Egy üres hely az út szélén még nem feltétlenül parkolóhely. Hiába nincs felfestés, sorompó vagy közvetlenül az autó mellett tiltó tábla, a KRESZ számos olyan esetet határoz meg, amikor egy járművel eleve tilos megállni vagy várakozni. Ráadásul külön szabály vonatkozik a járdára, a kapubejárókra, az útkereszteződések környékére, a zebrákra és a lakó-pihenő övezetekre is.
A közterületi parkolás szabályainak ismerete azért is fontos, mert egy rossz helyen hagyott autó miatt nemcsak bírság vagy pótdíj érkezhet. Bizonyos esetekben a rendőrség, a közterület-felügyelet vagy a közút kezelője a jármű elszállításáról is intézkedhet, amelynek költsége az üzembentartót terhelheti.
Először ezt kell tisztázni: nem ugyanaz a megállás és a parkolás
A hétköznapi beszédben szinte mindenre azt mondjuk, hogy parkolás, a KRESZ azonban különbséget tesz a megállás és a várakozás között.
Megállásnak számít, ha a jármű csak a be- vagy kiszálláshoz, illetve a folyamatos fel- vagy lerakáshoz szükséges ideig marad egy helyben. Más okból akkor beszélhetünk megállásról, ha a vezető a járműnél marad, és az egy helyben tartózkodás legfeljebb öt percig tart. Ha ennél hosszabb időről van szó, az már várakozásnak minősül.
Ez azért lényeges, mert a „Várakozni tilos” és a „Megállni tilos” tábla sem ugyanazt jelenti.
Várakozni tilos tábla mellett bizonyos feltételekkel rövid időre még meg lehet állni. Megállni tilos tábla esetén viszont főszabály szerint még az ötperces megállás sem megengedett. A rendőrség is felhívta már a figyelmet arra, hogy várakozni tilos jelzés hatálya alatt az öt percnél hosszabb, egy helyben történő tartózkodás már nem megengedett, ha az nem be- vagy kiszállás, illetve folyamatos rakodás miatt történik.
Hogyan kell alaphelyzetben leparkolni az út szélén?
A KRESZ főszabálya szerint járművel az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad megállni, ha közúti jelzés vagy más rendelkezés nem mond mást. A megállási szándékot irányjelzéssel is jelezni kell.
Egyirányú forgalmú úton bizonyos esetben a bal oldalon is meg lehet állni. Ennek azonban feltétele, hogy a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely maradjon.
Lakott területen kívül még szigorúbb az alapelv: lehetőség szerint az úttesten kívül kell megállni.
Tábla nélkül is tilos lehet a parkolás
Ez az egyik legfontosabb szabály, amelyet sok autós félreért. A megállási tilalmak jelentős része akkor is érvényes, ha nincs mellettünk külön „Megállni tilos” tábla.
Nem szabad például úgy megállni, hogy az autó eltakarjon egy közlekedési lámpát vagy jelzőtáblát. Tilos olyan helyen is megállni, ahol az álló jármű és a záróvonal, illetve az út másik oldalán álló jármű között nem marad legalább három méter széles hely.
Ugyancsak tilos megállni beláthatatlan útkanyarulatban, bukkanóban vagy olyan helyen, ahol a többi közlekedő nem tudja megfelelő távolságból észlelni az álló autót.
Ez azt jelenti, hogy önmagában az, hogy mások is ott parkolnak, nem bizonyítja, hogy a hely szabályos.
Útkereszteződésnél különösen figyelni kell az 5 méterre
Körforgalomban főszabály szerint tilos megállni. Ugyanez igaz az útkereszteződésekre, továbbá az úttestek széleinek metszéspontjától számított öt méteres területre is, ha közúti jelzésből nem következik más.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy sarkon talált kényelmes üres hely könnyen szabálytalan parkolóhely lehet akkor is, ha nincs ott tiltó tábla.
A szabály célja könnyen érthető: a kereszteződés közelében álló jármű jelentősen ronthatja a beláthatóságot, valamint megnehezítheti a bekanyarodást.
Zebra előtt sem mindegy, milyen messze állunk meg
Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen természetesen tilos megállni, de a tilalom nem csak magára a zebrára vonatkozik.
Személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival a zebra előtt öt méteren belül sem szabad megállni. Más járműveknél ez a távolság 15 méter.
A rendőrség külön is figyelmeztetett erre a szabályra, mivel a gyalogátkelőhelyhez túl közel parkoló jármű eltakarhatja a gyalogost a közeledő autós elől.
Járdára csak nagyon szigorú feltételekkel lehet felállni
Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy széles járdán automatikusan megengedett két kerékkel felállni a járdára. Ez nem így van.
A KRESZ szerint járdán részben vagy teljesen akkor lehet megállni, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi. Emellett a jármű legfeljebb a járda szélességének felét foglalhatja el, a gyalogosok számára pedig legalább 1,5 méter széles szabad területnek kell maradnia. A jármű tengelyterhelése sem haladhatja meg az 1000 kilogrammot.
Vagyis nem elég az, hogy „elfér még mellette egy ember”.
A feltételeknek egyszerre kell megfelelni. Ha például két méter hely marad a gyalogosoknak, de sem tábla, sem útburkolati jel nem engedélyezi a járdán történő megállást, személyautóval főszabály szerint nem lehet egyszerűen felállni rá.
A szabály bizonyos járműveknél kivételt tartalmaz: megfelelő feltételek mellett például a mozgásában korlátozott személy járműve, betegszállító, iskolabusz, kerékpár, kétkerekű segédmotoros kerékpár és kétkerekű motorkerékpár akkor is megállhat a járdán, ha azt külön jelzés nem engedi meg.
A saját kapubejárónk elé sem mindegy, hogyan állunk
Sok vita forrása a kapubejáró előtti parkolás.
A KRESZ alapján tilos várakozni olyan helyen, ahol a jármű az út menti ingatlanra történő behajtást vagy az onnan való kihajtást akadályozza, ha ehhez az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járult hozzá.
Ez egy fontos részlet.
A szabály tehát nem egyszerűen azt mondja ki, hogy minden kapubejáró előtt minden körülmények között tilos várakozni, hanem a behajtás vagy kihajtás akadályozását köti a jogosult hozzájárulásához.
Egy idegen ház kapubejáróját elállni ezért nemcsak udvariatlanság, hanem szabálytalan várakozás is lehet.
Másik autót sem lehet „bezárni”
A KRESZ azt is kimondja, hogy tilos olyan módon várakozni, amely miatt egy szabályosan várakozó másik jármű megközelítése vagy elindulása akadályozott lehet.
Ez vonatkozhat például arra az esetre, amikor valaki egy parkoló autó mögé vagy mellé úgy áll be, hogy annak vezetője már nem tud biztonságosan kihajtani.
A „csak két percre ugrottam be” érvelés sem feltétlenül oldja meg a problémát: mindig az adott helyzet és az határozza meg a szabályosságot, hogy megállásról vagy már várakozásról van-e szó, illetve közben sérül-e valamely más KRESZ-szabály.
Buszmegállónál is pontos távolságokat határoz meg a KRESZ
Autóbusszal, trolibusszal vagy villamossal közlekedők megállója környezetében sem lehet tetszőlegesen parkolni.
A megállóhelyet vagy taxiállomást jelző tábla előtt 15 méteren, utána pedig 5 méteren belül más járművel főszabály szerint tilos megállni, kivéve, ha az útburkolati jelből más következik.
Autóbuszöbölben szintén tilos egyszerű személyautóval megállni. A KRESZ csak meghatározott kivételeket enged, például egyes járművek utasainak ki- és beszállására.
Kerékpársáv nem parkoló
Tilos megállni kapaszkodósávon, gyorsító- és lassítósávon, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon, kerékpárúton, valamint gyalog- és kerékpárúton is.
Ez akkor is így van, ha az autós úgy érzi, hogy „csak egy pillanatra” állt félre.
A kerékpáros közlekedésre kijelölt területet tehát nem szabad ideiglenes parkolóként használni.
Lakó-pihenő övezetben különösen szigorú lehet a parkolás
A lakó-pihenő övezetben sajátos szabályok érvényesek. Itt legfeljebb 20 km/órás sebességgel szabad közlekedni, és fokozottan ügyelni kell a gyalogosokra, illetve a kerékpárosokra.
Ha az úton nincs járda, a gyalogosok az út teljes szélességét használhatják, és ilyen esetben járművel csak az erre kijelölt területen szabad várakozni.
Ezért egy lakó-pihenő övezetben nem feltétlenül szabályos az út szélén hagyni az autót csak azért, mert ott látszólag elegendő hely marad.
Fizetős parkolóban nem elég az, hogy szabályosan áll az autó
A KRESZ a várakozási övezeteknél lehetővé teszi, hogy a várakozást külön feltételekhez kössék. A „Várakozási övezet” jelzőtábla a zónán belül akár a teljes területre meghatározhat feltételeket egészen az övezet végét jelző tábláig.
A közterületi fizetős parkolás konkrét díjai, időszakai, kedvezményei és engedélyei településenként, illetve egyes városokon belül zónánként is eltérhetnek. Ezért mindig a helyszíni táblák, az adott parkolási zóna szabályai és a helyi rendelkezések alapján kell eljárni. A közúti közlekedésről szóló törvény külön is szabályozza a várakozási díj és pótdíj rendszerét.
Fontos tehát, hogy két külön kérdésről van szó: szabályosan áll-e az autó a KRESZ szerint, és eleget tettünk-e a parkolási díjfizetési kötelezettségnek.
Attól, hogy valaki parkolójegyet vásárol, még nem válik szabályossá egy egyébként tiltott helyen történő várakozás.
Zöldterületre sem érdemes automatikusan parkolóként tekinteni
A KRESZ elsősorban a Magyarország területén található közutakon, illetve a közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza.
Egy park, füvesített terület vagy más közterület használatára ezen túl helyi önkormányzati szabályok is vonatkozhatnak. Emiatt abból, hogy valahol nincs KRESZ szerinti „Megállni tilos” tábla, még nem következik automatikusan, hogy egy füves vagy más, közlekedésre ki nem jelölt közterületre fel lehet állni.
Ilyen esetben mindig az adott település helyi szabályozását is érdemes ellenőrizni.
Mozgáskorlátozott parkolóhelyet jogosulatlanul használni különösen kockázatos
A mozgáskorlátozott személyek részére fenntartott parkolóhelyeket csak megfelelő jogosultsággal lehet igénybe venni. A KRESZ a kedvezmények alkalmazását ahhoz köti, hogy a mozgáskorlátozott személy parkolási igazolványát megfelelően elhelyezzék a járműben.
A jogosulatlanul, mozgáskorlátozottak számára fenntartott helyen várakozó jármű ráadásul azok közé az esetek közé tartozik, amelyeknél a jogszabály lehetőséget ad a jármű elszállítására is.
Nem csak bírság lehet a vége
A szabálytalan megállás vagy várakozás következménye az eset körülményeitől függhet, de bizonyos helyzetekben a járművet el is szállíthatják.
A KRESZ szerint a rendőrség, a közterület-felügyelet vagy a közút kezelője többek között egyes megállási tilalmak megsértése, rakodóhely szabálytalan használata, illetve mozgáskorlátozottak részére fenntartott parkoló jogosulatlan elfoglalása esetén intézkedhet a jármű elszállításáról. Az eltávolítás az üzembentartó költségére történhet.
A rendszám nélküli, közúti forgalomban csak hatósági jelzéssel részt vevő járművek közterületi tárolására is külön szabály vonatkozik: főútvonalon ilyen jármű nem tárolható, mellékútvonalon pedig közterület-használati engedély nélkül legfeljebb tíz napig hagyható.
A legfontosabb szabály: ne csak a tiltó táblát keressük
Parkolóhely keresésekor sokan ösztönösen azt nézik, van-e „Megállni tilos” vagy „Várakozni tilos” tábla. Pedig ez önmagában kevés.
Figyelni kell arra is, milyen messze vagyunk a kereszteződéstől vagy a zebrától, marad-e elegendő hely a közlekedők számára, nem takarunk-e ki jelzőtáblát, nem akadályozunk-e kapubejárót, buszmegállót, kerékpársávot vagy másik szabályosan parkoló autót. Járdára pedig személyautóval főszabály szerint csak akkor szabad felállni, ha azt tábla vagy útburkolati jel is megengedi, és a többi feltétel is teljesül.
A legbiztosabb megoldás ezért az, ha parkoláskor nemcsak azt kérdezzük: „Van itt tiltó tábla?”, hanem azt is: „A KRESZ alapján maga a hely alkalmas egyáltalán a várakozásra?”
A cikk a 2026. augusztus 16-án hatályos KRESZ rendelkezései alapján készült. Az egyes fizetős várakozási övezetekre és más közterületekre további helyi szabályok vonatkozhatnak.
