Magyarországon most már bárki egyetlen kattintással megnézheti, hol vannak a fixen telepített, komplex közlekedési ellenőrzési pontok (KKEP), vagyis a VÉDA hálózat részét képező traffipaxok. A rendőrség nyilvánosságra hozta a listát, amely vármegyénként böngészhető, így mindenki előre tájékozódhat arról, milyen útszakaszokon számíthat hitelesített sebességellenőrzésre.
A lista létezésére a kemma.hu hívta fel a figyelmet, de a dokumentum bárki számára elérhető a rendőrség hivatalos oldalán. Ez a fajta átláthatóság egyértelmű jelzés: a cél nem a „lesben álló” bírságolás, hanem a közlekedés biztonságának növelése, a gyorshajtás visszaszorítása és a felelősebb vezetési magatartás erősítése.
Mi az a KKEP és hogyan kapcsolódik a VÉDA rendszerhez?
A Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontok (KKEP) valójában a köznyelvben gyakran csak „fix traffipaxként” emlegetett kamerák és mérőpontok, amelyek a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat részeként működnek.
Ezek a berendezések:
-
fix helyen vannak telepítve,
-
automatikusan figyelik a forgalmat,
-
és hitelesített sebességmérést végeznek.
A VÉDA rendszer azonban jóval több ennél: bizonyos pontokon rendszámfelismerés, biztosítás, műszaki érvényesség, sőt adott esetben egyéb szabályszegések (pl. záróvonal, tilos jelzés figyelmen kívül hagyása) is ellenőrizhetők a kamerák segítségével. A nyilvánosságra hozott lista most kifejezetten azokat a helyszíneket tartalmazza, ahol a sebességmérés is fix, telepített komplex ellenőrző ponttal történik.
Megyénként kereshető: bárki megnézheti, hol mérnek
A rendőrség honlapján közzétett dokumentum vármegyénként csoportosítva tartalmazza az ellenőrzési pontokat. Az egyes sorokban szerepel:
-
melyik útszakaszon van elhelyezve a berendezés,
-
pontosan hol található (útjelzés, km-szelvény, csomópont),
-
illetve milyen típusú mérőpont működik ott.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy:
-
ha valaki rendszeresen ingázik két város között,
-
vagy egy ismeretlen, hosszabb útvonalat tervez,
előre utánanézhet, hol számíthat biztosan fix sebességmérésre.
Fontos hangsúlyozni: a lista a hivatalos, rendőrségi sebességmérő pontokat tartalmazza, nem a települések által saját hatáskörben telepített „traffiboxokat” vagy dísznek kirakott fémdobozokat, amelyekben sokszor nincs is mérőeszköz.
Traffipax vagy traffibox? Nem mindegy, miben van tényleges mérőeszköz
Az utóbbi években egyre több helyen találkozhatunk az út szélén színesre festett, 70–80 centiméter magas fémdobozokkal, közismertebb nevükön traffiboxokkal. Ezek sokszor mosolygós vagy szomorú „arcot” formázó piktogrammal jelzik, hogy a sebességhatár betartása mennyire sikerült:
-
ha az autó a megengedett határon belül halad, a kijelző „vidám fejet” mutathat,
-
ha a sofőr túllépi a sebességhatárt, „lefelé konyuló szájú”, szomorú arc jelenhet meg.
A kulcskülönbség azonban az, hogy:
-
ezekben a dobozokban egy mobil traffipaxnak van ugyan hely,
-
de nem feltétlenül van bennük tényleges mérőeszköz,
-
több település tudatosan dönt úgy, hogy csak időszakosan, egy-egy boxba helyez be valódi sebességmérőt,
-
sok helyen a doboz önmagában, „üresen” is kint marad, pusztán megelőzési céllal.
A rendőrség által közzétett KKEP-listában azonban nem ezek az „üres” vagy települési saját boxok szerepelnek, hanem azok a pontok, ahol:
-
hivatalos, hitelesített sebességmérés zajlik,
-
a kamera és a radar folyamatosan, dokumentálható módon rögzíti a szabályszegéseket.
Így működnek a traffiboxok – előre és hátra is figyelhetnek
A traffiboxok technikailag meglepően sokoldalúak lehetnek. Egy átlagos, mintegy 80 cm magas fémdoboz gyakran:
-
mindkét forgalmi irányt képes figyelni,
-
vagyis előre és hátra is „néz”,
-
egyszerre rögzítheti a közeledő és a távolodó járművek sebességét.
Bár a közút mellett elhelyezett dobozok jó része csak figyelemfelhívó, elrettentő célzattal került a helyére, technikailag teljesen alkalmasak rá, hogy:
-
a bennük elhelyezett mobil sebességmérő
-
hiteles mérést végezzen,
-
a rögzített adatokat pedig a hatóságok később bírságolásra használják.
Ezt fontos különválasztani a rendőrség fixen telepített KKEP-rendszerétől, ahol a mérés folyamatos, szervezett és ellenőrzött módon zajlik.
Miért nincs látható különbség a „mérő” és az „üres” box között?
Az autós számára a mindennapi közlekedés során nem derül ki egy pillantásra, hogy egy traffibox éppen mér-e, vagy csak „figyelmeztető dísz” az út szélén. Nincs olyan jelzés, amely egyértelműen elárulná:
-
éppen van-e benne mobil traffipax,
-
vagy csak üresen, „pszichológiai hatásként” funkcionál.
Ennek ellenére a rendszer pontosan így működik jól:
-
a sofőrnek mindig úgy kell vezetnie, mintha az adott box bármikor aktív lehetne,
-
ez a bizonytalanság erősíti a megelőző hatást,
-
a tapasztalatok szerint a járművezetők óvatosabban, szabálykövetőbben vezetnek olyan szakaszokon, ahol tudják, hogy ott box van.
A települések számára a „csak doboz” telepítése ráadásul:
-
olcsóbb,
-
nem igényel bonyolult rendőrségi engedélyeztetést,
-
elég hozzá a közútkezelő jóváhagyása,
-
miközben a forgalomra gyakorolt viselkedésformáló hatása így is érezhető.
A fix KKEP-ek viszont biztosan mérnek – és nem csak dísznek vannak
A rendőrség által publikált listában szereplő Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontok ezzel szemben nem „kamudobozok”:
-
ezek a VÉDA hálózat részeként működő,
-
valóban hitelesített gyorshajtás-mérő pontok,
-
amelyek egységes szabályok szerint, ellenőrzötten működnek.
Ez azt jelenti, hogy:
-
az ott elhaladó járművek sebességét folyamatosan figyelik,
-
a megengedett sebesség túllépése esetén automatikusan rögzül a jogsértés,
-
a hatóság pedig ez alapján bírságot szabhat ki.
Ezzel együtt a mérőpontok nyilvánosságra hozatala egyértelmű jelzés:
-
a cél nem az elbújtatott, „csapda-jellegű” büntetés,
-
hanem az, hogy mindenki számára világos legyen:
ezeken az útszakaszokon minden pillanatban elvárás és ellenőrzött tény a szabályos sebesség.
A megelőzés szerepe – miért jó mindenkinek a transzparencia?
Közlekedésbiztonsági szempontból a szakemberek régóta hangsúlyozzák: a gyorshajtás az egyik leggyakoribb baleseti ok, különösen a súlyos, halálos kimenetelű ütközéseknél.
A fix traffipaxok és traffiboxok rendszere több irányban is pozitív hatást fejt ki:
-
Lassításra késztet: már a tudat, hogy egy szakaszon mérhetik a sebességet, sok sofőrt rávesz a szabályosabb közlekedésre.
-
Kiszámíthatóbb forgalmi ritmust hoz létre: ha egy adott úton mindenki nagyjából betartja a megengedett maximumot, csökkennek a hirtelen fékezések, a nagy sebességkülönbségek.
-
A közlekedés kultúráját is formálja: hosszabb távon megtanítja a vezetőket arra, hogy ne „büntetéssel” azonosítsák a sebességhatárokat, hanem a biztonság részeként.
A KKEP-lista nyilvánossá tétele ennek a filozófiának felel meg. Nem titokban, elrejtve, hanem nyíltan, megyénként kigyűjtve teszik elérhetővé, hol mérnek biztosan. Így a sofőr:
-
előre felkészülhet,
-
útvonaltervezéskor is figyelembe veheti,
-
és akár saját magát is fegyelmezheti: „itt biztos, hogy nem lépem túl, mert tudom, hogy mérnek”.
Közigazgatási bírság helyett odafigyelés – így érdemes hozzáállni
Fontos megérteni, hogy a fix traffipaxok és traffiboxok célja elsősorban nem a pénzbehajtás, hanem a balesetek megelőzése. Természetesen a gyorshajtás bírsággal jár, de maga a bírság a szabályszegés következménye, nem a rendszer „fő célja”.
Érdemes ezért az autósoknak kicsit más szemmel tekinteni ezekre a dobozokra és kamerákra:
-
nem „ellenségként”,
-
hanem olyan eszközként, amely – ha időnként kellemetlenül is –
-
közvetve az ő biztonságukat, családjuk, utasaik biztonságát is védi.
Ha valaki a KKEP-listát megnézi, hamar kiderül számára, hogy a legtöbb ilyen mérőpont:
-
nagy forgalmú főutak,
-
baleseti gócpontok,
-
átkelési szakaszok, település-szélek,
-
illetve autópálya-csomópontok környékén található – vagyis nem véletlenszerű helyekre kerültek ki, hanem oda, ahol a gyorshajtás a legnagyobb veszélyt jelenti.
Az, hogy nyilvános lett a fix, telepített komplex közlekedési ellenőrzési pontok listája, több szempontból is fontos lépés:
-
nagyobb átláthatóságot teremt a közlekedés-ellenőrzésben,
-
segít az autósoknak abban, hogy előre felkészüljenek,
-
erősíti a megelőző jellegű, nem rejtőzködő közlekedésbiztonsági szemléletet.
Miközben a településeken sok helyen üres traffiboxok állnak dísznek – vagy időszakosan használva –, a rendőrség listáján szereplő KKEP-pontok valóban mérnek, és a VÉDA rendszer részeként valós, hiteles ellenőrzést végeznek.
A legbiztosabb „védőeszköz” mégis az, ha a sofőr mindenhol ugyanúgy vezet:
-
nem csak ott lassít, ahol dobozt lát,
-
hanem általánosságban betartja a sebességhatárokat,
-
figyel az út- és látási viszonyokra,
-
és nem a bírságtól fél, hanem a saját és mások épségét tartja szem előtt.
A lista tehát nem csak arra jó, hogy „kikerüljük” a traffipaxokat, hanem arra is, hogy jobban megértsük: ezek a pontok azokra az útszakaszokra irányítják rá a figyelmet, ahol a sebesség betartása életet menthet.
