2026. október 1-jével hivatalosan is lezárult a „vármegye” és a „főispán” elnevezések időszaka Magyarországon: a legtöbb érintett jogszabályban ismét a „megye” és a „kormánymegbízott” kifejezések léptek életbe. A változás az Alaptörvény 17. módosításához és az ahhoz kapcsolódó törvénymódosításokhoz kötődik. A…
Két egészen eltérő népszavazási kezdeményezés került a Nemzeti Választási Bizottság elé. Az egyik Magyarország államformáját változtatta volna alkotmányos monarchiává, a másik pedig azt célozza, hogy április 12-ét hivatalosan a Demokrácia napjává nyilvánítsák. A bizottság a két kérdésben eltérő döntést hozott.…
Újabb fordulat történt a következő magyar államfő személyéről zajló vitában. Az Ügyvédkör Bárándy Péter volt igazságügyi minisztert ajánlotta a köztársasági elnöki tisztségre. A szervezet szerint most olyan emberre lenne szükség, aki nemcsak képviseli az országot, hanem pontosan érti az alkotmányos…
Egyre komolyabb politikai és jogi hullámokat vet Sulyok Tamás köztársasági elnök beadványa, amelyet az Alkotmánybírósághoz nyújtott be az Alaptörvény egyedi jellegű módosításainak kérdésében. A Sándor-palota a HVG megkeresésére azt közölte: a köztársasági elnök tudomásul vette az alkotmánybírák döntését, és a…
Sokan még csak most kezdik megérteni, mekkora politikai döntés született. Nem egy apró szabálymódosításról van szó, nem is egy egyszerű parlamenti vitáról. Ez most arról szól, meddig tarthat egy ember kezében a legnagyobb politikai hatalom Magyarországon. A Tisza kezdeményezése három…
Újabb fordulatot vett a Sándor-palota körül kialakult közjogi és politikai vita. Sulyok Tamás köztársasági elnök a Velencei Bizottsághoz fordult, miután Magyar Péter miniszterelnök többször is a lemondását sürgette. A Sándor-palota érvelése szerint az államfő eltávolítását politikai indokokhoz kötő felszólítások olyan…
Sulyok Tamás köztársasági elnök hosszú interjúban reagált az elmúlt napok egyik legfontosabb közjogi vitájára: lemond-e a posztjáról Magyar Péter miniszterelnök felszólítása után. Az államfő egyértelmű választ adott: jelenleg nem lát olyan jogi vagy alkotmányos indokot, amely megalapozná a lemondását. Azt…
Egyre nagyobb figyelem övezi a gyermekvédelmi törvény körül kialakult jogi és politikai helyzetet, különösen az Európai Unió Bíróságának döntését követően. A kérdés immár nemcsak nemzetközi szinten, hanem a hazai jogalkotásban is meghatározó jelentőségűvé vált, hiszen a következő lépések hosszú távon…
A választási győzelem utáni első napok nemcsak ünneplést, hanem azonnali politikai feszültséget is hoztak Magyarországon. A kétharmados felhatalmazással rendelkező új erő gyors és radikális változásokat ígért, ám az első reakciók máris világossá tették: a közjogi rendszer átalakítása korántsem lesz egyszerű…
A választási győzelem utáni napokban nemcsak a kormányalakítás kérdései kerültek előtérbe, hanem a magyar közjogi rendszer egyik legérzékenyebb pontja is: mi történik akkor, ha az új politikai többség és a hivatalban lévő államfő között nyílt konfliktus alakul ki? A kialakult…
