2008 óta változatlan az öregségi nyugdíjminimum összege Magyarországon: bruttó 28 500 forint. Ez az összeg 2025-ben sem változik, ami komoly társadalmi és gazdasági kérdéseket vet fel. Bár az elmúlt 17 évben az infláció és az életszínvonal-változások jelentősek voltak, a minimálnyugdíj értéke nominálisan változatlan maradt, és reálértéke folyamatosan csökkent.
Mit jelent az öregségi nyugdíjminimum?
Az öregségi nyugdíjminimum nem azonos a tényleges nyugdíjak átlagos vagy legkisebb összegével. Ez egy számítási alap, amely számos más szociális juttatás és támogatás meghatározásánál játszik szerepet. Ilyen juttatások például:
-
Időskorúak járadéka
-
Ápolási díj
-
Gyermekvédelmi támogatások
-
Lakásfenntartási támogatás
-
Rászorultsági alapon járó közgyógyellátás
Mindezeknek a támogatásoknak a jogosultsági küszöbét vagy a konkrét összegét az öregségi nyugdíjminimumhoz kötik. Ha ez az összeg változatlan, az automatikusan azt is jelenti, hogy a támogatások szintje is stagnál.
Miért nem emelkedik az öregségi nyugdíjminimum?
Az elmúlt években több szakmai és civil szervezet is javasolta az öregségi nyugdíjminimum emelését. A javaslatok szerint a minimumösszeget legalább az inflációval arányosan kellett volna növelni, de voltak olyan szakértői számítások is, amelyek 50–60 ezer forintra emelnék ezt az értéket a társadalmi igazságosság jegyében.
A kormány azonban évről évre úgy döntött, hogy nem módosítja ezt az értéket. Ennek több oka lehet:
-
Költségvetési megfontolások: Mivel sok szociális támogatást ez az összeg határoz meg, az emelés költségvetési szinten dominóhatást indítana el.
-
Politikai prioritások: Az állami költések fókuszai más területekre helyeződtek, például a családtámogatásra, rezsitámogatásokra, infrastruktúrára vagy katonai kiadásokra.
-
Statisztikai érvek: A döntéshozók gyakran azzal érvelnek, hogy a ténylegesen minimálnyugdíjat kapók aránya nagyon alacsony, így az emelés hatása korlátozott lenne.
Társadalmi hatások
Habár a 28 500 forintos nyugdíjat ténylegesen kapók száma valóban alacsony, az összeg szimbolikus jelentőséggel bír. Egyfajta minimumgaranciát jelent az állam részéről az idős emberek számára, amely azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben már nem biztosít még alapvető megélhetést sem.
2025-ben Magyarországon az élelmiszerárak, közüzemi díjak és gyógyszerköltségek jelentős mértékben emelkedtek. Egy 28 500 forintos havi jövedelem egyetlen hétre sem elegendő a legalapvetőbb kiadások fedezésére. Ez különösen igaz azokra, akiknek nincs más jövedelmük, vagy nincsenek hozzátartozóik, akik segíteni tudnának.
Mire lenne szükség?
A társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése és a leszakadó rétegek életkörülményeinek javítása érdekében a következő lépések lehetnének indokoltak:
-
Az öregségi nyugdíjminimum reálértékének visszaállítása az inflációhoz igazítva – például fokozatos emelés 50–60 ezer forintra.
-
Szociális támogatások rendszerének átdolgozása, hogy jobban igazodjanak a valós megélhetési költségekhez.
-
Célzott támogatások bevezetése a leginkább rászoruló idősek és egyedülálló nyugdíjasok számára.
-
A szociális minimum újradefiniálása – nemcsak számítási alapként, hanem valós megélhetési szintként kellene kezelni.
-
Társadalmi párbeszéd indítása a nyugdíjrendszer igazságosságáról és fenntarthatóságáról.
Kilátások 2025 után
Jelenleg nem látszik jele annak, hogy a kormányzat rövid távon emelné az öregségi nyugdíjminimum összegét. Ugyanakkor a közvéleményben és a szakértők körében növekszik a nyomás, különösen az inflációs hullámok és a szociális feszültségek miatt.
A következő években a kérdés várhatóan újra napirendre kerül, hiszen az idősödő társadalom és az egyre több szociálisan kiszolgáltatott csoport élethelyzete sürgeti a reformokat.
A 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimum 2025-ben is változatlan marad. Ez nem csupán egy szám, hanem szociálpolitikai üzenet: jelenleg ennyit garantál az állam azoknak az időseknek, akik nem rendelkeznek elegendő szolgálati idővel vagy jogosultsággal a magasabb összegű nyugdíjra. Mivel ez az összeg számos támogatási forma alapja is, a stagnálása tovább növeli a társadalmi leszakadás veszélyét.
A jövő nagy kérdése, hogy lesz-e politikai akarat és társadalmi nyomás egy igazságosabb, valósághoz jobban illeszkedő minimálösszeg kialakítására.
