A magyar vásárlók az elmúlt években megtanulták, hogy a bolti árak szinte egyik hétről a másikra képesek fájdalmas meglepetéseket okozni. A zöldség és a gyümölcs különösen érzékeny terület: ezek azok az élelmiszerek, amelyekre minden családnak szüksége lenne, mégis sokan éppen ezekből vásárolnak kevesebbet, amikor elszabadulnak az árak. Egyre többen mérlegelnek a boltban, hogy belefér-e még a kosárba a paprika, a paradicsom, az uborka, az alma vagy a friss idénygyümölcs, miközben a termelők oldalán is komoly feszültségek gyűlnek. A magas költségek, a munkaerőhiány, az időjárási kockázatok és a kereskedelmi láncok árképzése egyszerre nehezítik a magyar zöldség- és gyümölcságazat helyzetét – írja a Pénzcentrum.
Most azonban olyan változás kerülhet napirendre, amely közvetlenül a vásárlók pénztárcáján is érezhető lenne. A DélKerTÉSZ szerint a zöldség- és gyümölcsáfa 27 százalékról 5 százalékra történő csökkentése azonnali árcsökkenést hozhatna a magyar boltokban. A szentesi központú, mintegy 450 termelőt tömörítő szervezet álláspontja szerint a lépés nemcsak a vásárlóknak jelentene könnyebbséget, hanem a teljes ágazat tisztulását is segítené, mivel az alacsonyabb áfakulcs visszaszoríthatná a fekete kereskedelmet is. A szervezet szerint a változás akár már július 1-jétől életbe léphetne.
A kérdés azért különösen fontos, mert Magyarországon jelenleg a zöldségek és gyümölcsök jelentős részét 27 százalékos általános forgalmi adó terheli. Ez európai összehasonlításban is magasnak számít, és a vásárlói árakban is erősen megjelenik. Ha az áfa valóban 5 százalékra csökkenne, az elméletben jelentős ármérséklődést eredményezhetne. A nagy kérdés persze az, hogy az adócsökkentés teljes egészében megjelenik-e majd a bolti árakban, vagy annak egy részét a kereskedelmi láncok, illetve az ellátási lánc szereplői nyelik le. A DélKerTÉSZ mindenesetre abban bízik, hogy a kezdeti hatás teljes egészében átadódhat a fogyasztóknak.
Régóta várt lépés lenne az áfacsökkentés
Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnök-ügyvezetője szerint az ágazat már hosszú ideje dolgozik azon, hogy a zöldség- és gyümölcstermékek kedvezményesebb adókulcs alá kerüljenek. Mint fogalmazott, 2012 óta szerették volna elérni, hogy ezekre az alapvető élelmiszerekre alacsonyabb áfa vonatkozzon. A szervezet szerint az intézkedés nem csupán fogyasztóvédelmi vagy szociális kérdés, hanem versenyképességi ügy is, hiszen a magas áfa torzíthatja a piacot, és teret adhat a szabálytalan kereskedelmi megoldásoknak.
A termelők oldaláról nézve a probléma régóta ismert. A magyar gazdák sok esetben magas költségek mellett dolgoznak: drága az energia, a munkaerő, a növényvédelem, a technológia, az öntözés, a csomagolás és a logisztika is. Ezzel szemben a fogyasztók azt látják, hogy a polcokon sokszor nagyon magasak az árak, miközben a termelői árak és a végső fogyasztói árak között jelentős különbség alakulhat ki. A magas áfa ebben a rendszerben tovább növeli a végső árat, ezért a csökkentése sokak szerint kézzelfogható segítséget jelenthetne.
Nagypéter Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy az áfacsökkentés egyik legfontosabb hatása a piac fehéredése lehet. Alacsonyabb áfakulcs mellett kisebb lehet a kísértés az adóelkerülésre, és a legális, ellenőrizhető kereskedelem versenyhátránya is mérséklődhet. Ez hosszabb távon nemcsak a termelőknek, hanem az államnak és a vásárlóknak is előnyös lehet, hiszen átláthatóbb, tisztább és kiszámíthatóbb piaci környezet alakulhat ki.
Július 1-je lehet a kulcsdátum
A legfontosabb időpont most a július 1-je lehet. A DélKerTÉSZ vezetője szerint már idén július elsejétől bevezetésre kerülhetne az áfacsökkentés. Ugyanakkor azt is hozzátette: az ágazat azt sem bánná, ha a tényleges bevezetés végül csak 2027 januárjától történne meg, amennyiben addigra már lenne olyan hivatalos dokumentum, amely garantálja a változást.
Ez a mondat jól mutatja, mennyire fontos a termelőknek a kiszámíthatóság. A mezőgazdaságban ugyanis nem lehet egyik napról a másikra tervezni. A termelőknek hónapokkal, sokszor évekkel előre kell beruházásokról, palántázásról, technológiáról, munkaerőről, szerződésekről és értékesítési stratégiáról dönteniük. Egy áfacsökkentés önmagában is jelentős hatású lenne, de legalább ennyire fontos, hogy a szereplők pontosan tudják, mikortól és milyen feltételekkel lép életbe.
A vásárlók számára természetesen az lenne a legfontosabb, hogy az áfacsökkentés valóban megjelenjen az árakban. Egy 27 százalékos áfa 5 százalékra csökkentése papíron jelentős mozgásteret adna az árak mérséklésére. A gyakorlatban azonban az árakat sok tényező befolyásolja: az időjárás, a termésmennyiség, az importárak, az energiaárak, a munkaerőköltség, a logisztika, a kereskedelmi láncok árpolitikája és az akciózási gyakorlat is. Ezért a legnagyobb kérdés az lesz, hogy a kereskedelem mennyit ad tovább a fogyasztóknak az adócsökkentésből.
Az árrésstop helyett új szabályozási modell kellene
A DélKerTÉSZ nemcsak az áfacsökkentésről beszélt, hanem az árrésstop kérdésében is határozott álláspontot fogalmazott meg. A szervezet szerint a paradicsomra és a zöldpaprikára érvényben lévő árrésstopot amint lehet, ki kellene vezetni. Helyette egy francia mintájú kereskedelmi árrés-modell bevezetését szorgalmazzák.
A javasolt modell lényege az lenne, hogy a beszállítók és kereskedők közötti szerződéseknek figyelembe kellene venniük a termelési költségeket. Ez azt jelentené, hogy a kereskedő nem csökkenthetné önkényesen az árat olyan promóciós céllal, amely közben veszélyezteti a termelői fedezetet. A hatóságok ellenőrizhetnék az árképzést, és szankcionálhatnák a szabályok megsértőit.
Ez elsőre technikai kérdésnek tűnhet, valójában azonban nagyon is gyakorlati jelentősége van. A friss zöldségek és gyümölcsök nem úgy működnek, mint a tartós élelmiszerek. Nem lehet őket hosszú hónapokig raktárban tartani, nem lehet tetszőleges időpontban piacra dobni, és sokkal jobban ki vannak téve az időjárásnak, a szezonális ingadozásoknak és a gyors romlásnak. Ha egy kereskedelmi akció túl agresszíven nyomja le az árakat, annak a termelő lehet a vesztese, miközben a költségei nem csökkennek ugyanilyen gyorsan.
Nagypéter Sándor szerint az árrésstop helyett olyan piaci alapú, de szabályozott modellre lenne szükség, amely a termelő, a feldolgozó és a kereskedő számára is egészségesebb helyzetet teremt. Úgy fogalmazott, hogy az utóbbi években abnormális kiskereskedelmi magatartás alakult ki, amelyben sokszor csak az akciós hetekben volt érdemi fogyasztás, miközben a normál hetek és az akciós időszakok árai között óriási különbség alakult ki.
Miért problémás az állandó akciózás?
A vásárlók első ránézésre örülnek az akcióknak, hiszen mindenki szeret olcsóbban vásárolni. A gond akkor kezdődik, amikor a piac működése túlzottan az akciókra épül. Ha a fogyasztók hozzászoknak ahhoz, hogy csak az akciós héten vesznek nagyobb mennyiséget, akkor a normál árú időszakokban visszaesik a kereslet. Ez különösen problémás a frisspiaci termékeknél, mert a paprika, a paradicsom vagy az uborka nem várhat hetekig a raktárban arra, hogy újra akció legyen.
A termelő számára az ilyen ingadozás kiszámíthatatlanná teszi az értékesítést. Egyik héten hirtelen nagy mennyiséget kérnek, másik héten visszaesik a forgalom. A növény azonban nem igazodik a kereskedelmi promóciós naptárhoz. A termés akkor érik, amikor az időjárás, a technológia és a termesztési ciklus engedi. Ha a kereskedelmi láncok árpolitikája túl erősen kileng, az a termelői oldalon veszteségeket, pazarlást vagy fejlesztési bizonytalanságot okozhat.
A DélKerTÉSZ által javasolt francia mintájú modell ezért nem egyszerűen arról szólna, hogy magasabb árakat kapjanak a termelők. Inkább arról, hogy az árképzés vegye figyelembe a valós termelési költségeket, és ne lehessen olyan árversenyt kikényszeríteni, amely hosszabb távon ellehetetleníti a magyar termelőket. Ha ugyanis a hazai termelés gyengül, annak végső soron a vásárló is vesztese lehet: kevesebb magyar áru, nagyobb importfüggőség és kiszámíthatatlanabb árak jöhetnek.
A nyári időszak kedvező lehetne az átállásra
Nagypéter Sándor szerint az árrésstop kivezetését akár július elsejére is lehetne időzíteni. Érvelése szerint nyáron egyébként is olcsóbbak a zöldségek, ezért a kiskereskedelmi láncok könnyebben tudnák érvényesíteni a változást.
Ez a gondolat a vásárlók szempontjából is lényeges. Nyáron általában bővebb a hazai kínálat, több magyar termék kerül a piacra, és a szezonális árak sok esetben kedvezőbbek lehetnek. Ha az áfacsökkentés és az árrésstop kivezetése egyszerre vagy közel azonos időben történne, akkor különösen fontos lenne, hogy a fogyasztók ne drágulásként éljék meg a változást, hanem valóban érzékeljék az adócsökkentés kedvező hatását.
A kockázat ugyanakkor nem elhanyagolható. Ha az árrésstop kivezetése után a kereskedelmi láncok gyorsan árat emelnek, miközben az áfacsökkentés hatása csak részben jelenik meg a polcokon, az komoly társadalmi elégedetlenséget válthatna ki. Éppen ezért kulcskérdés lenne az átlátható ellenőrzés, a pontos kommunikáció és az, hogy a vásárlók valóban lássák: a változás értük is történik.
A munkaerőhiány továbbra is égető gond
A zöldség- és gyümölcságazat problémái azonban nem állnak meg az áraknál és az adóknál. Nagypéter Sándor a sajtótájékoztatón külön beszélt a munkaerőhelyzetről is. Elmondása szerint a DélKerTÉSZ tagjainak 99 százaléka nem foglalkoztat harmadik országból érkező vendégmunkásokat, ugyanakkor sok termelő számára éppen a megfelelő munkaerő hiánya jelenti a fejlesztések egyik legnagyobb akadályát.
A mezőgazdasági munka sok esetben fizikailag megterhelő, nagy odafigyelést igényel, és szezonálisan is erősen ingadozhat. A kertészeti ágazatban ráadásul egyre fejlettebb technológiák jelennek meg, amelyekhez megbízható, betanítható, hosszabb távon megtartható munkaerő kellene. Ha ez nincs meg, akkor a termelők nem tudnak bővíteni, nem mernek nagyobb beruházásokat vállalni, és a meglévő termelési kapacitások fenntartása is nehezebbé válhat.
A korábban megszokott megoldások is beszűkültek. Nagypéter Sándor szerint az erdélyi magyar munkaerő, amely korábban fontos szerepet töltött be, ma már gyakorlatilag nem áll rendelkezésre, mert sokan Nyugat-Európa felé mentek tovább, ahol magasabb béreket tudnak elérni.
A vendégmunka sem jelent olcsó megoldást
A vendégmunkásokkal kapcsolatban sok tévhit él a közbeszédben. Sokan azt gondolják, hogy a külföldi munkaerő automatikusan olcsóbb, mint a magyar dolgozó. Nagypéter Sándor szerint azonban ez nem így van: az adott munkakörben és régióban érvényes átlagos magyar munkabért kell fizetni nekik is. A magyar zöldséghajtatásban ez jelenleg bruttó 600-700 ezer forintot jelenthet havonta, ráadásul szakképzettséget nem igénylő pozícióban.
Ez a szám jól mutatja, mennyire megváltozott a mezőgazdasági munkaerőpiac. A kertészeti ágazat ma már nem tud tartósan alacsony bérekkel működni, különösen akkor nem, ha stabil, megbízható munkaerőt szeretne megtartani. A bérek emelkedése önmagában pozitív fejlemény lehet a dolgozók számára, de a termelők oldalán jelentős költségnövekedést okoz. Ez a költség végső soron valamilyen formában megjelenik az árakban is.
A munkaerőhiány tehát nem elszigetelt probléma. Összefügg az árakkal, az áfával, a fejlesztésekkel, a termelési kapacitással és a magyar áru versenyképességével. Ha nincs elegendő dolgozó, kevesebb lehet a hazai termék, vagy drágábbá válhat az előállítás. Ha viszont a termelők nem tudják érvényesíteni a költségeiket az árakban, akkor elmaradhatnak a beruházások, és hosszabb távon gyengülhet az ágazat.
Nehezen indult az év, de a termelés magára talált
A DélKerTÉSZ beszámolója szerint a 2026-os év eleje nem indult könnyen a magyar zöldségtermelők számára. Az első három hónap rendkívül fényszegény volt, ami nem kedvezett a növények fejlődésének. Emiatt a húsvéti időszakban a megszokottnál kevesebb magyar zöldség jutott a boltok polcaira. Április második felétől azonban berobbant a termelés, és a frisspiaci paprika, valamint a paradicsom már a szezonnak megfelelő áron és széles választékban elérhető.
Ez is jól mutatja, mennyire kiszolgáltatott a kertészeti ágazat az időjárási és fényviszonyoknak. A modern üvegházak, fóliák és termesztéstechnológiák sokat javítanak a termelés biztonságán, de a természetet teljesen nem lehet kizárni a folyamatból. A fényszegény időszak lassíthatja a növekedést, csökkentheti a mennyiséget, és felboríthatja a tervezett piaci megjelenést.
A jó hír, hogy a DélKerTÉSZ idén jó minőségű zöldségekre számít. Ráadásul az első negyedévben 200 tonnával több terméket szállítottak be a termelők, mint az előző év azonos időszakában, mindezt úgy, hogy a termőterület mérete nem változott. Ez arra utal, hogy a hatékonyság, a technológia és a termelői munka eredményei képesek javítani a kibocsátást, még nehezebb körülmények között is.
Mit jelenthet mindez a vásárlóknak?
A vásárlók számára a legfontosabb kérdés egyszerű: olcsóbb lesz-e a zöldség és a gyümölcs? Az áfacsökkentés önmagában erre lehetőséget adna. Ha a 27 százalékos áfa 5 százalékra mérséklődik, az jelentős különbség a végső árban. A DélKerTÉSZ várakozása szerint a kezdeti időszakban az adócsökkentés hatása teljes egészében átadódhat a vásárlóknak, ami gyors árcsökkenést hozhatna a boltokban.
A hosszabb távú hatás azonban attól függ majd, hogyan viselkedik a kereskedelem. Ha az áfacsökkentést a láncok valóban beépítik az árakba, akkor a családok több friss zöldséget és gyümölcsöt vásárolhatnak ugyanabból a pénzből. Ez nemcsak anyagi, hanem egészségügyi szempontból is fontos lenne, hiszen a friss zöldség és gyümölcs fogyasztása alapvető része az egészséges táplálkozásnak.
Ha azonban az adócsökkentés egy része elvész az ellátási láncban, akkor a vásárlók kisebb mértékben érzékelik majd a változást. Éppen ezért lenne fontos az árak figyelése, az átlátható kommunikáció és az, hogy a kormányzati, termelői és fogyasztóvédelmi szereplők egyaránt kövessék, mi történik a boltokban a módosítás után.
A magyar termelőknek is levegőhöz kell jutniuk
A zöldség- és gyümölcsáfa csökkentése nemcsak a vásárlók támogatásáról szólhat, hanem a magyar termelők megerősítéséről is. Ha a piac tisztul, ha csökken a fekete kereskedelem, ha kiszámíthatóbbá válik az árképzés, és ha a kereskedelmi modell jobban figyelembe veszi a termelési költségeket, akkor a hazai gazdák könnyebben tudnak hosszú távra tervezni.
Ez azért fontos, mert a magyar friss zöldség és gyümölcs nem magától kerül a polcokra. Mögötte családi gazdaságok, termelői közösségek, munkások, technológiai beruházások, kockázatok és rengeteg munka áll. Ha a termelő nem tud megélni, fejleszteni és munkaerőt találni, akkor előbb-utóbb kevesebb magyar áru lesz a boltokban. Ez pedig az importfüggőség növekedéséhez vezethet, amely hosszú távon a vásárlók számára sem kedvező.
A mostani javaslatok ezért egy nagyobb kérdés részei: hogyan lehet úgy csökkenteni az árakat, hogy közben ne tegyük tönkre a termelőket? Hogyan lehet a vásárlóknak olcsóbb élelmiszert adni úgy, hogy a magyar gazdák is talpon maradjanak? Hogyan lehet a kereskedelemben igazságosabb rendszert kialakítani, amely nem csak az akciós árakról, hanem a fenntartható termelésről is szól?
Nagy döntés előtt állhat az ágazat
A következő hetek és hónapok fontosak lehetnek a magyar zöldség- és gyümölcspiac szempontjából. Ha valóban július 1-jétől életbe léphet az áfacsökkentés, az azonnali hatással lehet a bolti árakra, a termelői piacra és a fogyasztói hangulatra is. Ha a döntés későbbre csúszik, de hivatalos garancia születik róla, az már önmagában kiszámíthatóbbá teheti a szereplők tervezését.
Az árrésstop kivezetése és egy új, francia mintájú kereskedelmi árrés-modell bevezetése ugyanakkor legalább ilyen fontos vita lesz. A vásárlók olcsóbb termékeket szeretnének, a termelők kiszámíthatóbb megélhetést, a kereskedők pedig működőképes árpolitikát. A három érdek nem feltétlenül zárja ki egymást, de csak akkor lehet közöttük egyensúlyt teremteni, ha a szabályozás átlátható, következetes és ellenőrizhető.
A magyar családok számára most az lenne a legfontosabb, hogy a zöldség és a gyümölcs ne luxustermék legyen, hanem mindennapi, megfizethető alapélelmiszer. A termelők számára pedig az, hogy ne veszteségből, bizonytalanságból és kiszolgáltatottságból kelljen működniük. Az áfacsökkentés és az új kereskedelmi modell lehetőséget adhatna arra, hogy mindkét oldal nyerjen: a vásárló olcsóbban jusson friss magyar termékhez, a termelő pedig tisztább, kiszámíthatóbb piacon dolgozhasson.
