Az elmúlt hónapokban tapasztalt zöldség- és gyümölcsár-robbanás nem csak Magyarországot érinti – egész Európában érezhető a szezonális élelmiszerek drágulása. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a statisztikai hivatal friss adatai szerint júniusban 6,2 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, a vendéglátás nélkül számolt áremelkedés pedig 4,9 százalék volt. Noha ez csekély mértékű csökkenést jelent az előző hónapokhoz képest, a fogyasztók pénztárcáján aligha érződik enyhülés – írja a HVG.
Szezonális csapás: nem csak a magyar termelőket sújtja
A minisztérium közleménye alapján a helyzet nem hazai jelenség, hanem európai tendencia. A tavaszi hónapokban Európa több régiójában is szokatlanul csapadékos, hűvös vagy éppen viharos időjárás volt jellemző, amely súlyosan érintette a gyümölcsösöket és zöldségtermesztő területeket. Ez nemcsak a mennyiséget csökkentette, de a minőséget is rontotta, ami miatt a kereslet és a kínálat közötti egyensúly felborult – az árak pedig megugrottak.
A természet szeszélyei diktálják az árakat
A zöldségek és gyümölcsök árát alapvetően a terméshozam és az időjárási viszonyok befolyásolják. A 2025-ös év tavasza azonban rendkívül kedvezőtlenül alakult: többek között fagyok, jégesők és hosszan tartó csapadék nehezítette a mezőgazdasági munkálatokat. Ezek az időjárási jelenségek elsősorban a meggy, az alma, a körte, a dinnye és számos zöldségféle, például a vöröshagyma és paradicsom termését érintették, gyakran súlyos károkat okozva.
Egyre drágább a gyümölcs – már-már luxuscikk
A Dívány cikke szerint a meggy és a dinnye ára példátlan magasságokba szökött, de az alma és a vöröshagyma is a korábbi éveknél jóval drágább. Az áremelkedés nem ritkán 30–50 százalékos, így ezek a mindennapi élelmiszerek egyre több háztartás számára elérhetetlenné válnak. Egyes esetekben már kevesebben vásárolnak kilóra, inkább darabra – a gyümölcs és zöldség így már-már luxuscikké vált.
A fogyasztói kosár átrendeződik
Az infláció nem egyenletesen érinti az élelmiszereket: miközben bizonyos tartósabb termékek ára stagnál vagy csak enyhén emelkedik, a friss zöldségek és gyümölcsök szinte mindenhol megdrágultak. Ez azt eredményezi, hogy a vásárlók más termékek felé fordulnak, és változik az otthoni étkezések összetétele. A friss terményeket gyakran olcsóbb, konzervált vagy fagyasztott alternatívákkal helyettesítik.
A termelők is szenvednek
Bár az árak emelkedése első ránézésre kedvezhetne a termelőknek, a valóságban a képlet sokkal árnyaltabb. Az időjárás okozta károk, a kiesett hozam és a megemelkedett működési költségek miatt sok gazda komoly veszteségekkel küzd. A drágulás tehát nem jelent automatikus többletbevételt számukra – sőt, a veszélyeztetett termények kiesése akár a gazdaság életképességét is veszélybe sodorhatja.
Az Európai Unió sem mentes a problémától
Az élelmiszer-infláció kérdése nem csupán Magyarországot érinti: az Európai Unióban is napirenden van a kérdés. Míg egyes tagállamok ideiglenes adókedvezményekkel vagy támogatásokkal próbálnak segíteni a termelőkön, mások a szabályozás és az import könnyítésének eszközével igyekeznek stabilizálni az árakat. Azonban a természet erejével szemben ezek a megoldások csak részleges eredményt hozhatnak.
A vásárlók tehetetlensége
A végső fogyasztó szempontjából a helyzet frusztráló: egyre többen panaszkodnak arra, hogy a megszokott bevásárlás sokkal többe kerül, mint korábban. Az élelmiszerárak emelkedése ráadásul a kis- és közepes jövedelmű háztartásokat sújtja a leginkább, hiszen arányaiban többet költenek élelmiszerre.
A szakértők szerint a következő hónapokban csak akkor számíthatunk enyhülésre, ha az időjárás tartósan kedvezőre fordul, és az új terméshullám kiegyensúlyozza a kínálatot. Addig is a fogyasztóknak érdemes rugalmasan alkalmazkodni: helyi piacokat keresni, szezonális terméket választani, vagy akár alternatív forrásokat – például közösségi gazdaságokat – bevonni az ellátásba.
