Határozott figyelmeztetést adott ki az országos tiszti főorvos, miután a sajtóban és a közösségi médiában ismét terjedni kezdett az állatoknak gyártott féreghajtók daganatellenes alkalmazásának gondolata. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ közleménye szerint az ivermectint vagy fenbendazolt tartalmazó állatgyógyászati készítmények emberi alkalmazása nem engedélyezett, rákellenes hatásosságukat megfelelő klinikai vizsgálatok nem igazolták, használatuk pedig veszélyeztetheti a betegek egészségét és gyógyulási esélyét.
A hatósági közlemény azt követően jelent meg, hogy Schobert Norbert egy interjúban Rubint Réka daganatos betegsége kapcsán arról beszélt: felesége kezelését fenbendazollal is kiegészítik, amelyet állatpatikából szerez be. A fitneszedző saját tapasztalatuk alapján kedvező változásokról számolt be, ugyanakkor maga is elismerte, hogy az általa említett módszer mögött nincs megfelelő tudományos bizonyíték.
Az országos tiszti főorvos felhívása nem nevezi meg Schobert Norbertet, de egyértelműen olyan nyilvános állításokra reagál, amelyek állatgyógyászati féreghajtókat mutatnak be daganatos betegek lehetséges kezeléseként. A közlemény legfontosabb üzenete, hogy személyes beszámoló, internetes sikertörténet vagy közismert ember tapasztalata nem helyettesítheti a biztonságosságot és hatásosságot igazoló klinikai kutatásokat.
Állatoknak szánt féreghajtóról beszélt Schobert Norbert
Schobert Norbert a Jeszenszky-kaland című műsorban beszélt felesége betegségéről és az általuk alkalmazott kezelésekről. A nyilatkozata szerint az orvosi terápia mellett fenbendazolt is ad Rubint Rékának, amelyet kutyák és macskák számára forgalmazott féreghajtóként vásárol meg.
A fitneszedző William Makis állításaira hivatkozott, aki az ivermectin és a fenbendazol daganatos betegségekben történő alkalmazását népszerűsíti. Schobert azt állította, hogy felesége jobban érzi magát, erős, nem fáj semmije, és a haja is visszanőtt. Ezek azonban egy hozzátartozó személyes megfigyelései, amelyekből nem lehet megállapítani, hogy egy adott szer valóban hatásos volt-e.
Egy daganatos beteg állapotát egyszerre számos tényező befolyásolhatja:
- a műtét;
- a kemoterápia;
- a sugárkezelés;
- az immunterápia;
- a célzott gyógyszeres kezelés;
- a betegség természetes lefolyása;
- a támogató kezelések;
- az általános egészségi állapot.
Ha több kezelést egy időben alkalmaznak, pusztán időbeli egybeesés alapján nem lehet megmondani, hogy a javulás melyik beavatkozás következménye. Ehhez ellenőrzött vizsgálatokra, képalkotó eredményekre, laboratóriumi adatokra és orvosi értékelésre van szükség.
Mit mondott pontosan az országos tiszti főorvos?
A 2026. július 15-én megjelent hivatalos felhívás szerint az ivermectin- és fenbendazoltartalmú állatgyógyászati termékek emberi alkalmazása nem engedélyezett.
A közlemény három alapvető állítást fogalmaz meg:
- a készítmények állatgyógyászati változatait nem engedélyezték emberek kezelésére;
- daganatellenes hatásukat klinikai bizonyítékok nem támasztják alá;
- alkalmazásuk közvetlen egészségügyi veszélyt és közvetett kezelési kockázatot jelenthet.
A tiszti főorvos hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs olyan megfelelő klinikai vizsgálati eredmény, amely bizonyítaná az ivermectin vagy a fenbendazol biztonságos és hatékony alkalmazását daganatos betegségek kezelésében. Ezek a szerek nem szerepelnek a hazai vagy nemzetközi onkológiai irányelvekben ajánlott rákellenes terápiaként.
Mi a fenbendazol?
A fenbendazol egy parazitaellenes hatóanyag, amelyet elsősorban állatok féregfertőzéseinek kezelésére használnak. Különböző állatfajok számára engedélyezett készítményekben fordulhat elő, az adagolást pedig az adott állat testtömegéhez, fajához és a kezelendő parazitához igazítják.
Az, hogy egy hatóanyag állatoknál használható, nem jelenti automatikusan azt, hogy emberek számára is biztonságos. Az állatgyógyászati termékek:
- más koncentrációban tartalmazhatják a hatóanyagot;
- eltérő segédanyagokat tartalmazhatnak;
- más tisztasági és gyártási követelmények szerint készülhetnek;
- nem rendelkeznek emberi adagolási útmutatóval;
- nem vizsgálták őket megfelelően humán daganatkezelésben.
Még állatoknál sem tekinthető kockázatmentesnek a címkétől eltérő alkalmazás. Az amerikai gyógyszerhatóság 2023-ban arról tájékoztatta az állatorvosokat, hogy kutyáknál a fenbendazol előírtnál hosszabb használatához csontvelő-károsodással és súlyos vérsejtszám-csökkenéssel járó eseteket jelentettek. Ez nem közvetlen bizonyíték az emberi kockázat mértékére, de jól mutatja, hogy az állatoknak szánt szer sem ártalmatlan.
Mi az ivermectin?
Az ivermectin szintén parazitaellenes hatóanyag. Léteznek emberek számára engedélyezett ivermectinkészítmények bizonyos parazitás fertőzések kezelésére, de ez nem jelenti azt, hogy a szer daganatok ellen is bizonyítottan hatásos lenne.
Nagyon fontos különbséget tenni:
- az emberi felhasználásra engedélyezett, orvos által rendelt készítmény;
- az állatgyógyászati ivermectin;
- valamint egy nem engedélyezett daganatellenes alkalmazás között.
Egy gyógyszer engedélyezése mindig meghatározott javallatra, adagolásra és betegcsoportra vonatkozik. Attól, hogy egy hatóanyag valamely betegségben használható, nem válik automatikusan minden más betegség kezelésére alkalmassá.
Laboratóriumi eredmény még nem jelent működő gyógymódot
Az interneten terjedő állítások gyakran arra hivatkoznak, hogy egy hatóanyag laboratóriumi körülmények között hatást mutatott daganatos sejteken.
Ez önmagában még nagyon korai kutatási eredmény. Egy sejttenyészetben tapasztalt hatás és egy embernél biztonságosan alkalmazható kezelés között hosszú út vezet.
A kutatóknak többek között azt kell megállapítaniuk:
- eljut-e a hatóanyag megfelelő mennyiségben a daganathoz;
- elérhető-e hatásos koncentráció mérgezés nélkül;
- hogyan bomlik le a szer a szervezetben;
- milyen mellékhatásokat okoz;
- kölcsönhatásba lép-e más gyógyszerekkel;
- valóban javítja-e a túlélést vagy az életminőséget;
- jobb-e, mint a már elérhető kezelések.
Számos vegyület képes laboratóriumban daganatsejteket károsítani, de emberekben nem alkalmazható, mert a szükséges dózis mérgező, nem éri el a daganatot, vagy a klinikai vizsgálatokban nem bizonyul hatásosnak.
Mit jelent a tudományos bizonyíték?
Egy személyes történet fontos lehet annak, aki átélte, de nem alkalmas egy kezelés hatásosságának bizonyítására.
Megbízható következtetéshez olyan klinikai vizsgálatra van szükség, amelyben:
- előre meghatározzák a beválasztási feltételeket;
- megfelelő számú beteg vesz részt;
- pontosan rögzítik az adagolást;
- ellenőrzik a mellékhatásokat;
- objektív módszerekkel mérik a daganat változását;
- összehasonlítják az eredményt más kezeléssel vagy kontrollcsoporttal;
- függetlenül értékelhető és megismételhető adatokat közölnek.
A hatóság szerint az ivermectin és a fenbendazol daganatellenes alkalmazásáról jelenleg nem áll rendelkezésre olyan klinikai bizonyíték, amely alapján ezek biztonságos és hatásos kezeléssé válhatnának.
Miért félrevezetők az egyedi gyógyulástörténetek?
Egy történetből rendszerint nem derül ki minden fontos részlet. Nem biztos, hogy pontosan ismert:
- a beteg daganatának típusa;
- a betegség kiterjedtsége;
- az alkalmazott orvosi kezelések;
- a vizsgálati leletek változása;
- az egyéb szedett gyógyszerek;
- az alkalmazott szer pontos összetétele;
- a mellékhatások;
- a hosszú távú eredmény.
A javuló közérzet nem feltétlenül jelent daganatcsökkenést. A haj visszanövése például összefügghet egy korábbi kezelés befejezésével, míg a fájdalom enyhülése többféle okból bekövetkezhet.
Az sem bizonyítja a szer hatásosságát, ha a beteg állapota valóban javul. Amennyiben közben bizonyított onkológiai kezelést is kapott, nem lehet az eredményt automatikusan az alternatív készítménynek tulajdonítani.
Közvetlen mérgezési veszély is fennállhat
Az állatok számára készített gyógyszer emberi bevétele kiszámíthatatlan kockázatot jelenthet.
A veszély függhet:
- a hatóanyag mennyiségétől;
- a készítmény segédanyagaitól;
- az alkalmazás időtartamától;
- a beteg máj- és veseműködésétől;
- más gyógyszerek egyidejű használatától;
- az életkortól és az általános állapottól.
Daganatos betegek esetében ez különösen fontos, mert szervezetük a betegség vagy a kezelések miatt fokozottan terhelt lehet. Egy nem ellenőrzött szer májkárosodást, vérképeltérést vagy egyéb mellékhatást okozhat, és befolyásolhatja a szükséges onkológiai gyógyszerek lebontását is.
A pontos kockázatot nem lehet házilag felmérni, ezért nem biztonságos az adagolást internetes fórumok, videók vagy állatokhoz mellékelt használati utasítás alapján meghatározni.
A legnagyobb veszély a bizonyított kezelés késleltetése lehet
Az országos tiszti főorvos külön kiemelte, hogy a bizonyított hatásosságú kezelések késedelme vagy megszakítása jelentősen ronthatja a gyógyulás esélyét.
A daganatos betegségek egy részénél az idő kulcsfontosságú. Ha a beteg egy interneten terjedő ígéret miatt:
- később kezdi el a kemoterápiát;
- elutasít egy műtétet;
- megszakítja a sugárkezelést;
- nem jár el kontrollvizsgálatokra;
- módosítja az orvos által előírt gyógyszereket,
akkor a betegség továbbterjedhet, vagy elveszhet egy korábban elérhető kezelési lehetőség.
A kiegészítő szer sem feltétlenül veszélytelen csak azért, mert a beteg nem hagyja abba az onkológiai terápiát. Ismeretlen gyógyszerkölcsönhatások ilyenkor is kialakulhatnak.
Ne titkolja el a beteg az alternatív készítményt
Aki már bevett ivermectint, fenbendazolt vagy más, nem előírt készítményt, annak nem szégyenkeznie kell, hanem mielőbb tájékoztatnia a kezelőorvosát.
Az orvosnak tudnia kell:
- mi volt a készítmény neve;
- milyen hatóanyagot tartalmazott;
- állatgyógyászati vagy humán termékről volt-e szó;
- mekkora adagot vett be a beteg;
- milyen gyakran és mennyi ideig használta;
- jelentkezett-e rosszullét vagy új tünet;
- milyen más gyógyszereket szed.
A pontos információ segíthet annak eldöntésében, hogy szükség van-e laborvizsgálatra, májfunkció-ellenőrzésre, vérképre vagy más orvosi megfigyelésre.
Súlyos rosszullét, zavartság, ájulás, légzési nehézség, sárgaság, szokatlan vérzés vagy más riasztó tünet esetén sürgős orvosi segítséget kell kérni.
William Makis jelenleg nem jogosult orvosi tevékenységre Albertában
Schobert Norbert az interjúban William Makis állításaira hivatkozott. Az alberta-i orvosi kamara 2026 márciusában közölte, hogy Makis 2019 februárja óta nem rendelkezik aktív orvosi engedéllyel a tartományban. A bíróság 2026 márciusában végleges tiltást rendelt el, amely megakadályozza, hogy Albertában orvosi tevékenységet folytasson, egészségügyi szolgáltatást kínáljon vagy védett orvosi címeket használjon ilyen összefüggésben.
Ez önmagában nem dönti el egy tudományos állítás igazságát, de fontos háttérinformáció, amikor valakit orvosi tekintélyként mutatnak be. Egészségügyi tanács esetén lényeges tudni, hogy az illető rendelkezik-e aktuális engedéllyel, milyen szakterületen képzett, és vállal-e szakmai felelősséget a javaslatáért.
A hatóság nemcsak a betegeket figyelmeztette
Az országos tiszti főorvos a sajtó, a közéleti szereplők és az online tartalomkészítők felelősségére is felhívta a figyelmet.
Egy nagy követőtáborral rendelkező ember egészségügyi kijelentései sokakhoz eljutnak. Daganatos betegek esetében különösen nagy a veszély, mert a betegek és családtagjaik érthető módon minden lehetséges megoldást keresnek.
Egy megalapozatlan állítás:
- hamis reményt kelthet;
- veszélyes öngyógyítást indíthat el;
- állatgyógyszerek felvásárlásához vezethet;
- bizalmatlanságot kelthet az orvosokkal szemben;
- bizonyított kezelések elutasítására ösztönözhet.
A hatóság jelezte, hogy továbbra is figyelemmel kíséri a lakosság egészségét veszélyeztető félretájékoztatásokat, és szükség esetén szakmai vagy jogi eszközökkel is felléphet.
Schobert Norbert később reagált a figyelmeztetésre
A tiszti főorvosi közlemény után Schobert Norbert úgy reagált, hogy nem kívánja propagálni ezeket a terápiákat, és saját magát egy olyan családapaként jellemezte, aki a felesége életéért küzd.
A személyes kétségbeesés és a gyógyulás reménye emberileg érthető. Ez azonban nem változtat azon, hogy egy nyilvános megszólalás más betegekre is hatással lehet.
A két helyzetet ezért külön kell választani:
- egy család saját, nehéz egészségügyi döntése;
- valamint egy nagy nyilvánosság előtt elhangzó állítás társadalmi következménye.
A hatósági figyelmeztetés nem a remény keresését ítéli el, hanem azt hangsúlyozza, hogy a betegek biztonsága érdekében a kezelési döntéseket ellenőrzött bizonyítékokra és személyre szabott orvosi tanácsra kell alapozni.
Mit tehet az, aki új daganatkezelésről hall?
Egy új szer vagy alternatív módszer híre esetén érdemes néhány alapvető kérdést feltenni:
- Van-e hozzá publikált humán klinikai vizsgálat?
- Mekkora betegcsoporton tesztelték?
- Volt-e kontrollcsoport?
- Milyen mellékhatásokat találtak?
- Engedélyezte-e valamely gyógyszerhatóság erre a betegségre?
- Szerepel-e szakmai onkológiai irányelvben?
- Ki ajánlja, és rendelkezik-e érvényes orvosi engedéllyel?
- A készítmény emberi vagy állatgyógyászati használatra készült?
- Beszélt-e róla a beteg kezelőorvosával?
A „titkolják”, „az orvosok nem akarják, hogy megtudd”, „minden rákot gyógyít”, „nincs mellékhatása” vagy „csak természetes” típusú állítások különösen erős figyelmeztető jelek.
A kezelőorvossal való egyeztetés nem formalitás
Az onkológus nemcsak azt tudja megmondani, hogy egy szer engedélyezett-e. Ismeri a beteg daganatának pontos típusát, molekuláris jellemzőit, korábbi kezeléseit, laboreredményeit és szervi állapotát.
Ugyanaz a készítmény két betegnél teljesen eltérő veszélyt jelenthet. Egy lehetséges gyógyszerkölcsönhatás például:
- növelheti a kemoterápia toxicitását;
- csökkentheti egy daganatellenes szer hatását;
- megterhelheti a májat;
- ronthatja a vérképet;
- fokozhatja a vérzésveszélyt.
A kezelőorvossal történő egyeztetés ezért nem a beteg választási szabadságának korlátozása, hanem a veszélyek felmérésének alapvető része.
A kísérleti kezelésnek szabályozott útja van
Az, hogy egy szer még nem bizonyított, nem jelenti azt, hogy soha nem válhat belőle gyógyszer. Az új kezelések kutatása folyamatosan zajlik, de ezt szabályozott keretek között végzik.
Egy klinikai vizsgálatban:
- etikai és hatósági engedély szükséges;
- előre meghatározzák a biztonsági szabályokat;
- rendszeresen ellenőrzik a beteget;
- dokumentálják a mellékhatásokat;
- megszakítják a kezelést, ha túl nagy a kockázat;
- a résztvevő részletes tájékoztatást kap.
Az otthoni, állatpatikai készítménnyel végzett önkísérletezésből ezek a biztonsági garanciák teljesen hiányoznak.
Az „alternatív” és a „kiegészítő” kezelés nem ugyanaz
Alternatív kezelésről általában akkor beszélünk, amikor valaki a bizonyított orvosi terápia helyett választ más módszert. Ez különösen veszélyes lehet.
Kiegészítő módszer esetében a beteg az onkológiai kezelés mellett alkalmaz valamit, például relaxációt, megfelelő táplálkozási támogatást vagy orvos által jóváhagyott mozgásprogramot.
Egy állatgyógyászati féreghajtó azonban attól még nem válik biztonságos kiegészítő kezeléssé, hogy a beteg közben folytatja a kemoterápiát. A biztonságosságát, adagolását és kölcsönhatásait külön kellene igazolni.
A betegek kiszolgáltatottságával könnyű visszaélni
A daganatos betegséggel élők gyakran olyan helyzetbe kerülnek, amelyben minden új hírt reményként értelmeznek. Ez teljesen érthető, különösen akkor, ha a betegség előrehaladott, vagy a korábbi kezelések nem hozták a kívánt eredményt.
A kiszolgáltatottság azonban piacot teremt a bizonyítatlan módszereknek. Az interneten gyakran drága csomagokat, étrend-kiegészítőket és titkos protokollokat értékesítenek úgy, hogy azok mögött nincs megfelelő klinikai bizonyíték.
Az amerikai gyógyszerhatóság korábban olyan szolgáltatót is figyelmeztetett, amely fenbendazolt tartalmazó csomagokat rákellenes termékként reklámozott. Az FDA szerint az ilyen termékeket nem ismerték el biztonságos és hatásos daganatkezelésként.
Nem a reményt, hanem a veszélyes állítást kell elválasztani
A hatóság felhívása nem azt jelenti, hogy a daganatos betegnek ne lehetne reménye, vagy ne érdeklődhetne új kezelések iránt.
A modern onkológiában folyamatosan jelennek meg új módszerek, például:
- célzott gyógyszerek;
- immunterápiák;
- molekuláris diagnosztikán alapuló kezelések;
- új műtéti eljárások;
- klinikai vizsgálatokban elérhető készítmények.
A különbség az, hogy ezek fejlesztését dokumentált kutatás, biztonsági ellenőrzés és szakmai értékelés kíséri.
A megalapozatlan állítások veszélye éppen abban rejlik, hogy a reményt bizonyítékként mutatják be.
Ezt kell most tudni a féreghajtók daganatellenes használatáról
A jelenleg rendelkezésre álló hivatalos információk alapján:
- az ivermectint és a fenbendazolt nem engedélyezték daganatos betegségek kezelésére;
- az állatgyógyászati készítmények emberi alkalmazása nem engedélyezett;
- nincs megfelelő klinikai bizonyíték biztonságos és hatékony daganatellenes alkalmazásukra;
- használatuk közvetlen mellékhatásokat és gyógyszerkölcsönhatásokat okozhat;
- a bizonyított kezelés késleltetése súlyosan ronthatja a kilátásokat;
- személyes gyógyulástörténet nem helyettesíti a klinikai vizsgálatot;
- bármilyen ilyen készítmény alkalmazása előtt kezelőorvossal kell beszélni.
Aki már használta valamelyik szert, ne változtasson önállóan az onkológiai kezelésén, hanem mielőbb mondja el orvosának, pontosan mit és mennyit vett be.
Határozott üzenetet küldött a hatóság
Az országos tiszti főorvos közleménye egyértelmű: a daganatos betegek kezelésének alapját olyan módszereknek kell jelenteniük, amelyek hatásosságát és biztonságosságát megfelelő tudományos bizonyítékok támasztják alá.
Schobert Norbert személyes beszámolója nagy nyilvánosságot kapott, de abból nem lehet általános orvosi következtetést levonni. Rubint Réka állapotáról és kezelési eredményeiről kizárólag az őt ellátó szakemberek tudnak felelős, a leleteken alapuló értékelést adni.
A legfontosabb tanulság az, hogy állatoknak gyártott gyógyszert daganatos betegnek nem szabad internetes tanács, médiaszereplő kijelentése vagy egyedi történet alapján beadni. A reményteli állítás mögött akkor van valódi orvosi lehetőség, ha azt ellenőrzött humán kutatások, engedélyezett alkalmazás és személyre szabott szakorvosi döntés támasztja alá.
