Két egészen eltérő népszavazási kezdeményezés került a Nemzeti Választási Bizottság elé. Az egyik Magyarország államformáját változtatta volna alkotmányos monarchiává, a másik pedig azt célozza, hogy április 12-ét hivatalosan a Demokrácia napjává nyilvánítsák. A bizottság a két kérdésben eltérő döntést hozott. A királyság visszaállítására vonatkozó kezdeményezést egyhangúlag elutasította, míg a Demokrácia napjáról szóló kérdést nyolc igen és egy nem szavazattal hitelesítette.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy automatikusan országos népszavazást tartanak. A hitelesítés után jogorvoslati eljárás következhet, majd az aláírásgyűjtés feltételeit is teljesíteni kell.
Alkotmányos monarchiává alakították volna Magyarországot
Az egyik kezdeményezés arra irányult, hogy Magyarország jelenlegi köztársasági államformáját alkotmányos monarchia váltsa fel. Ebben a rendszerben az uralkodó töltené be az államfői tisztséget, hatalmát azonban alkotmányos szabályok korlátoznák.
A világ több országában ma is ilyen államforma működik. Alkotmányos monarchia például az Egyesült Királyság, Spanyolország, Svédország, Norvégia, Dánia, Belgium és Hollandia is. Ezekben az államokban az uralkodó szerepe jellemzően reprezentatív, a tényleges politikai döntéseket pedig a választott parlament és a kormány hozza meg.
Magyarország esetében azonban az államforma megváltoztatása közvetlenül érintené az Alaptörvény rendelkezéseit. A Nemzeti Választási Bizottság ezért egyhangú döntéssel megtagadta a kérdés hitelesítését.
Az Alaptörvényt nem lehet népszavazással módosítani
Az NVB indoklása szerint a monarchiáról szóló kérdés alkotmányossági és egyértelműségi problémákat is felvetett. Egy érvényes és eredményes népszavazás ugyanis arra kötelezné az Országgyűlést, hogy módosítsa az Alaptörvényt.
Az Alaptörvény 8. cikke azonban egyértelműen meghatározza azokat a tárgyköröket, amelyekről nem tartható országos népszavazás. Ezek közé tartozik maga az Alaptörvény módosítása is. Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata szintén kimondta, hogy olyan kérdés nem bocsátható népszavazásra, amelynek végrehajtása szükségszerűen alkotmánymódosítást igényelne.
Az államforma a magyar alkotmányos rendszer egyik legalapvetőbb eleme. Magyarországot az Alaptörvény köztársaságként határozza meg, ezért ennek megváltoztatása nem valósítható meg egyszerű törvény elfogadásával.
A népszavazási kezdeményezés tehát nem azért bukott el, mert a bizottság politikailag támogatta vagy ellenezte volna a királyság gondolatát. A döntés elsődleges oka az volt, hogy a feltett kérdés tiltott népszavazási tárgykört érintett.
Nem minden országgyűlési kérdésről lehet népszavazást tartani
Az országos népszavazás a közvetlen hatalomgyakorlás egyik legfontosabb formája. A választópolgárok azonban nem dönthetnek bármilyen ügyben közvetlenül.
Népszavazás csak olyan kérdésben tartható, amely az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, és nem szerepel az Alaptörvény által kizárt tárgykörök között. Az alkotmánymódosítás mellett ilyen tiltott terület lehet például a központi költségvetés, bizonyos nemzetközi kötelezettségek, a hadiállapot vagy a közkegyelem kérdése.
A kérdésnek emellett világosnak és egyértelműnek kell lennie. A választópolgárnak pontosan értenie kell, mire mond igent vagy nemet, az Országgyűlésnek pedig egy eredményes népszavazás után világosan látnia kell, milyen jogalkotási feladatot kell teljesítenie.
Az egyértelműség nem azt jelenti, hogy kizárólag egyszerű vagy jelentéktelen kérdés kerülhet népszavazásra. A Kúria és az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint összetett ügyekben is lehet közvetlenül dönteni, amennyiben a kérdés érthető, és nem ütközik alkotmányos tilalomba.
A királyságról szóló döntés még nem jogerős
A Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen jogorvoslat kérhető a Kúriától. Ez azt jelenti, hogy a kezdeményező megtámadhatja az NVB döntését, és kérheti annak bírósági felülvizsgálatát.
A Kúria ilyenkor azt vizsgálja, hogy a választási bizottság megfelelően alkalmazta-e az alkotmányos és törvényi követelményeket. A bíróság helybenhagyhatja vagy megváltoztathatja az NVB határozatát.
A monarchiára vonatkozó kezdeményezés esetében azonban az alkotmánymódosítás tilalma különösen erős jogi akadály. Az alkotmánybírósági gyakorlat alapján népszavazás nem teremthet olyan kötelezettséget az Országgyűlés számára, amely csak az Alaptörvény megváltoztatásával teljesíthető.
Április 12. lehetne a Demokrácia napja
A másik népszavazási kezdeményezés egészen más eredménnyel zárult. Az NVB nyolc igen és egy nem szavazattal hitelesítette azt a kérdést, amely április 12-ét a Demokrácia napjává nyilvánítaná.
A bizottság többsége úgy ítélte meg, hogy a kérdés megfelel az Alaptörvényben és a népszavazási eljárásról szóló jogszabályokban meghatározott követelményeknek. Nem érint tiltott tárgykört, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, és a választók számára is egyértelműen megválaszolható.
A kezdeményezés hitelesítése fontos állomás, de önmagában még nem jelenti azt, hogy április 12. máris bekerül a hivatalos emléknapok közé. Ehhez előbb a határozatnak jogerőre kell emelkednie, majd sikeres aláírásgyűjtésre, végül pedig adott esetben érvényes és eredményes népszavazásra van szükség.
Miért éppen április 12.?
A kezdeményezés a dátumot minden bizonnyal a 2026-os országgyűlési választáshoz kapcsolja. Április 12. így politikai és történelmi jelentést kaphatna, amennyiben a választópolgárok és később az Országgyűlés is támogatná az elképzelést.
A Demokrácia napja jelképes emléknapként szolgálhatna. Az ilyen napok célja általában nem egy újabb munkaszüneti nap létrehozása, hanem egy fontos történelmi esemény, társadalmi érték vagy közösségi teljesítmény rendszeres felidézése.
A kezdeményezés pontos jogi következményei azonban attól függnének, milyen szabályozást alkotna az Országgyűlés egy eredményes népszavazás után. A „Demokrácia napja” elnevezés önmagában nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott nap munkaszüneti nappá is válna.
Nem biztos, hogy újabb szabadnap lenne belőle
A hivatalos emléknap és a munkaszüneti nap két külön jogi kategória. Magyarországon számos olyan nemzeti vagy történelmi emléknap létezik, amelyen a munkarend nem változik meg.
Egy emléknap létrehozásával az állam ünnepségeket, iskolai programokat, megemlékezéseket vagy más közösségi rendezvényeket kapcsolhat az adott dátumhoz. A munkaszüneti nappá nyilvánításhoz azonban külön jogalkotói döntés szükséges.
A hitelesített népszavazási kérdésről szóló beszámoló alapján a kezdeményezés április 12. Demokrácia napjává nyilvánítására irányul. Abból nem következik automatikusan újabb fizetett ünnepnap vagy országos munkaszünet.
Ez azért fontos különbség, mert egy új munkaszüneti napnak jelentős gazdasági, munkaügyi és költségvetési hatásai lehetnek. Egy emléknap ezzel szemben elsősorban szimbolikus jelentőséggel bír.
A hitelesítés után még jogorvoslat következhet
A Demokrácia napjáról szóló NVB-határozat ellen tizennégy napon belül lehet jogorvoslati kérelmet benyújtani. Amíg ez a határidő nem telik el, illetve az esetleges bírósági eljárás nem zárul le, a döntés nem tekinthető véglegesnek.
Jogorvoslat esetén a Kúria azt vizsgálhatja, hogy a kérdés valóban megfelel-e az egyértelműség követelményének, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e, valamint érint-e valamilyen tiltott tárgykört.
Ha a Kúria helybenhagyja a hitelesítést, megkezdődhet az aláírásgyűjtés. Ha azonban megváltoztatja az NVB döntését, a kezdeményezés ebben a formában nem folytatódhat.
Több százezer aláírásra lehet szükség
Az országos népszavazás megtartása nem automatikus a kérdés hitelesítése után. A szervezőnek először megfelelő számú érvényes választópolgári aláírást kell összegyűjtenie.
Ha legalább kétszázezer érvényes aláírás gyűlik össze, az Országgyűlésnek el kell rendelnie a népszavazást. Százezer és kétszázezer közötti érvényes aláírás esetén a parlament mérlegelheti, hogy elrendeli-e azt.
Az aláírások számát és érvényességét a választási szervek ellenőrzik. Nem elegendő tehát csupán összegyűjteni a támogató íveket: az aláíróknak választójoggal kell rendelkezniük, és az adatoknak is pontosnak kell lenniük.
Az érvényes népszavazáshoz magas részvétel kell
Még a sikeres aláírásgyűjtés és a népszavazás elrendelése sem garantálja, hogy a kezdeményezésből kötelező döntés születik.
Az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavaz. Eredményességhez pedig az szükséges, hogy az érvényesen voksolók több mint fele ugyanazt a választ adja.
Ez magas küszöböt jelent. Egy népszavazási kezdeményezésnek nemcsak támogatókat kell szereznie, hanem elegendő választópolgárt is el kell vinnie a szavazóhelyiségekbe.
Érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés köteles a választói döntésnek megfelelően eljárni. A népszavazás így nem egyszerű véleményfelmérés, hanem közvetlen közhatalmi döntés.
Jelképes kérdés, mégis komoly politikai súlya lehet
Április 12. Demokrácia napjává nyilvánítása első látásra szimbolikus ügynek tűnhet. A kezdeményezésnek azonban jelentős politikai és társadalmi üzenete lehet.
Az emléknap támogatóinak érvelése szerint a dátum lehetőséget teremthetne a demokratikus részvétel, a szabad választások és a békés politikai változás fontosságának hangsúlyozására.
Az ellenzők ugyanakkor felvethetik, hogy egy konkrét választási dátum hivatalos emléknappá tétele pártpolitikai értelmezést kaphat. Kérdés lehet az is, hogy egy ilyen nap valóban képes-e az egész társadalmat összekötni, vagy inkább tovább mélyítené a politikai megosztottságot.
Ezek a viták azonban már nem a kérdés jogi hitelesíthetőségéről, hanem annak politikai és társadalmi célszerűségéről szólnak. Az NVB feladata nem az volt, hogy eldöntse, jó ötlet-e az emléknap, hanem az, hogy megállapítsa: jogszerűen népszavazásra bocsátható-e.
Két kezdeményezés, két teljesen eltérő jogi helyzet
A Nemzeti Választási Bizottság döntése jól mutatja, milyen különbség van egy politikailag szokatlan elképzelés és egy alkotmányosan tiltott népszavazási kérdés között.
A királyság visszaállításának gondolata önmagában lehet közéleti vita tárgya, de népszavazással jelenleg nem lehet az Országgyűlést az Alaptörvény módosítására kötelezni. Emiatt a kérdés hitelesítését megtagadták.
A Demokrácia napjára vonatkozó kezdeményezés viszont a bizottság többsége szerint megvalósítható lenne az alkotmányos kereteken belül. Ezért a kérdés továbbhaladhat a népszavazási eljárás következő szakaszába, amennyiben a döntést jogorvoslat során sem változtatják meg.
A következő hetekben így elsősorban az lesz érdekes, érkezik-e kúriai felülvizsgálati kérelem, majd megkezdődhet-e az aláírásgyűjtés április 12. ügyében.
Szerinted április 12. méltó lenne arra, hogy a Demokrácia napjává nyilvánítsák, vagy egy ilyen emléknapnak pártpolitikától függetlenebb dátumot kellene választani?
