2025-ben is a magyarok többsége inkább a családtagjaitól kér anyagi segítséget, ha pénzszűkébe kerül – derül ki egy kilenc országot érintő, ezerfős reprezentatív kutatásból. Bár a pénzügyi szokásainkban tapasztalható némi elmozdulás, továbbra is jellemző, hogy a közvetlen ismeretségi körhöz fordulunk, mielőtt pénzintézeteket keresnénk fel. A kutatás tanúsága szerint a családi kötelékek ereje a pénzügyekben is meghatározó szerepet tölt be.
Egyre több magyar szorul kölcsönre
A Provident anyacége által készített legfrissebb felmérés szerint kevesebb magyar tud kijönni a jövedelméből, mint egy évvel korábban. Míg a 2024-es adatok alapján még a megkérdezettek több mint fele (53,4%) nem vett igénybe hitelt az előző évben, 2025-re ez az arány 49,9%-ra csökkent – vagyis a hitelt felvevők kerültek többségbe.
Nemzetközi szinten azonban még mindig jól állunk, hiszen a kilenc országban mért átlagos hitelmentességi arány 44,6%, amihez képest a magyar érték továbbra is magas. A legjobban a lengyelek teljesítettek ezen a téren (58,6%), míg a legkevesebb hitelmentes válaszadó Mexikóból került ki (36,9%).
A magyar család az első
Amikor valaki pénzszűkébe kerül, továbbra is a család az első, akit megkeres segítségért. A magyar válaszadók 27,6%-a fordult szüleihez, gyerekeihez vagy más közeli hozzátartozójához, ha pénzre volt szüksége. Ez meghaladja a nemzetközi 25,8%-os átlagot, bár az észtek (31,6%) és a románok (31,3%) ebben még aktívabbak. A legkevésbé a mexikóiak (21%) és a lengyelek (20,3%) kérnek családi segítséget.
Külön érdekesség, hogy a magyar nők 31,8%-a kér segítséget a családtól, ami kis mértékű emelkedés az előző évi 31,6%-hoz képest. A férfiaknál viszont csökkent ez az arány: 25,1%-ról 23,2%-ra.
Bankok helyett barátok
Látványos változás, hogy egyre több magyar keres kölcsönt barátoktól vagy kollégáktól, még a bankok helyett is. 2025-ben a megkérdezettek 12,5%-a fordult ismerőseihez, míg csak 12% vett fel hitelt pénzintézettől. Ez a tendencia mindössze egy másik vizsgált országban figyelhető meg: Litvániában, ahol a barátok aránya 15,8%, míg a bankoké 10,9%.
Nem meglepő módon ebben is megfigyelhetők nemi különbségek: a férfiak sokkal nyitottabbak lettek a baráti kölcsönre (15,4% a tavalyi 12,1%-kal szemben), míg a nőknél ez az arány mérsékelten nőtt, 8,5%-ról 9,8%-ra.
Még mindig kevesen fordulnak pénzintézetekhez
Miközben a baráti kölcsönkérések száma növekszik, a banki és pénzügyi szolgáltatók iránti bizalom enyhén csökkent, különösen a nőknél. A férfiak körében emelkedett ugyan a pénzintézeti kölcsönfelvétel aránya (11,6%-ról 14%-ra), a nők esetében viszont 15,9%-ról 10%-ra csökkent. Így az országos átlag is visszaesett 13,8%-ról 12%-ra.
Ezzel Magyarország a második legalacsonyabb arányt produkálta a kilenc ország közül – egyedül Litvánia előzött meg minket. A lista másik végén Mexikó áll 39,1%-kal, majd Ausztrália következik 28,7%-kal.
Végzettség és lakóhely is befolyásol
Az iskolai végzettség szintén jelentős tényező. A magasabb végzettséggel rendelkezők közül többen választják a pénzintézeteket (14%), mint a barátokat (9,5%). Az alacsonyabb végzettségűeknél viszont fordított a sorrend: 30%-uk a családhoz, 13,6%-uk a barátokhoz fordult, és csupán 11,4% keresett meg pénzügyi szolgáltatót.
Hasonló mintázat figyelhető meg földrajzi elhelyezkedés alapján is. A legkisebb településeken élők 31,5%-a kér pénzt családtól, 16,2%-uk baráttól, és csak 13,9%-uk banktól. Budapesten is ugyanez a sorrend áll fenn, bár a számok valamivel alacsonyabbak.
A kutatás egyértelműen rámutat, hogy Magyarországon a pénzügyi bizalom elsődlegesen nem a bankok felé irányul, hanem a közvetlen emberi kapcsolatok felé. A család, barátok és kollégák jelentik azt a hálót, amire nehéz helyzetben számítani lehet.
Bár a banki kamatok csökkenése és a digitális szolgáltatások bővülése némileg erősíti a pénzintézetek pozícióját, az emberek egy része továbbra is idegenkedik az intézményi megoldásoktól. A baráti és családi segítség továbbra is gyorsabbnak, személyesebbnek és kevésbé kockázatosnak tűnik sokak számára.
