is magasak, és az élelmiszerárak emelkedése különösen érzékenyen érinti a háztartásokat.
A kormányzati intézkedés részletei
Az árrésstop bevezetése egyelőre 2025. május 31-ig marad érvényben, de ha a hatásosnak bizonyul, az intézkedés hosszú távon is meghatározó szerepet kaphat.
A kormányzati rendelet értelmében az árréskorlátozás csak azoknak a kiskereskedelmi cégeknek vonatkozik, amelyek főtevékenységként élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemmel foglalkoznak, és amelyek éves nettó árbevétele meghaladja az 1 milliárd forintot. Ez a szabályozás tehát körülbelül 200 nagyobb élelmiszerláncot érint, amelyek közé tartoznak a legnagyobb kiskereskedelmi láncok, például a Lidl, Tesco, Spar, Auchan, Aldi és Penny.
Az árrésstop célja, hogy az élelmiszerárak megfékezésével csökkentse az inflációt és enyhítse a vásárlók terheit. A kormányhivatalok fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó osztályai fogják ellenőrizni, hogy az üzletek betartják-e az új szabályokat. Aki megszegi az előírásokat, az akár 500 ezer és 5 millió forint közötti bírságra is számíthat.
A kiskereskedelmi láncok reakciója
Az árrésstop bevezetése után a legnagyobb kiskereskedelmi láncok gyorsan reagáltak a kormányzati intézkedésre, és mindenki igyekezett alkalmazkodni az új szabályozáshoz.
Tőzsér Judit, a Lidl hazai kommunikációs vezetője a Portfoliónak elmondta, hogy az áfás számlával vásárlók nem vásárolhatnak az államilag olcsósított termékekből.
Az oka annak, hogy a kisebb boltok esetleg nem tudják megvásárolni ezeket a termékeket a diszkontokban és szupermarketekben, hogy a kedvezményes árak csak bizonyos vásárlási feltételekhez kötődnek.
Hevesi Nóra, a Tesco magyarországi kommunikációs vezetője is reagált a helyzetre, és elmondta, hogy például tejből maximum 1 kartonnal, míg tejtermékekből termékenként legfeljebb 4 darabot lehet megvásárolni.
A Kisalföld győri vásárlói körképes cikkében arról számoltak be, hogy a Spar és az Interspar üzletekben is korlátozták a maximálisan megvásárolható termékek mennyiségét.
A mérendő termékek esetében például 3 kilogrammos korlátozást, míg egyéb termékek esetében 10 darabos vásárlási limitet vezettek be. Az 1 literes vagy 1 kilogrammosnál nagyobb kiszerelésű termékek esetében pedig legfeljebb 10 liter/10 kilogramm vásárlása megengedett.
A kormány beavatkozása és az inflációs helyzet
Az árrésstop bevezetésének előzménye, hogy 2023 februárjában 7,1 százalékos élelmiszer-inflációval szembesült Magyarország, és a kormány a helyzet gyors kezelésére döntött az intézkedés mellett.
Míg az árfelhajtó hatások sokak számára jól érezhetők voltak, a kormány arra számít, hogy az árrésstop képes visszafogni a gyors áremelkedéseket, és megakadályozni a további árinflációt.
A kormányzati nyilatkozatok alapján az árrésstop egy ideiglenes, de szükséges lépés, amelynek célja, hogy az élelmiszerláncok ne profitáljanak az inflációból, és hogy a vásárlók számára elérhetőbbé váljanak az alapvető élelmiszerek. A kormányzat a kiskereskedelmi láncokkal folytatott tárgyalások során próbálta elérni, hogy a boltok önként csökkentsék az árakat, azonban miután a javaslatok nem bizonyultak elegendőnek, a kormány végül bevezette az árrésstopot.
Az árrésstop hatásait még nem lehet teljes mértékben megjósolni, mivel az intézkedés mindössze március 17-én lépett életbe, és csak hosszú távon válik világossá, hogy mennyire sikerült megfékezni az inflációt.
Az azonban biztos, hogy az intézkedés a vásárlók számára közvetlen előnyökkel járhat, mivel a diszkontált árak révén kevesebb pénzt kell majd költeniük az alapvető élelmiszerekre.
Azonban a kiskereskedelmi láncoknak is alkalmazkodniuk kell az új szabályokhoz, és az általuk alkalmazott korlátozások és szabályok biztosíthatják, hogy az intézkedés ne eredményezzen nagyobb áremelkedéseket, de ugyanakkor továbbra is biztosítja a kereskedők számára a működési nyereséget.
Az árrésstop bevezetése egy fontos lépés volt a kormány részéről, hogy megfékezze az élelmiszerárak növekedését és enyhítse a vásárlók terheit. Bár az intézkedés hatása csak a következő hónapokban válik teljes mértékben láthatóvá, a kormányzat célja világos: a gazdaság stabilizálása és a vásárlók pénzügyi védelme.
A kiskereskedelmi láncok reakciói arra utalnak, hogy az alkalmazkodás nem egyszerű feladat, de minden bizonnyal segíteni fogják az árrésstop hatékony működését.
