A rendkívüli januári hideghullám miatt a kormány úgynevezett „rezsistopot” jelentett be: a bejelentés szerint az állam átvállalja a megugró fűtésszámlák többletköltségeit a háztartásoktól a gáz- és a távhőfogyasztás esetében is. A döntést Orbán Viktor szerdán jelentette be, hangsúlyozva, hogy a rendkívüli hideg miatt sok család szembesülhet a megszokottnál jóval magasabb fűtésszámlákkal – írja a Pénzcentrum.
A bejelentést követően az MVM azonnal felfüggesztette a gázszámlák kiküldését, ugyanakkor a részletszabályok egyelőre nem ismertek. Nem világos, pontosan kik jogosultak a kompenzációra, milyen fogyasztási szintig jár a kedvezmény, és mekkora terhet róhat mindez a költségvetésre.
„Rezsistop” radiátorral a háttérben
A miniszterelnök a bejelentést egy rövid, radiátorral illusztrált videóban tette meg, amelyben arról beszélt: a rendkívüli hideg miatt a januári fűtési költségek drasztikusan megemelkedhettek, ezért a kormány úgy döntött, hogy a többletfogyasztás költségeit átvállalja a háztartásoktól.
A bejelentés ugyanakkor szándékosan szűkszavú volt, a részleteket későbbi tájékoztatásra ígérték. Addig is az MVM arra kér minden érintettet, hogy várja meg a hivatalos elszámolási szabályokat, akkor is, ha már kapott számlát, vagy azt időközben be is fizette.
Nagy Márton: országosan 43 százalékkal nőhetett a gázfogyasztás
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy szerdai háttérbeszélgetésen elmondta: becslések szerint az extrém hideg országos szinten akár 43 százalékkal is megemelhette a gázfelhasználást éves összehasonlításban.
A költségvetési hatásokat firtató kérdésre a miniszter úgy fogalmazott:
„A kormány foglalkozni fog azzal is, hogy kik a nagy januári hideg nyertesei.”
Ez a mondat újabb kérdéseket vetett fel: vajon lesz-e jogosultsági szűkítés, vagy minden lakossági fogyasztó automatikusan részesül a rezsistop előnyeiből?
Mit tudunk biztosan a rezsistopról?
A jelenlegi információk alapján mindössze néhány dolog tekinthető biztosnak:
-
a rezsistop a januári rendkívüli hideghez kapcsolódik,
-
a gáz- és a távhőfogyasztásra is kiterjed,
-
a többletfogyasztás költségeit az állam átvállalja,
-
az MVM átmenetileg nem küld ki gázszámlákat,
-
a pontos elszámolásról később adnak részletes tájékoztatást.
Minden más – jogosultság, fogyasztási határ, időtartam – egyelőre nyitott kérdés.
A kormány fizet – de valójában ki állja a számlát?
Fontos tisztázni: a „kormány átvállalja a költségeket” kifejezés nem jelenti azt, hogy ingyen pénzről van szó. A kormánynak nincs saját forrása, a rezsistop közpénzből, vagyis a központi költségvetés terhére valósul meg.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
-
vagy más kiadásoktól csoportosítanak át forrásokat,
-
vagy növekszik a költségvetési hiány,
-
amit később szintén adóbevételekből kell finanszírozni.
Vagyis az intézkedést végső soron az adófizetők állják, függetlenül attól, hogy egy adott háztartás közvetlenül kap-e kompenzációt.
Kik számíthatnak rezsistopra? A „család” fogalma a kulcskérdés
A miniszterelnök bejelentésében többször elhangzott a „család” kifejezés, ám ennek jogi tartalma nem tisztázott. A korábbi rezsiszabályok jellemzően fogyasztási helyhez, nem pedig háztartástípushoz kötődtek.
Egyelőre nem világos:
-
az egyedül élők,
-
a nyugdíjasok,
-
az egyedülálló szülők,
-
vagy a többgenerációs háztartások
automatikusan jogosultak-e a kompenzációra.
Ez azért is érzékeny kérdés, mert sok egyedül élő vagy idős fogyasztó alacsonyabb jövedelemből gazdálkodik, miközben fűtési igénye arányaiban magas lehet.
Átalány vagy diktálás: nem mindegy, hogyan fizetsz
Különösen bonyolult helyzetben vannak azok, akik havi átalánydíjat fizetnek. Náluk a pluszköltségek nem januárban, hanem csak az éves elszámoláskor jelennek meg, így nem egyértelmű, hogyan érvényesíthető náluk a januári rezsistop.
A jelenlegi rendszerben:
-
az átalányfizetők havonta fix összeget fizetnek,
-
az éves leolvasáskor derül ki a tényleges fogyasztás,
-
az éves limithez viszonyítanak, nem havi szinten.
Ezzel szemben a havi diktálást választók azonnal megérzik a hideg hatását, mert ha túllépik az adott hónapra jutó kedvezményes mennyiséget, a többletet azonnal piaci áron számlázzák ki.
Hogyan szökhetett fel egy januári gázszámla?
A jelenlegi rezsicsökkentési szabályok szerint:
-
1729 köbméter/év alatt kedvezményes ár jár,
-
efölött jóval magasabb, piaci ár lép életbe.
A rendszer az úgynevezett fogyasztási jelleggörbe alapján osztja el az éves kedvezményes mennyiséget. Januárra akár 356,5 köbméter kedvezményes gáz is juthat, de az extrém hideg miatt sok háztartás 400–450 köbmétert is elfogyaszthatott.
Szakértői becslések szerint:
-
1 Celsius-fok lehűlés a fűtési szezonban 5–6% többletfogyasztást okoz,
-
a szokásos –3 °C helyett –7, –8 °C-os átlag akár 30% pluszfogyasztást is jelenthet.
Ez akár 80 ezer forintot meghaladó többletköltséget is okozhatott egyetlen hónapban.
Mekkora lehet az intézkedés költsége?
Magyarországon:
-
körülbelül 3,5 millió gázfogyasztó háztartás van,
-
közülük mintegy 2,6 millió az átlagfogyasztás környékén mozog,
-
650 ezer lakás távhővel fűtött.
Ha csak 1–1,5 millió háztartás érintett érdemben, és az állam 40–60 ezer forintot vállal át háztartásonként, akkor a rezsistop 40–90 milliárd forintos nagyságrendű lehet. A távhővel együtt az összeg akár a 100 milliárd forintot is megközelítheti.
Csak januárra szól, vagy jöhet a folytatás?
A jelenlegi kommunikáció szerint az intézkedés kifejezetten a januári hideghez kötődik, de nem derült ki, mi történik akkor, ha februárban is tartós hideg alakul ki. A hosszabb távú előrejelzések szerint februárban már gyakoribbak lehetnek a fagypont feletti maximumok, de ez még bizonytalan.
Nyitott kérdés maradt:
-
automatikusan lezárul-e a rezsistop,
-
vagy a kormány fenntartja a hosszabbítás lehetőségét.
A rezsistop bejelentése sok háztartás számára azonnali megkönnyebbülést jelenthet, ugyanakkor a részletszabályok hiánya komoly bizonytalanságot okoz. Amint a kormány és az érintett minisztériumok válaszolnak a nyitott kérdésekre, és megjelennek a hivatalos elszámolási szabályok, tisztább kép rajzolódhat ki arról, kinek, mikor és mennyi segítség jár valójában.
