Az év elején látványos ugrást mutattak a hazai kereseti adatok: 2026 januárjában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete elérte a 840 600 forintot, míg a nettó átlag 585 700 forintra emelkedett. A friss adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tette közzé.
Az éves összevetés még erőteljesebb képet mutat: a bruttó bérek 26,3 százalékkal, a nettó keresetek 28 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A vásárlóerőt tükröző reálkeresetek ennél is nagyobb mértékben, 25,4 százalékkal emelkedtek.
Nem mindenki érzi ugyanígy: a medián alacsonyabb
A statisztika mögé nézve árnyaltabb a kép. A mediánbér – amely jobban mutatja a „tipikus” keresetet – jelentősen alacsonyabb az átlagnál.
- Bruttó medián: 598 700 forint
- Nettó medián: 420 200 forint
Ezek az értékek is emelkedtek, mégpedig 11,0 és 12,5 százalékkal, de jóval visszafogottabb ütemben, mint az átlag.
Egy egyszeri tényező torzította a képet
A KSH külön kiemelte, hogy a rendkívül gyors növekedés mögött egy jelentős, de nem tartós hatás áll. A honvédelmi és rendvédelmi dolgozók számára kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő juttatás – közismert nevén „fegyverpénz” – érdemben megemelte az átlagot.
Ez a tétel önmagában 18 százalékponttal járult hozzá a bruttó átlagkereset növekedéséhez.
Ha ezt a hatást kivesszük a számításból, a kép jóval visszafogottabb:
- bruttó átlagkereset növekedése: 8,3%
- reálkereset növekedése: 8,1%
A nettó bérek gyorsabb növekedése mögött adópolitikai lépések állnak
A nettó fizetések a bruttónál gyorsabban nőttek, ami több intézkedés együttes hatásának tudható be. Ide tartozik például:
- a családi adókedvezmények bővítése,
- a 30 év alatti anyák kedvezményeinek kiterjesztése,
- valamint a két- és háromgyermekes édesanyákra vonatkozó szja-mentességi szabályok bővítése.
Ezek a változások azt eredményezték, hogy sok családnál érzékelhetően több pénz marad kézhez kapott jövedelemként.
Mennyit keresnek az egyes szektorokban?
A rendszeres – tehát prémiumok és egyszeri juttatások nélküli – bruttó átlagkereset 694 700 forint volt, ami 9,4 százalékos növekedést jelent.
Szektoronként eltérő szintek láthatók:
- vállalkozások: 683 800 Ft
- költségvetési szféra: 720 400 Ft
- nonprofit szektor: 726 800 Ft
Az éves növekedési ütemek 8,4 és 12,8, illetve 9,0 százalék között alakultak.
Infláció mellett is nőtt a vásárlóerő
A bérek emelkedése mellett a fogyasztói árak mindössze 2,1 százalékkal nőttek éves alapon, ami hozzájárult ahhoz, hogy a reálkeresetek jelentősen javuljanak.
Ez azt jelenti, hogy a fizetések nemcsak nominálisan, hanem tényleges vásárlóértékükben is erősödtek.
Kormányzati reakció: adócsökkentés és béremelés
A friss adatokhoz fűzött kommentárjában Czomba Sándor államtitkár kiemelte, hogy a nettó bérek emelkedését elsősorban az adócsökkentések és a béremelések együttes hatása segítette.
A kormány szerint:
- a minimálbér 11 százalékkal nőtt,
- a garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedett,
- valamint bővült az szja-mentesség köre.
A hosszabb távú célok között szerepel, hogy a minimálbér elérje az 1000 eurót, míg az átlagkereset megközelítse az 1 millió forintot.
Elemzői várakozások: maradhat a növekedés, de lassulhat
A kilátásokat illetően Regős Gábor közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy a bérek emelkedése várhatóan folytatódik, ugyanakkor a nemzetközi gazdasági bizonytalanságok – különösen az energiaárak alakulása és a geopolitikai feszültségek – visszafoghatják a tempót.
Szerinte:
- kedvező környezetben a tavalyihoz hasonló bérdinamika is elképzelhető lenne,
- ugyanakkor a vállalatok óvatosabbá válhatnak, ami mérsékelheti az emeléseket.
Az infláció alakulása kulcsfontosságú tényező marad, különösen az energiaárak kiszámíthatatlansága miatt.
Összkép: erős számok, de fontos a háttér megértése
A januári adatok első ránézésre kiugró bérnövekedést mutatnak, azonban a részletek alapján látszik, hogy ebben jelentős szerepe volt egyszeri kifizetéseknek és adópolitikai változásoknak is.
A trend ugyanakkor pozitív: a bérek emelkednek, a reálkeresetek nőnek, és – legalábbis jelenleg – a vásárlóerő is javuló pályán van.
