TB-változás 2027 – A NAV bejelentette az új összeget! Ennyit kell fizetni januártól, sok magyart érint

Fontos változásra kell felkészülniük azoknak, akik saját maguk után fizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalosan közzétette a 2027-es összeget: január 1-jétől havi 12 400 forintot kell befizetni, ami egy teljes év alatt már 148 800 forintos kiadást jelenthet. A változás elsősorban azokat érinti, akiknek nincs bejelentett munkaviszonyuk, nem vállalkozóként biztosítottak, és más jogcímen sem jogosultak az állami egészségügyi ellátásra. Sokan azonban nem tudják pontosan, mikortól kell fizetniük, mi történik munkaviszony megszűnésekor, vagy milyen következményekkel járhat az elmaradt befizetés. Mutatjuk a legfontosabb szabályokat, a határidőket és azokat az eseteket is, amikor egyáltalán nem kell külön TB-t fizetni – írja a hazipatika.hu

Hivatalos: 2027. január 1-jétől változik a TB összege

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2026. október 16-án közzétette, hogy 2027. január 1-jétől emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege. A köznyelvben egyszerűen csak TB-ként emlegetett befizetés jövőre havi 12 400 forint lesz, amelyet azoknak kell teljesíteniük, akik más jogcímen nem rendelkeznek egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal.

A változás azért fontos, mert az egészségügyi szolgáltatási járulék nem választható biztosítási csomag, hanem törvényben meghatározott fizetési kötelezettség. Ha valaki a magyar társadalombiztosítási szabályok szerint belföldinek minősül, és sem biztosítási jogviszonya, sem más egészségügyi jogosultsága nincs, akkor főszabály szerint köteles megfizetni ezt az összeget.

A járulék mértéke évről évre változhat, ezért az érintetteknek különösen érdemes figyelniük az év végi hivatalos bejelentésekre. Aki 2026-ban még a korábbi összeggel számol, annak januártól módosítania kell a rendszeres befizetését, különben kisebb-nagyobb hátralék keletkezhet az adóhatóságnál.

A változás nem jelent általános, minden munkavállalót érintő új befizetési kötelezettséget. A szabályozás elsősorban azokra vonatkozik, akiknek nincs más, egészségügyi ellátásra jogosító jogviszonyuk, ezért saját maguknak kell gondoskodniuk a járulék megfizetéséről.

Ennyit kell fizetni 2027-ben: itt a pontos havi és éves összeg

A NAV tájékoztatása szerint a 2027-es egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 12 400 forint lesz. Ez mindössze 100 forinttal magasabb a 2026-os, havi 12 300 forintos összegnél, azonban az érintettek számára továbbra is rendszeres havi kiadást jelent.

A táblázatból látható, hogy a havi járulék 100 forinttal növekszik, miközben a napi összeg változatlanul 410 forint marad. Ez a különbség különösen akkor fontos, ha valakinek nem egy teljes hónapra, hanem csak néhány napra keletkezik fizetési kötelezettsége.

A havi 12 400 forintos összeg tizenkét hónapra összesen 148 800 forintot jelent. Ez azzal a feltételezéssel számol, hogy az érintett személy egész évben járulékfizetésre kötelezett, és közben nem létesít olyan jogviszonyt, amely alapján más módon jogosulttá válik az egészségügyi ellátásra.

Ha valaki például márciusban elhelyezkedik, és biztosított munkavállalóvá válik, akkor a továbbiakban általában nem kell saját maga után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. A tényleges éves teher ezért mindenkinél az adott évben fennálló fizetési kötelezettség időtartamától függ.

Tíz napra 4100 forintot kell fizetni – Így számolják a törthónapot

Előfordulhat, hogy valakinek nem egész hónapra keletkezik egészségügyi szolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettsége. Ilyen helyzet például akkor alakulhat ki, ha két biztosítási jogviszony között csak meghatározott napokra nincs egészségügyi jogosultsága, vagy egy új munkaviszony a hónap közepén kezdődik.

A NAV erre az esetre külön napi összeget határozott meg. 2027-ben a törthónapokra alkalmazandó járulék napi 410 forint lesz.

Ez alapján öt nap fizetési kötelezettség 2050 forintot, tíz nap 4100 forintot, tizenöt nap pedig 6150 forintot jelent. Húsz nap esetén 8200 forinttal kell számolni, ha a járulékfizetés az adott hónapban valóban ennyi napra áll fenn.

A napi összeg alkalmazása azért lényeges, mert nem minden hónapközi változás eredményez teljes havi fizetési kötelezettséget. Ha a biztosítási jogviszony vagy a más jogcímen fennálló jogosultság a hónap közepén kezdődik vagy szűnik meg, a pontos kezdő- és zárónapok alapján kell megállapítani a fizetendő összeget.

A teljes hónapra viszont a NAV által meghatározott havi összeget kell megfizetni, nem a hónap napjainak számát kell automatikusan megszorozni 410 forinttal. Ez különösen a 31 napos hónapoknál fontos, mert a napi összeggel számított érték eltérhet a rögzített havi járuléktól.

Kinek kell saját maga után TB-t fizetnie 2027-ben?

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem mindenkinek kell külön befizetnie. A kötelezettség elsősorban azokat a belföldi személyeket érinti, akik a társadalombiztosítás szabályai szerint nem biztosítottak, és semmilyen más jogcímen nem jogosultak a magyar egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira.

Tipikus példa lehet az a személy, aki elveszítette a munkahelyét, már nem jogosult az álláskeresési járadékra, és más ellátás alapján sem rendelkezik egészségügyi jogosultsággal. Hasonló helyzetbe kerülhet az is, aki hosszabb ideig nem dolgozik, nem tanul a jogosultságot biztosító képzési formában, és nem részesül olyan ellátásban, amely alapján az állam biztosítja számára az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét.

A fizetési kötelezettség olyan felnőtteknél is felmerülhet, akiknek nincs önálló jövedelmük, és kizárólag családtagjuk keresetéből élnek. Magyarországon ugyanis önmagában az, hogy valaki egy biztosított személlyel él közös háztartásban, nem feltétlenül keletkeztet számára egészségügyi jogosultságot.

A szabály alkalmazásánál ugyanakkor mindig az egyéni élethelyzetet kell vizsgálni. A jogosultságot befolyásolhatja a korábbi munkaviszony, a tanulói vagy hallgatói jogviszony, a szociális rászorultság, az esetleges külföldi biztosítás, illetve bizonyos állami ellátások folyósítása.

Ezért aki bizonytalan abban, hogy kell-e járulékot fizetnie, annak nem elegendő pusztán azt ellenőriznie, hogy van-e bejelentett munkahelye. Azt is érdemes megvizsgálnia, fennáll-e más olyan jogcím, amely alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

Akinek van bejelentett munkahelye, annak külön kell fizetnie?

A munkaviszonyban álló személyek főszabály szerint biztosítottak, ezért nem kell külön megfizetniük a havi 12 400 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A munkavállalók után a társadalombiztosításhoz kapcsolódó kötelezettségek a foglalkoztatás és a járulékfizetés szabályai szerint teljesülnek.

A munkabérből levont társadalombiztosítási járulék azonban nem ugyanaz, mint a külön fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék. A kettő eltérő jogcímen és eltérő szabályok alapján működik, ezért a 2027-es havi 12 400 forintos összeg nem a munkavállalók fizetéséből történő újabb, automatikus levonást jelenti.

A vállalkozóknál szintén a biztosítási jogviszony és a vállalkozói járulékfizetés szabályai az irányadók. A biztosítottként működő egyéni vállalkozóknak általában nem kell ezenfelül külön egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük, hiszen a biztosításuk más jogcímen fennáll.

Ugyanakkor nem minden munkavégzés teremt automatikusan teljes körű biztosítási jogviszonyt. Bizonyos alkalmi munkák, megbízások vagy speciális foglalkoztatási formák esetében külön kell ellenőrizni, hogy létrejön-e biztosítás, illetve fennáll-e más egészségügyi jogosultság.

Munkanélküliség esetén mikortól kell fizetni a TB-t?

Az egyik leggyakoribb félreértés, hogy a munkaviszony megszűnése után azonnal, már másnap saját magunknak kell fizetnünk a TB-t. Ez azonban nem minden esetben igaz, mert a jogszabály meghatározott feltételek mellett továbbra is biztosít egy átmeneti egészségügyi jogosultsági időszakot.

Ha a korábbi biztosítás legalább 45 napig megszakítás nélkül fennállt, akkor annak megszűnése után főszabály szerint további 45 napig igénybe vehetők az egészségügyi szolgáltatások. Ezt a köznyelvben gyakran passzív egészségügyi jogosultságként emlegetik, bár ez nem jelent további aktív biztosítási jogviszonyt.

Például ha valakinek október 31-én megszűnik egy hosszabb ideje fennálló munkaviszonya, akkor megfelelő feltételek esetén még 45 napig jogosult lehet egészségügyi szolgáltatásra. Ha ezután sem helyezkedik el, és más jogcímen sem jogosult ellátásra, a járulékfizetési kötelezettsége az átmeneti jogosultság lejártát követő napon kezdődhet.

Ha viszont a korábbi biztosítási jogviszony 45 napnál rövidebb ideig tartott, akkor a továbbélő jogosultság időtartama is eltérhet. Az összes körülményt a törvényi szabályok alapján kell értékelni.

Az álláskeresési járadékban részesülők helyzete szintén különbözik azokétól, akik már semmilyen jogosító ellátást nem kapnak. A járadék folyósításának ideje alatt általában biztosítási jogviszony áll fenn, így erre az időszakra nem kell külön egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

Diákoknak és pályakezdőknek különösen fontos a 45 napos szabály

A tanulmányok befejezése után sok fiatal kerülhet átmenetileg olyan helyzetbe, amikor még nem talál munkát, de már nem rendelkezik a korábbi tanulói vagy hallgatói jogviszonyához kapcsolódó egészségügyi jogosultsággal.

A nappali rendszerű oktatásban részt vevő, jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő diákok és hallgatók egészségügyi szolgáltatásra jogosultak lehetnek. A tanulmányok megszűnésekor azonban nem feltétlenül az utolsó tanítási nap jelenti a jogosultság végét.

A NAV 2026. októberi tájékoztatása szerint a diákigazolványra való jogosultság lejártát követően, ha a volt diák nem tanul tovább, nem kezd biztosítással járó munkát, és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, még további 45 napos jogosultsági időszak állhat fenn.

Ezt követően a 46. naptól keletkezhet a járulékfizetési kötelezettség. Így egy pályakezdőnek, aki a tanulmányai után nem tud azonnal munkába állni, érdemes pontosan ellenőriznie a diákigazolványra való jogosultsága megszűnésének időpontját.

A szabály különösen a középiskolából vagy felsőoktatásból kilépő fiataloknál lehet fontos. A jogosultság megszűnését követő időszakban ugyanis úgy is keletkezhet fizetési kötelezettség, hogy az érintettnek egyelőre nincs rendszeres jövedelme.

Kik azok, akiknek egyáltalán nem kell külön TB-t fizetniük?

Sokan attól tartanak, hogy ha nincs munkaviszonyuk, automatikusan fizetniük kell a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez azonban nem minden esetben igaz, mert számos olyan élethelyzet létezik, amikor valaki munkavégzés nélkül is jogosult az állami egészségügyi ellátásra.

A jogszabályok meghatározott feltételek mellett többek között a következő személyek számára biztosíthatnak egészségügyi jogosultságot:

• az öregségi nyugdíjban részesülők;

• a jogosultsági feltételeknek megfelelő kiskorú gyermekek;

• a nappali rendszerű oktatásban részt vevő jogosult tanulók és hallgatók;

• a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülők;

• az álláskeresési járadékban részesülő biztosítottak;

• azok, akiknek egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát szociális rászorultság alapján megállapították.

Az egyes kategóriákhoz további feltételek is kapcsolódhatnak, ezért nem elegendő kizárólag az életkort vagy a családi állapotot figyelembe venni. Például a gyermeknevelés ténye önmagában nem minden esetben jelent egészségügyi jogosultságot; az is számít, hogy az érintett milyen ellátásban részesül.

A nyugdíjasoknak ugyanakkor főszabály szerint nem kell külön befizetniük a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha a nyugellátásuk alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultak.

GYES-en vagy GYED-en lévő édesanyáknak kell fizetniük?

A kisgyermekes családok számára különösen fontos kérdés, hogy a gyermekkel otthon töltött idő alatt keletkezik-e önálló TB-fizetési kötelezettség. Sokan ugyanis éppen ebben az időszakban nem rendelkeznek aktív munkavégzéssel, miközben továbbra is szükségük van az egészségügyi ellátásokra.

A GYES-ben és GYED-ben részesülők a törvényi feltételek mellett egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, ezért a jogosító ellátás folyósítása alatt általában nem kell saját maguk után külön egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük. Hasonló szabályok érvényesülhetnek a CSED-ben és gyermeknevelési támogatásban részesülőknél is.

Fontos azonban, hogy a jogosultság nem feltétlenül marad fenn automatikusan az ellátás megszűnését követően. Ha valaki például már nem kap GYES-t, nem tér vissza biztosítással járó munkaviszonyba, és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor felmerülhet a járulékfizetési kötelezettsége.

A gyermeknevelési ellátásokkal kapcsolatos helyzet azért is összetett lehet, mert egyes esetekben a munkaviszony fennállása, a biztosítás szünetelése és az ellátás folyósítása különböző szabályok alapján alakul.

Ezért az ellátás megszűnésekor célszerű ellenőrizni a biztosítási és egészségügyi jogosultságot, különösen akkor, ha a szülő hosszabb ideig nem tér vissza dolgozni.

Mi a helyzet azokkal, akiknek nincs jövedelmük?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék egyik sajátossága, hogy a fizetési kötelezettség nem közvetlenül attól függ, rendelkezik-e az érintett személy rendszeres keresettel. Előfordulhat tehát, hogy valakinek nincs munkája és bevétele, mégis köteles megfizetni a havi járulékot.

Ez különösen nehéz helyzetet teremthet azok számára, akik elveszítették az állásukat, nem jogosultak álláskeresési járadékra, és egyelőre nem sikerült új munkát találniuk. A havi 12 400 forint ilyen esetben jelentős teher lehet.

A jogszabály ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a szociálisan rászoruló személyek megfelelő feltételek esetén egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot szerezzenek. Ehhez a szükséges hatósági eljárást kell kezdeményezni, amelyben a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetét is vizsgálhatják.

A szociális rászorultság alapján megállapított jogosultság különösen fontos azoknak, akik tartósan nem rendelkeznek olyan jövedelemmel, amelyből a havi járulékot rendszeresen meg tudnák fizetni.

Aki ilyen helyzetbe kerül, annak érdemes a lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnál érdeklődnie. A jogosultságot ugyanis nem pusztán a munkanélküliség ténye alapozza meg, hanem a vonatkozó szociális feltételek teljesülése.

Mikor kell befizetni a TB-t 2027-ben?

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot havonta, utólag kell megfizetni. A főszabály szerint a tárgyhónapot követő hónap 12. napja a befizetési határidő.

Ez azt jelenti, hogy a 2027 januárjára járó 12 400 forintos összeget főszabály szerint 2027. február 12-ig kell befizetni. A februári járulék márciusban, a márciusi pedig áprilisban válik esedékessé.

Ha a határidő hétvégére vagy munkaszüneti napra esik, a fizetési határidő a vonatkozó adózási szabályok szerint a következő munkanapra tolódhat.

A havi kötelezettség rendszeres teljesítése azért fontos, mert az elmaradó befizetésekből járuléktartozás keletkezhet. A tartozás nemcsak adóhatósági következményekkel járhat, hanem meghatározott összeg felett az egészségügyi szolgáltatások térítésmentes igénybevételét is befolyásolhatja.

A befizetési határidőt ezért érdemes beállítani a naptárban, vagy a megfelelő közleménnyel rendszeres banki átutalást alkalmazni.

Hová kell utalni a 12 400 forintos járulékot?

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal erre kijelölt beszedési számlájára kell befizetni. Az adóhatóság hivatalos tájékoztatásában szereplő számlaszám:

Banki átutalás esetén a közlemény rovatban fel kell tüntetni annak a személynek az adóazonosító jelét, akinek a járulékfizetési kötelezettségét teljesítik. Erre különösen akkor kell figyelni, ha a befizetés nem az érintett saját bankszámlájáról történik.

A járulékot elektronikus adófizetési felületen keresztül, valamint az adóhatóság által biztosított egyéb fizetési módokon is rendezni lehet. A befizetési lehetőségek és a számlaszám aktuális adatait célszerű mindig a NAV hivatalos oldalán ellenőrizni.

A fizetési kötelezettséget az érintett helyett más személy vagy szervezet is teljesítheti a jogszabályi feltételek szerint. Ez hasznos lehet például akkor, ha valakinek nincs önálló jövedelme, és a családtagja vállalja át a járulék rendezését.

Külön be kell jelentkezni a NAV-hoz?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségének megállapítása az esetek jelentős részében automatikusan történik. A NAV az egészségbiztosítási nyilvántartásból érkező adatok alapján értesülhet arról, hogy valakinek megszűnt a biztosítása, és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

Ilyen esetben az adóhatóság előírhatja a fizetési kötelezettséget, és tájékoztatást küldhet az érintettnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden helyzetben hibátlanul, azonnal megtörténik az adatátadás.

Ha valaki tudja, hogy járulékfizetésre kötelezett, de a NAV nem írta elő számára az összeget, vagy a nyilvántartásban eltérést tapasztal, akkor a megfelelő bejelentési vagy egyeztetési eljárás kezdeményezése válhat szükségessé.

A járulékfizetéshez kapcsolódó ügyintézésben a T1011U jelű adatlap is szerepet játszik. A megfelelő elektronikus ügyintézési lehetőségeket a NAV Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásában és hivatalos tájékoztatóiban lehet megtalálni.

Fontos, hogy a fizetési kötelezettség nem kizárólag attól keletkezik, hogy az adóhatóság kiküldött-e róla egy levelet. Ha a törvény szerint fennáll a kötelezettség, az érintettnek akkor is rendeznie kell a helyzetét, ha az értesítés valamilyen okból késik.

Mi történik, ha valaki nem fizeti a TB-t? A TAJ-jogosultságát is elveszítheti

Az egészségügyi szolgáltatási járulék tartós elmaradása súlyos következményekkel járhat. A jogszabály szerint ha a járuléktartozás meghaladja a havi egészségügyi szolgáltatási járulék hatszorosát, akkor az érintett TAJ-számát az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele szempontjából érvényteleníthetik.

A 2027-es havi 12 400 forintos összeg alapján ez a határ 74 400 forint. Fontos, hogy a jogszabály a hatszoros összeg meghaladásáról rendelkezik, vagyis a 74 400 forintot meghaladó, figyelembe veendő járulékhátralék válthatja ki ezt a következményt.

A TAJ érvénytelenítése nem jelenti a TAJ-szám végleges megszüntetését. Azt jelenti, hogy az érintett a tartozás fennállása miatt nem jogosult a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások térítésmentes igénybevételére a szokásos szabályok szerint.

Ilyen helyzetben az egészségügyi szolgáltatások költsége az érintettet terhelheti, a vonatkozó külön szabályok figyelembevételével. Egy váratlan betegség, sérülés vagy orvosi vizsgálat esetén ez komoly anyagi következményekkel járhat.

A tartozás megfizetését követően a TAJ egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó érvényessége rendezhető, azonban az utólagos befizetés nem teszi automatikusan visszamenőlegesen érvényessé a korábbi időszakot.

Ezért különösen fontos, hogy aki nem tudja megfizetni a járulékot, időben kérjen tájékoztatást az adóhatóságtól a fizetési könnyítésekről, illetve szükség esetén vizsgáltassa meg, jogosult lehet-e szociális rászorultság alapján egészségügyi ellátásra.

Mit jelent a piros vagy barna jelzés a TAJ-ellenőrzésnél?

Az egészségügyi szolgáltatóknál végzett TAJ-ellenőrzés során különböző visszajelzések jelenhetnek meg a jogosultság állapotáról. A jelzések azonban nem minden esetben jelentik ugyanazt.

A piros jelzés általában azt mutatja, hogy a TAJ-szám érvényes, de a jogviszony rendezetlen. Ilyenkor az érintett egészségügyi jogosultságával kapcsolatos adatokat tisztázni kell, azonban a piros jelzés önmagában nem azonos a tartozás miatt érvénytelenített TAJ-számmal.

A barna jelzés ezzel szemben a TAJ érvénytelenségére utalhat. Ilyen állapot előfordulhat többek között akkor, ha a járulékfizetésből keletkezett tartozás meghaladja a törvényben meghatározott határt.

Ha valaki úgy gondolja, hogy téves a nyilvántartásban szereplő adat, például azért, mert közben biztosított munkaviszonyt létesített, vagy más jogcímen jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor a jogviszony rendezését kezdeményezheti.

A pontos eljárás attól függ, hogy a probléma biztosítási adateltérésből, elmaradt járulékfizetésből vagy más jogosultsági kérdésből ered. A jogviszony rendezése különösen fontos akkor, ha az érintett rendszeresen vesz igénybe egészségügyi ellátást.

Külföldön dolgozó magyaroknak is kell fizetniük?

A külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok esetében az egészségügyi szolgáltatási járulék kérdése különösen összetett lehet. Önmagában a magyarországi lakcím megléte ugyanis nem minden esetben jelenti azt, hogy az érintettnek Magyarországon kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.

Ha valaki egy másik uniós országban vagy nemzetközi egyezmény alapján más államban biztosított, akkor a biztosítási és egészségügyi jogosultságát az alkalmazandó koordinációs szabályok szerint kell értékelni.

Fontos azonban, hogy a külföldi biztosítás tényét a szükséges esetekben be kell jelenteni, illetve megfelelően igazolni kell a magyar nyilvántartás felé. Ha ez elmarad, a hazai rendszerben tévesen is megjelenhet járulékfizetési kötelezettség.

Az ilyen helyzeteket célszerű minél hamarabb tisztázni, mert a tartozás utólagos rendezése és a külföldi biztosítás igazolása hosszabb ügyintézést igényelhet.

Aki külföldről hazaköltözik, annak szintén fontos ellenőriznie, mikor szűnik meg a külföldi biztosítása, és mikortól keletkezik új magyarországi egészségügyi jogosultsága.

Mire jogosít a havi 12 400 forintos befizetés?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alapján az érintett a törvényi feltételek szerint jogosultságot szerezhet a magyar egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira.

Ez magában foglalhatja például a közfinanszírozott háziorvosi és szakorvosi ellátást, az indokolt kórházi kezelést, a meghatározott diagnosztikai vizsgálatokat és más, jogszabály alapján igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat.

Fontos azonban megérteni, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék befizetése önmagában nem hoz létre teljes körű biztosítási jogviszonyt. Ez azt jelenti, hogy a befizetés nem biztosít automatikusan jogosultságot minden olyan pénzbeli ellátásra, amely a biztosított munkavállalóknak vagy más jogosultaknak járhat.

Például a táppénzre, a csecsemőgondozási díjra vagy más pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra való jogosultsághoz külön törvényi feltételeket kell teljesíteni. Ezeket nem helyettesíti pusztán a havi egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése.

A különbség azért lényeges, mert a köznyelvben gyakran minden egészségbiztosítással kapcsolatos kötelezettséget TB-nek neveznek, miközben a biztosítási jogviszony és az egészségügyi szolgáltatásokra szóló jogosultság jogilag nem teljesen ugyanaz.

Nem csak a magasabb összeget kell figyelni 2027-ben

A NAV által közzétett új járulékösszeg fontos változás, de az érintettek számára legalább ennyire lényeges a jogosultságuk pontos ismerete. Nem mindegy ugyanis, hogy valaki biztosított, más jogcímen jogosult az egészségügyi ellátásra, vagy saját maga köteles fizetni a járulékot.

A 2027-es havi 12 400 forintos kötelezettség 100 forintos havi és 1200 forintos éves növekedést jelent a 2026-os összeghez képest. A napi járulék változatlanul 410 forint lesz, ezért törthónap esetén továbbra is a tényleges fizetési napok számát kell alapul venni.

Különösen fontos a helyzet ellenőrzése munkaviszony megszűnése, tanulmányok befejezése, gyermeknevelési ellátás megszűnése vagy külföldi munkavállalás esetén. Ezekben az élethelyzetekben a jogosultság változása miatt akár néhány hét elteltével is új fizetési kötelezettség keletkezhet.

Aki bizonytalan a helyzetében, annak érdemes a NAV-nál vagy az egészségbiztosítási nyilvántartásban ellenőriznie az adatait, mert a jogviszonyok eltérése vagy az elmaradt befizetés később kellemetlen következményekhez vezethet.

TB 2027: ezt érdemes megjegyezni minden érintettnek

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos tájékoztatása alapján 2027. január 1-jétől havi 12 400 forintra emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék, miközben a törthónapokra érvényes napi összeg 410 forint marad.

A változás azokat érinti, akik a magyar társadalombiztosítási szabályok szerint belföldinek minősülnek, de nem biztosítottak, és más jogcímen sem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. Számukra a járulékfizetés kötelező, nem pedig szabadon választható lehetőség.

A havi összeget főszabály szerint a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. Egy teljes évben ez 148 800 forintot jelent, ha a kötelezettség mind a tizenkét hónapban fennáll.

A legfontosabb figyelmeztetés, hogy a tartósan elmaradt járulékfizetésnek az egészségügyi ellátásra való jogosultság szempontjából is súlyos következménye lehet. A 2027-es összeg alapján a 74 400 forintot meghaladó, figyelembe veendő járulékhátralék már a TAJ-szám egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó érvénytelenítését eredményezheti.

Érdemes ezért még az év vége előtt ellenőrizni a biztosítási jogviszonyt és a rendszeres befizetés összegét. Néhány percnyi utánajárással megelőzhető, hogy januártól váratlan tartozás keletkezzen, vagy egy szükséges orvosi ellátás során derüljön ki a jogosultság rendezetlensége.