Jelentős adminisztrációs változás lép életbe 2026. szeptember 1-jén: ettől az időponttól már nemcsak az online pénztárgéppel és e-pénztárgéppel kiállított bizonylatok adatai jutnak el a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, hanem a kézzel megírt, papíralapú nyugtákról, valamint a számítógépes vagy mobilos nyugtázó programmal előállított nyugtákról is adatot kell szolgáltatni.
Az új előírás különösen azokat a kisebb vállalkozásokat, egyéni vállalkozókat, szolgáltatókat, piaci árusokat és más gazdasági szereplőket érintheti, akik jelenleg hagyományos nyugtatömböt használnak, vagy olyan programmal készítenek nyugtát, amely nem továbbítja automatikusan az adatokat a NAV-hoz.
Az adatszolgáltatást nem minden egyes nyugtáról külön-külön kell teljesíteni. A vállalkozásoknak az adott napon kibocsátott nyugták adatait napi összesítésben, az alkalmazott áfakulcsok szerinti bontásban kell megküldeniük. Erre a nyugta kibocsátását követően három naptári nap áll rendelkezésre.
A NAV hivatalos tájékoztatása szerint az adatok kézzel is rögzíthetők lesznek a KOBAK-portálon, emellett gépi adatkapcsolatra alkalmas interfészt is biztosítanak a megfelelő szoftverek számára.
Kikre vonatkozik az új nyugta-adatszolgáltatás?
A 2026. szeptember 1-jétől hatályos kötelezettség alapvetően két nagy vállalkozói csoportot érint.
Az első csoportba azok tartoznak, akik továbbra is hagyományos, papíralapú nyugtatömböt használnak. Ide sorolható például az a szolgáltató, aki a vásárlás vagy a szolgáltatás teljesítése után kézzel tölti ki a nyugtát, feltünteti rajta az összeget, a dátumot és a szükséges adatokat, majd a bizonylatot átadja a vevőnek.
A második érintett kör azokból áll, akik számítógépen, táblagépen vagy mobiltelefonon működő programmal készítenek elektronikus vagy nyomtatott nyugtát, de az alkalmazás jelenleg nem teljesíti automatikusan a NAV-adatszolgáltatást.
A változás érintheti többek között:
- a szépségipari szolgáltatókat;
- a fodrászokat és kozmetikusokat;
- a masszőröket;
- a kisebb javítóműhelyeket;
- a magántanárokat és oktatókat;
- a kézműveseket;
- a piaci és vásári értékesítőket;
- a kisebb szállásadókat;
- a házhoz járó szolgáltatókat;
- azokat az egyéni vállalkozókat, akik jelenleg kézi nyugtát adnak.
Az érintettséget nem önmagában a vállalkozás mérete vagy adózási formája dönti el. A legfontosabb kérdés az, hogy a vállalkozó milyen módon teljesíti a nyugtaadási kötelezettségét.
Kiknek nem jelent új kézi feladatot?
Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek online pénztárgépet használnak, az új szabály miatt várhatóan nem kell külön kézzel feltölteniük a nyugtaadatokat. Az online pénztárgép az előírt adatokat már jelenleg is automatikusan továbbítja az adóhatóságnak.
Ugyanez érvényes az e-pénztárgéppel kiállított e-nyugtákra is. Az e-pénztárgép online kapcsolatban áll a NAV rendszerével, így a megfelelően kiállított bizonylatok adatszolgáltatása automatikusan megtörténik.
A NAV tájékoztatása szerint az online pénztárgépek 2028. július 1-jéig továbbra is használhatók. Az online pénztárgép használatára kötelezett vállalkozásoknak eddig az időpontig kell áttérniük a hardveralapú e-pénztárgépre, bár az átállás önkéntesen korábban is megkezdhető.
Fontos különbség tehát, hogy a szeptemberi változás nem jelenti minden online pénztárgép azonnali lecserélését. Az új nyugta-adatszolgáltatás elsősorban azokat a bizonylatokat vonja be a digitális rendszerbe, amelyek adatai eddig nem jutottak el automatikusan a NAV-hoz.
Három naptári nap lesz a határidő
A nyugtákról szóló adatokat a bizonylat kibocsátását követő három naptári napon belül kell megküldeni.
A „naptári nap” megfogalmazás különösen fontos. Ez nem három munkanapot jelent, ezért a hétvégét és az ünnepnapot is figyelembe kell venni a határidő számításakor.
Ha egy vállalkozó például pénteken állít ki nyugtákat, nem feltétlenül várhat a következő hét közepéig az adatszolgáltatással. A pontos határidő meghatározásánál a kibocsátást követő naptári napokat kell számolnia.
Ez azoknak okozhat nagyobb változást, akik eddig hetente, havonta vagy csak a könyvelési anyag átadásakor összegezték a nyugtatömbjük adatait.
Szeptembertől már rendszeresebb adminisztrációra lesz szükség. Aki kézi nyugtát használ, annak célszerű olyan munkarendet kialakítania, amelyben legalább két-három naponta rögzíti és ellenőrzi a szükséges adatokat.
Nem kell minden nyugtát külön feltölteni
A rendszer egyik fontos könnyítése, hogy nem kell minden egyes kézi bizonylatot külön soronként felvinni.
Az adott napon kibocsátott nyugták adatait napi összesítésben kell jelenteni. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozónak az azonos napon kiállított nyugták forgalmát kell összesítenie, majd az adatokat az áfamértékek szerint felosztania.
A NAV hivatalos tájékoztatója megerősíti, hogy az adatszolgáltatást napi szinten összesítve és adómértékenkénti bontásban kell teljesíteni.
Ez egyszerű helyzetben viszonylag kevés adat rögzítését jelentheti. Ha egy vállalkozó kizárólag egyetlen áfakulcs alá tartozó terméket vagy szolgáltatást értékesít, az adott napi összeget egy kategóriában tudja jelenteni.
Bonyolultabbá válhat azonban az adminisztráció azoknál, akik egy napon belül többféle áfamérték alá tartozó terméket vagy szolgáltatást értékesítenek.
Áfakulcsonként külön kell összesíteni a bevételt
Az új rendszerben nem elegendő csupán a napi teljes bevételt megadni. Az összeget az alkalmazott adómértékek szerint is szét kell bontani.
Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás többféle áfakulccsal dolgozik, már a napi nyilvántartásában is pontosan követnie kell, hogy melyik értékesítés melyik kategóriába tartozik.
Az adatszolgáltatás előkészítésénél különösen fontos lehet:
- a termékek és szolgáltatások helyes adózási besorolása;
- a bruttó és nettó összegek pontos kezelése;
- az adómentes tételek elkülönítése;
- az eltérő áfamértékű értékesítések külön nyilvántartása;
- a sztornózott vagy módosított nyugták megfelelő kezelése.
Aki bizonytalan abban, hogy az általa értékesített termék vagy szolgáltatás melyik adómérték alá tartozik, annak érdemes még szeptember előtt egyeztetnie a könyvelőjével vagy adószakértőjével.
Egy rosszul megállapított áfakulcs ugyanis nemcsak a nyugta-adatszolgáltatásban, hanem az áfabevallásban és a könyvelésben is eltérést okozhat.
Hol kell majd teljesíteni az adatszolgáltatást?
A kézi adatbevitelre alkalmas felület a NAV KOBAK-portálján lesz elérhető.
A KOBAK a Külső Online Bejelentő és Adatszolgáltatási Keretrendszerhez kapcsolódó felület, amelyet többek között pénztárgépes és e-nyugtás ügyek kezelésére használnak.
A NAV közlése szerint a portálon lehetőség lesz:
- a kézi nyugták adatainak rögzítésére;
- a számítógéppel előállított nyugták adatainak bevitelére;
- a napi összesítések megadására;
- az áfamértékek szerinti bontás rögzítésére.
A kézi rögzítés mellett a NAV gépi adatszolgáltatásra alkalmas interfészt is biztosít. Ez lehetővé teszi, hogy az erre felkészített számlázó- vagy nyugtázóprogramok automatikusan továbbítsák a szükséges adatokat.
Manuális vagy automatikus adatszolgáltatás?
A vállalkozásoknak alapvetően két megoldás közül kell választaniuk.
Az egyik lehetőség a manuális adatbevitel. Ebben az esetben a vállalkozó vagy az általa megbízott személy belép a KOBAK-portálra, majd a nyugtatömb és a saját nyilvántartás alapján rögzíti a napi összesített adatokat.
Ez olyan vállalkozásnál lehet elfogadható megoldás, ahol:
- kevés nyugta készül;
- csak egyetlen áfamértéket használnak;
- ritkán történik készpénzes vagy nyugtás értékesítés;
- könnyen áttekinthető a napi forgalom.
A másik lehetőség egy olyan program vagy e-pénztárgép használata, amely gépi úton teljesíti az adatszolgáltatást.
Ez azoknak lehet előnyösebb, akik:
- naponta sok nyugtát állítanak ki;
- többféle áfakulccsal dolgoznak;
- több telephelyet működtetnek;
- alkalmazottakkal együtt végzik az értékesítést;
- szeretnék csökkenteni a kézi adatbevitelből fakadó hibákat.
A kézi nyugtatömb továbbra is használható marad
Az új szabályozás nem tiltja be automatikusan a kézzel kitöltött nyugtát.
A vállalkozó szeptember 1-je után is használhat hagyományos nyugtatömböt, amennyiben egyébként jogosult ezzel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettségét. A változás abban áll, hogy a kiállított nyugták összesített adatait már elektronikusan is el kell küldenie a NAV-nak.
A kézi nyugta ezért megmarad, de több adminisztráció társul hozzá.
A vállalkozónak a jövőben egyszerre kell:
- szabályosan kitöltenie és átadnia a papírnyugtát;
- megőriznie a nyugtatömb megfelelő példányát;
- napi szinten összesítenie az adatokat;
- áfamértékenként szétválasztania a forgalmat;
- három naptári napon belül teljesítenie az elektronikus adatszolgáltatást.
Aki sok kézi nyugtát állít ki, annak emiatt érdemes lehet megvizsgálnia az automatizált megoldásokra való áttérést.
A számítógépes nyugta sem automatikusan e-nyugta
Fontos tisztázni, hogy nem minden számítógéppel vagy mobiltelefonnal készített nyugta minősül e-pénztárgéppel kiállított e-nyugtának.
A NAV meghatározása szerint az e-nyugta kifejezetten az e-pénztárgéppel kiállított nyugta. Ezzel szemben az elektronikus nyugta tágabb fogalom, amelybe a számítógéppel előállított nyugta is beletartozhat.
Az e-pénztárgép és az online pénztárgép szintén két különböző műszaki és jogi megoldás. Bár mindkettő nyugtakiállításra szolgál, működésük és szabályozásuk nem azonos.
Egy egyszerű nyugtaíró program tehát önmagában nem biztos, hogy automatikusan teljesíti a szeptembertől esedékes adatszolgáltatást.
A vállalkozónak meg kell győződnie arról, hogy az általa használt program:
- felkészült-e az új követelményekre;
- rendelkezik-e a szükséges NAV-kapcsolattal;
- automatikusan továbbítja-e az adatokat;
- milyen beállítást vagy regisztrációt igényel;
- hogyan jelzi a sikeres vagy sikertelen beküldést.
A Számlázz.hu automatikus megoldást ígér
A Számlázz.hu tájékoztatása szerint azoknak a felhasználóknak, akik a szolgáltatás rendszerében állítják ki a nyugtákat, lehetőségük lehet az automatikus adatszolgáltatásra.
Ehhez a vállalkozás Számlázz.hu-fiókját össze kell kapcsolni a NAV rendszerével. A szolgáltató közlése szerint 2026. szeptember 1-jétől a programmal elkészített nyugták adatai az online számlaadat-szolgáltatáshoz hasonlóan automatikusan továbbíthatók lesznek.
A szolgáltató egy saját e-pénztárgép-alkalmazást is fejleszt, amelynek használata az engedélyezési folyamat lezárásától és a végleges termékfeltételektől függhet.
A vállalkozóknak azonban minden esetben ellenőrizniük kell, hogy az általuk választott alkalmazás rendelkezik-e a szükséges érvényes engedéllyel, és a konkrét szolgáltatás valóban teljesíti-e az előírt adatszolgáltatást. A NAV folyamatosan közzéteszi az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező e-pénztárgépek és vevői alkalmazások listáját.
Az e-pénztárgép mobiltelefonon is működhet
A felhőalapú e-pénztárgép egy mobiltelefonra vagy más megfelelő mobileszközre telepített alkalmazással működhet.
A rendszerhez kapcsolódik a NAV által biztosított felhőalapú adóügyi modul, valamint szükség esetén egy mobilnyomtató, amellyel papíralapú másolat adható a vásárlónak.
Az e-pénztárgéppel kiállított e-nyugta alapvetően elektronikus bizonylat. A vevő azt egy megfelelő vevői alkalmazással érheti el a NAV által működtetett nyugtatárban. Amennyiben a vásárló papíralapú másolatot kér, azt ki kell nyomtatni számára.
A NAV már saját ePénztárgép- és eNyugta-alkalmazást is működtet. Az adóhivatal szerint az e-pénztárgéppel kiállított nyugták adatszolgáltatása automatikusan megtörténik.
Nem minden vállalkozás köteles azonnal e-pénztárgépre váltani
A szeptemberi adatszolgáltatási kötelezettséget nem szabad összekeverni az e-pénztárgép kötelező használatával.
Azoknak, akik jelenleg szabályosan használhatnak kézi nyugtát vagy számítógépes nyugtázóprogramot, nem feltétlenül kell 2026. szeptember 1-jén e-pénztárgépet vásárolniuk vagy telepíteniük.
Dönthetnek úgy, hogy:
- megtartják a kézi nyugtatömböt, és kézzel jelentik az adatokat;
- megfelelő programmal készítik a nyugtát, és gépi adatszolgáltatást használnak;
- önkéntesen áttérnek felhőalapú e-pénztárgépre;
- az alkalmazandó szabályoktól függően más engedélyezett megoldást választanak.
A vállalkozásnak a saját működése alapján kell eldöntenie, melyik megoldás a leggazdaságosabb és legbiztonságosabb.
Több tízezer vállalkozást érinthet a változás
A Számlázz.hu szerint a kötelezettség több tízezer vállalkozás számára jelenthet új feladatot.
A pontos érintetti szám attól függ, hány olyan adózó működik, aki szeptemberben is kézi vagy nem automatikusan jelentő nyugtázási megoldást használ.
A változás különösen a mikrovállalkozásoknál lehet érzékelhető, ahol nincs külön pénzügyi vagy adminisztratív munkatárs, és a tulajdonos maga végzi:
- az értékesítést;
- a nyugta kiállítását;
- a készletkezelést;
- a könyvelési anyag rendezését;
- az adatszolgáltatáshoz szükséges előkészítést.
Néhány napi nyugta esetén a feladat kezelhető lehet, nagyobb forgalomnál azonban a rendszeres kézi rögzítés komoly időráfordítást jelenthet.
A könyvelő nem feltétlenül tud mindent utólag pótolni
Sok vállalkozó jelenleg havonta egyszer adja át a nyugtatömböt és a bizonylatokat a könyvelőjének.
A háromnapos határidő mellett ez a gyakorlat önmagában már nem lesz elegendő.
A vállalkozásnak előre tisztáznia kell:
- ki végzi az adatszolgáltatást;
- milyen gyakran kapja meg a könyvelő a szükséges adatokat;
- ki ellenőrzi az áfamértékek szerinti bontást;
- hogyan kezelik a hétvégi és ünnepnapi nyugtákat;
- mi történik szabadság vagy betegség esetén;
- hogyan javítják a hibásan beküldött adatokat.
A kötelezettségért főszabály szerint maga az adózó felel akkor is, ha a technikai rögzítést könyvelőre, alkalmazottra vagy külső szolgáltatóra bízza.
Nem érdemes augusztus végéig várni
A felkészülést célszerű jóval szeptember 1-je előtt megkezdeni.
Első lépésként minden vállalkozásnak érdemes felmérnie:
- jelenleg milyen bizonylatot állít ki;
- hány nyugta készül egy átlagos napon;
- hányféle áfamértéket alkalmaz;
- rendelkezik-e megfelelő NAV-hozzáféréssel;
- használ-e olyan programot, amely képes gépi adatszolgáltatásra;
- ki lesz felelős a határidők betartásáért.
Aki automatizált rendszert szeretne bevezetni, annak időre lehet szüksége a regisztrációhoz, az összekapcsoláshoz, a beállításhoz, a dolgozók betanításához és a próbák elvégzéséhez.
Mit kell megkérdezni a nyugtázóprogram szolgáltatójától?
A programot használó vállalkozásoknak nem elegendő abból kiindulniuk, hogy a szolgáltató majd biztosan megoldja a NAV-kapcsolatot.
Célszerű írásban választ kérni az alábbi kérdésekre:
- A program támogatja-e a 2026. szeptember 1-jétől kötelező nyugtaadat-szolgáltatást?
- Automatikus vagy kézi beküldésre lesz szükség?
- Kell-e új szerződést vagy díjcsomagot választani?
- Szükséges-e technikai felhasználót létrehozni?
- Hogyan jelenik meg a sikeres beküldés visszaigazolása?
- Mi történik internetkimaradás esetén?
- Hogyan javítható a téves adatszolgáltatás?
- Képes-e a rendszer áfakulcsonkénti napi összesítést készíteni?
- Megőrzi-e a beküldési naplókat és igazolásokat?
- Rendelkezik-e a szükséges NAV-engedéllyel, ha e-pénztárgépként működik?
A válaszokat érdemes megőrizni, és a bevezetés előtt tesztelni a teljes folyamatot.
Az internetkapcsolatra is fel kell készülni
Az elektronikus adatszolgáltatáshoz internetkapcsolat szükséges.
Ez gondot okozhat olyan vállalkozásoknál, amelyek:
- piacon vagy vásárban dolgoznak;
- mozgó szolgáltatást végeznek;
- gyenge mobilhálózattal ellátott területen működnek;
- időszakos rendezvényeken értékesítenek;
- külső helyszíneken vállalnak munkát.
A háromnapos határidő bizonyos mozgásteret ad, de a vállalkozónak akkor is gondoskodnia kell arról, hogy időben hozzáférjen a KOBAK-portálhoz vagy az automatikus adatszolgáltatást végző rendszerhez.
Célszerű előre kialakítani tartalék megoldást például mobilinternet, második eszköz vagy helyettesítő ügyintéző formájában.
Mi történik rendszerhiba esetén?
Előfordulhat, hogy a vállalkozó saját hibáján kívül nem tudja időben teljesíteni az adatszolgáltatást.
Ennek oka lehet például:
- a NAV rendszerének üzemszünete;
- a KOBAK-portál elérhetetlensége;
- a nyugtázóprogram hibája;
- internet- vagy áramszünet;
- az automatikus adatkapcsolat sikertelensége.
A NAV rendszeresen közöl tájékoztatást a tervezett üzemszünetekről, amelyek a KOBAK- és eNyugta-rendszert is érinthetik.
A vállalkozásnak ilyen helyzetben is célszerű megőriznie minden bizonyítékot:
- képernyőképet a hibaüzenetről;
- a program naplóbejegyzését;
- a szolgáltató tájékoztatását;
- az internetkimaradás igazolását;
- a későbbi sikeres beküldés visszaigazolását.
A pontos eljárást és az esetleges pótlási szabályokat mindig a NAV aktuális útmutatója alapján kell követni.
A hibás adatok komoly eltéréseket okozhatnak
A nyugtaadatok nem elszigetelten kerülnek a NAV rendszerébe.
Az adóhatóság célja, hogy a különféle bizonylati adatok felhasználhatók legyenek többek között:
- a könyvelés támogatására;
- az eÁFA-rendszerben;
- az adóbevallások ellenőrzésére;
- a forgalmi adatok összevetésére;
- az eltérések felismerésére.
A NAV kifejezetten azzal indokolta a kézi és számítógépes nyugták bevonását, hogy így valamennyi nyugtával bizonylatolt értékesítés adatai elérhetők lehetnek a digitális szolgáltatásokban.
Ha a napi nyugtaösszesítés nem egyezik:
- a pénztárjelentéssel;
- a könyvelési bevétellel;
- az áfabevallással;
- a bankszámlára vagy kártyás rendszerbe érkező összeggel;
- a készletmozgással,
az később ellenőrzési kérdéseket vethet fel.
A készpénzes és bankkártyás fizetés sem ugyanaz, mint a bizonylat típusa
Gyakori félreértés, hogy bankkártyás fizetésnél nincs szükség nyugtára vagy számlára.
A fizetési mód és a bizonylatadási kötelezettség két külön kérdés.
Attól, hogy a vevő bankkártyával fizet, a vállalkozásnak még ugyanúgy szabályos nyugtát vagy számlát kell kiállítania. A bankkártya-terminál által adott bizonylat önmagában általában nem helyettesíti az adóügyi nyugtát.
A szeptemberi adatszolgáltatást ezért azoknak a nyugtáknak az adatai alapján kell teljesíteni, amelyeket a vállalkozás az értékesítésről kiállított, függetlenül attól, hogy a vevő készpénzzel, kártyával vagy más módon fizetett.
A számla és a nyugta szabályait nem szabad összekeverni
Az online számlaadat-szolgáltatás már korábban általánossá vált, ezért sok vállalkozó ismeri a számlák automatikus NAV-beküldését.
A nyugta azonban más típusú bizonylat.
A szeptemberi változás azt jelenti, hogy a kézi és számítógépes nyugták adatai is bekerülnek egy szélesebb körű digitális adatszolgáltatási rendszerbe.
Ha a vevő számlát kér, és a vállalkozás szabályos számlát állít ki, akkor az adott értékesítés bizonylatolását a számlázásra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.
Fontos elkerülni a kettős jelentést, illetve azt is, hogy ugyanaz az értékesítés tévesen nyugtaként és számlaként is megjelenjen a napi összesítésekben.
A dolgozókat is fel kell készíteni
Azoknál a vállalkozásoknál, ahol több alkalmazott állít ki nyugtát, belső szabályzatot kell kialakítani.
Rögzíteni érdemes:
- ki nyitja meg és zárja le a napi nyugta-nyilvántartást;
- hogyan különítik el az áfakulcsokat;
- hogyan kezelik a rontott nyugtát;
- mikor adják át az adatokat a felelős személynek;
- ki küldi be az összesítést;
- ki ellenőrzi a sikeres NAV-visszaigazolást;
- hogyan helyettesítik a felelőst távollét esetén.
A nyugtatömböket sem célszerű ellenőrzés nélkül több munkatárs között mozgatni. Pontosan követhetőnek kell maradnia, melyik tömböt ki, mikor és melyik telephelyen használta.
Mit tegyen most egy kézi nyugtát használó vállalkozó?
A felkészüléshez az alábbi gyakorlati sorrend lehet célszerű:
- Mérje fel, naponta átlagosan hány nyugtát állít ki.
- Ellenőrizze, hányféle áfamértéket alkalmaz.
- Egyeztessen a könyvelőjével az adatok nyilvántartásáról.
- Döntse el, hogy kézi vagy automatikus beküldést választ.
- Ellenőrizze a KOBAK-portálhoz szükséges hozzáférést.
- Kérjen tájékoztatást jelenlegi programjának fejlesztőjétől.
- Hasonlítsa össze az e-pénztárgépes megoldások költségeit.
- Jelöljön ki felelőst az adatszolgáltatásra.
- Készítsen napi nyugtaösszesítő sablont.
- Augusztusban próbálja ki az új munkafolyamatot.
Nem érdemes az első szeptemberi nyugták kiállításakor elkezdeni a rendszer megismerését.
A vásárlók számára is hozhat változást az e-nyugta
A nyugta-adatszolgáltatás elsősorban vállalkozói kötelezettség, az e-pénztárgépes rendszer azonban a vásárlók számára is új lehetőségeket kínál.
Az e-pénztárgéppel kiállított e-nyugtát a vevő egy erre alkalmas alkalmazással letöltheti a NAV által üzemeltetett nyugtatárból. Az alkalmazás használata nem kötelező, de nélküle a vásárló nem tudja elektronikus formában elérni és később visszakeresni a bizonylatot.
A vevő kérésére papíralapú nyugtamásolat is készíthető. A NAV tájékoztatása szerint a vevői alkalmazás használata név nélküli lehet, vagyis a vásárlás anonimitása megmaradhat.
Az elektronikus nyugta előnye lehet, hogy garanciális ügyintézésnél vagy reklamációnál kevésbé kell tartani a papírbizonylat elvesztésétől vagy kifakulásától.
Szeptembertől nagyobb figyelem kell a napi adminisztrációra
A 2026. szeptember 1-jei változás egyik legfontosabb következménye, hogy a kézi nyugták kezelése többé nem lehet kizárólag havi könyvelési feladat.
Az adatokat rövid határidőn belül, rendszeresen és megfelelő bontásban kell elküldeni.
A kisebb forgalmú vállalkozások számára a kézi KOBAK-rögzítés lehet a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás. Nagyobb nyugtaszám mellett viszont egy automatikusan jelentő program vagy e-pénztárgép jelentősen csökkentheti az adminisztrációt és a hibázás veszélyét.
A vállalkozásoknak még a határidő előtt el kell dönteniük:
- maradnak-e a nyugtatömbnél;
- új programra váltanak-e;
- összekötik-e meglévő rendszerüket a NAV-val;
- vagy áttérnek egy engedélyezett e-pénztárgépes megoldásra.
