A kormány ismét meghosszabbítaná a tömeges bevándorlás miatt elrendelt válsághelyzetet, amely immár közel egy évtizede van érvényben Magyarországon. A Belügyminisztérium feltöltötte a kormány honlapjára azt a rendelettervezetet, amely szerint a kabinet 2026. szeptember 7-ig hosszabbítaná meg az ország egész területére kiterjedő intézkedést. A dokumentum Orbán Viktor miniszterelnök aláírására vár, és legkésőbb 2026. március 6-ig ki kell hirdetni.
Ez azt jelenti, hogy a 2016 óta folyamatosan fenntartott rendkívüli jogi helyzet újabb fél évvel hosszabbodhat meg.
Tíz éve tart a rendkívüli jogrend
A „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” először 2016. március 9-én rendelték el Magyarország teljes területére. Azóta a kormány rendszeresen meghosszabbítja, arra hivatkozva, hogy a migrációs nyomás, illetve az abból fakadó biztonsági kockázatok továbbra is fennállnak.
A mostani hosszabbítási javaslat tehát nem egy új intézkedés, hanem a már évek óta érvényben lévő különleges jogi állapot fenntartása. Legutóbb tavaly augusztusban döntöttek a meghosszabbításról.
Mikor rendelhető el ilyen válsághelyzet?
A menedékjogról szóló törvény pontos számokat és helyzeteket is meghatároz, amelyek alapján elrendelhető vagy fenntartható a válsághelyzet. A szabályozás többféle küszöbértéket tartalmaz.
1. Az érkező menedékkérők száma alapján
Válsághelyzet rendelhető el, ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma:
-
egy hónap átlagában meghaladja a napi 500 főt, vagy
-
két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt, vagy
-
egy hét átlagában a napi 800 főt.
Ezek a számok a jogszabályban rögzített, objektívnek szánt határértékek.
2. A tranzitzónák terheltsége alapján
A törvény a tranzitzónákban tartózkodók számát is figyeli. Válsághelyzet alapja lehet, ha:
-
egy hónap átlagában napi 1000 fő,
-
két egymást követő hét átlagában napi 1500 fő, vagy
-
egy hét átlagában napi 1600 fő
tartózkodik a tranzitzónákban (a külföldiek ellátásában közreműködő személyek nélkül).
3. Egyéb, biztonságot érintő körülmények
A törvény nemcsak számokhoz köti a válsághelyzetet. Elrendelhető akkor is, ha olyan migrációs helyzet alakul ki, amely:
-
közvetlenül veszélyezteti a schengeni külső határ szerinti magyar határvonal védelmét, vagy
-
a határtól számított 60 méteres sáv, illetve valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy közegészségügyét veszélyezteti.
Ide tartozhat például, ha zavargás tör ki egy befogadóállomáson, vagy erőszakos cselekmények történnek az érintett területen.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A válsághelyzet fenntartása lehetővé teszi, hogy a kormány a migrációval összefüggő kérdésekben különleges, gyorsabb és szigorúbb intézkedéseket alkalmazzon. Ezek kiterjedhetnek többek között:
-
a határőrizet megerősítésére,
-
a menedékjogi eljárások szabályainak módosítására,
-
bizonyos rendészeti és közigazgatási döntések egyszerűsített meghozatalára.
Bár a mindennapi életben sok állampolgár számára ez kevésbé látványos, jogilag mégis egy olyan rendkívüli állapot, amely tartósan átalakítja az állam működésének egyes területeit.
Miért hosszabbít most a kormány?
A hivatalos indoklás lényege, hogy a kormány megítélése szerint továbbra is fennállnak azok a migrációs kockázatok és biztonsági tényezők, amelyek indokolják a válsághelyzet fenntartását. A rendelettervezet a jogi folytonosságot biztosítja: ne keletkezzen olyan időszak, amikor a rendkívüli jogi eszközök nem lennének alkalmazhatók.
Az intézkedés tehát egy folyamat része: a 2016 óta fennálló jogi állapot újabb fél éves meghosszabbítása, amely 2026 szeptemberéig tartana.
