Horvátországban július közepén komoly állategészségügyi vészhelyzet alakult ki: Split-Dalmácia és Šibenik-Knin megyékben halálos kór ütötte fel a fejét a marhák között – a lépfene (antrax) fertőzését erősítették meg Vrlika járásban, majd az újabb minták szintén pozitív eredményt hoztak a Maovica környékén elhullott szarvasmarhákból. A Horvát Állatorvosi Intézet hétvégén közölte, hogy a hatóságok zárlati övezeteket hoztak létre, és megkezdték a körzetben tartott állatok kötelező oltását is – írja az Index.
A betegség gyorsan és szinte tünetmentesen lefolyó módon pusztította a kérődzőket – a megbetegedett állatok gyakran alvási zavarokkal, remegéssel, légzési és emésztési tünetekkel pusztultak el. A tetemek elfeküdtek, duzzadás, véres váladékozás kísérte az elhullást – mindez a klasszikus klinikai kép része.
Míg a helyi gazdák először bizonytalanok voltak, később több mint egy tucat elhullott állatból vettek mintát, melyek közül legalább három is pozitív eredményű lett a Maovica körzetében, bizonyítva a betegség fennállását.
Bár a lépfene Magyarországon is jelen van régebb óta endémiás területeken, az új eset a dálmát térségben, hagyományosan nem érintett övezetben történt, ami különösen aggasztó.
Hogyan reagáltak a hatóságok?
A Horvát Agrárminisztérium és a Veterinárius Intézet azonnali intézkedéseket vezetett be. Az elhunyt állatokat megsemmisítették, az érintett állományt pedig kötelező antibiotikumos megelőző kezeléssel látták el – mind a házigazdák, mind a velük kapcsolatba került szakemberek számára. A mentők sem kockáztathatják: aki kontaktusba került a fertőzött állatokkal, az 10 nap antibiotikumkúrán esik át.
Kiemelt jelentőségű volt a körzet haladéktalan oltása, hiszen a lépfene baktériumának spórái a talajban évtizedekig képesek életképesek maradni – ezáltal újra fertőzést okozva, még hosszú távon is.
A fertőzött zónákra mozgáskorlátozást vezettek be, tilos lett az állatmozgás, szigorúan szabályozták az elhullott állatok megsemmisítését, fertőtlenítést és rágcsálóirtást írtak elő. A vágóhídak és tejtermelők is megkapták az értesítést a hús és tej felhasználásának tilalmáról az érintett állományból.
Miért különösen veszélyes ez az eset?
-
Új infektív góc alakult ki olyan régióban, ahol korábban nem regisztráltak lépfene előfordulást .A baktérium spórás formája évtizedekig is fertőzőképes, így hosszú távú oltási programot követel meg.
-
Emberre is átterjedhet, főként bőrön keresztül vagy belégzéssel, bár az emberi esetek ritkák és megfelelő kezelés mellett kezelhetők.
-
A körzetben zajló széles körű feltáró intézkedések biztosítják, hogy minél kevesebb marha és ember kerüljön érintkezésbe a baktériummal.
Mi volt hasonlóan súlyos korábban?
A 2022-es Lonjsko Polje-i járvány az elmúlt 30 év legnagyobb horvátiai vagy EU-s lépfene kitörése volt: 29 állati és 17 emberi fertőzés fordult elő, utóbbiak mind gyógyultak, de komolyabb egészségügyi reakciókat váltottak ki Ekkor számos endemikus zóna is kijelölésre került a hosszú távú megelőzés érdekében.
Horvátország 7 megyéjében van jelenleg is “lépfene-zóna”, ahol rendszeres oltásokat végeznek a háziállatok körében évtizedek óta. Emlékeztetőül: a baktérium spórái instabil időjárási viszonyok és földtani mozgások következtében újra aktiválódhatnak.
Fontos tudnivalók és következmények
-
A riasztás segíthet kórházi felkészültséget növelni, fertőzések korai felismerését és a jogosult munkaerő védelmét.
-
Az élelmiszerbiztonság érdekében tilos a fertőzött állatok termékeinek forgalmazása.
-
A járvány stabilizálása függ a teljes karantén betartásától, az oltási kampány hatékonyságától, valamint a folyamatos monitoringtól.
-
Emberi fertőzés esetén a bőr anthrax antibiotikumos kezeléssel gyógyítható, de a tüdő- vagy emésztőszervi formák akár halálosak is lehetnek
Horvátországban a lépfene új hulláma jelent meg olyan területen, ahol eddig nem volt jelen – azonnali állategészségügyi zárlatok, oltások és antibiotikumos megelőző kezelések indultak. Bár nem regisztráltak emberi halálesetet, a fertőzés potenciálja komoly végzetes kockázatot is hordoz.
A horvát és EU-s állategészségügyi szakemberek együttes erőfeszítéseket tesznek a betegség visszaszorítása érdekében, hiszen megakadályozása kulcsfontosságú az állattenyésztés, az emberek és az élelmiszer-ellátás biztonsága szempontjából.
