A magyar kormány benyújtotta a 2026-os költségvetés fejezeti köteteit is, így gyakorlatilag teljessé váltak a jövő évi büdzsé jogszabályi alapjai.
A dokumentumok legfontosabb része a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) frissített középtávú makrogazdasági előrejelzése, amely nemcsak a jövő évi főbb számokat, hanem a 2027–2029 közötti időszak kilátásait is tartalmazza. Különösen figyelemre méltó, hogy az előrejelzés alapján a kormány 2027-től már nem számol az extraprofitadókból származó bevételekkel – legalábbis a jelenlegi tervek szerint – írja a Portfolio.
Stabil növekedési pálya és mérsékelt hiány
A költségvetés makrogazdasági pályája nem változott jelentősen a korábban közzétett tervekhez képest. A kormány 2025-re 4,1%-os GDP-növekedést, 2027-re 3,9%-os, majd 2028–2029-ben újra 4,1%-os bővülést vár. Ezek alapján a hazai össztermék (GDP) folyó áron akár 120 ezer milliárd forintot is elérhet 2029-re.
A hiánycélok azonban némi korrekciót mutatnak: 2026-ra a kormány 3,748%-os GDP-arányos deficittel számol (a korábban kommunikált 3,7% helyett). Az eredeti tervekhez képest egy évvel csúszik a hiánycélnak az uniós elvárásokhoz való igazítása:
- 2027-re: 2,9%
- 2028-ra: 2,2%
- 2029-re: 1,5%
Ugyanakkor 2028-ban már pozitív tartományba fordulhat az államháztartás elsődleges egyenlege (azaz a kamatkiadások nélküli egyenleg), ha minden a kormány tervei szerint alakul.
Extraprofitadók: kivezetés jön, vagy csak szándék?
A legérdekesebb rész mégis az extraprofitadók jövője, amely az elmúlt évek költségvetésének egyik fő bevételi pillére volt. A 2022-ben bevezetett, eredetileg két évre tervezett adókat a kormány 2026-ra még beépítette, de a 2027–2029 közötti időszakra már nem számol ezekkel:
A kormány előrejelzése szerint:
Pénzügyi szervezetek extrabefizetései: 2026-ban 292 milliárd → 2027-ben már csak 126,4 milliárd forint.
Biztosítók: 220,3 milliárd → 171,9 milliárd.Kiskereskedelmi láncok adója: 329,2 milliárd → 204,9 milliárd.
Energiaágazat: 195,9 milliárd → 83,3 milliárd.
Ezek alapján úgy tűnik, hogy a kormány 2027-től fokozatosan kivonja az extraprofitadókat a rendszerből, legalábbis a pénzügyi és energiaágazatban. A fejezeti kötetben konkrétan szerepel, hogy a pénzügyi szervezetek befizetései „2027-től nem tartalmazzák az extraprofitadót”.
Ugyanakkor fontos részlet, hogy a kiskereskedelmi és biztosítási szektor esetében nincs hasonló ígéret – tehát ezekre az adókra akár hosszabb távon is számíthat a költségvetés.
Változás a rendelőkben – Csak így mehetsz szakrendelésre ezután
Miért kétkedhetnek az érintett szektorok?
A kormány állításaival szemben az érintett ágazatok – különösen a bankok, biztosítók, energiacégek és kereskedelmi láncok – vélhetően óvatosan kezelik ezeket az előrejelzéseket. Több okból is:
Az extraprofitadókat a kormány törvényi szintre emeli a veszélyhelyzeti rendeletekből 2026-ra – ez jogilag tartósabbá teszi őket, még ha elméletileg ki is vezethetők.
A kormány gyakran nyúl pótlólagos bevételi forrásokhoz, ha a gazdaság vagy a költségvetés teljesítménye elmarad a várttól.
Az extraprofit értelmezése rugalmas: az NGM kommunikációja alapján ezek az adók addig maradnak, „amíg extraprofit van” – de ennek meghatározása politikai és gazdasági döntés kérdése.
Az európai gazdasági helyzet és a hazai kamatkiadások szintje is jelentős kockázatot jelent a költségvetésre nézve, amely újabb adóemelési köröket válthat ki.
Új törvényjavaslat: Szigorodnak az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályok
A 2026-os költségvetés fejezeti kötetei alapján világos kormányzati szándék látszik az extraprofitadók fokozatos kivezetésére – de a korábbi évek tapasztalatai óvatosságra intenek. Bár 2027-től már nem szerepelnek ezek a bevételek több szektorban, jogi és költségvetési mozgástér továbbra is megmarad a kormány kezében.
A piac szereplői számára kulcsfontosságú lesz figyelemmel kísérni a 2026-os év gazdasági teljesítményét, valamint azt, hogy a költségvetési egyenleg tartani tudja-e az ambiciózus célokat. Amennyiben nem, könnyen elképzelhető, hogy az ideiglenesnek szánt adók mégsem tűnnek el 2027-től – legfeljebb átkeresztelt formában.
