Magyarországon ma a nyugdíjak kérdése a legégetőbb szociális és politikai vitatémák közé tartozik. Miközben az infláció, az élelmiszerárak és a rezsiköltségek tovább emelkednek, sok idős ember egyre nehezebben tudja fedezni a mindennapi kiadásait. A Szolidaritás Pártja szerint ez nem a véletlen műve, hanem a kormány tudatos politikájának eredménye, amely alacsonyan tartja a nyugdíjakat, hogy kisebb, látványos emelésekkel mutassa a gondoskodás látszatát.
A párt állítása szerint a GDP-arányosan a nyugdíjakra fordított kiadások mértéke hazánkban jóval az uniós átlag alatt van, ami önmagában is magyarázza az idősek nehéz helyzetét.
A jelenlegi nyugdíjrendszer problémái
A Szolidaritás Pártja adatai alapján jelenleg több mint 282 ezer ember kap 120 ezer forintnál is kevesebb nyugdíjat, miközben az átlagnyugdíj mindössze 244 ezer forint körül mozog. Ez olyan helyzetet teremtett, amelyben számos idős ember már a legalapvetőbb szükségleteit sem tudja fedezni — különösen a megemelkedett élelmiszer- és gyógyszerárak mellett.
A párt szerint mindez azért következhetett be, mert Magyarország a GDP mindössze 7,5 százalékát költi nyugdíjakra, míg az Európai Unió átlaga 10,9 százalék. Ez a közel 3,5 százalékpontos különbség azt mutatja, hogy a magyar állam tudatosan szorítja vissza a nyugdíjak arányát, így próbálva „spórolni” a költségvetésben.
A Szolidaritás Pártja 400 ezer forintos egységes nyugdíjat javasol
A párt szerint a jelenlegi, rendkívül aránytalan nyugdíjrendszert alapjaiban kellene megreformálni. Javaslatuk lényege, hogy minden jogosult egységesen 400 ezer forint nyugdíjat kapjon, függetlenül a korábbi keresettől.
Indoklásuk szerint ezzel:
-
véget lehetne vetni a brutális jövedelmi különbségeknek a nyugdíjasok között,
-
mindenki számára biztosítható lenne a tisztességes és kiszámítható megélhetés,
-
és helyreállna a társadalmi méltányosság.
A párt rámutat arra is, hogy a magyar nyugdíjrendszer ma is felosztó-kirovó elven működik: vagyis a jelenlegi aktív dolgozók befizetéseiből finanszírozzák az éppen nyugdíjban lévőket. Ennek fényében szerintük nem indokolt, hogy egyesek extrém magas, mások pedig méltatlanul alacsony összegeket kapjanak.
A tehetősebb nyugdíjasok ráadásul gyakran magánmegtakarításokkal is rendelkeznek, így szerintük az állami nyugdíj esetében az alapvető megélhetés legyen a cél, ne a luxuséletszínvonal fenntartása.
Politikai és gazdasági vita a nyugdíjak körül
A kormány részéről a közelmúltban felmerült a 14. havi nyugdíj lehetősége, amelyet egyes politikusok a „gondoskodó állam” újabb jelének tartanak. Azonban a pénzügyi szakértők, köztük Farkas András nyugdíjszakértő, óva intenek ettől az ígérettől.
Farkas szerint már a 13. havi nyugdíjnak sincs valós járulékfedezete, vagyis azt minden évben a költségvetés más forrásaiból kell kipótolni. A 14. havi kifizetés tehát „pokoli sokba kerülne”, és hosszú távon komoly terhet róna a költségvetésre, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor az államadósság és a hiány is emelkedő pályán van.
Ezzel szemben a Szolidaritás Pártja azt hangsúlyozza, hogy nem az egyszeri juttatásokra, hanem egy igazságos, fenntartható nyugdíjrendszerre van szükség, amely biztosítja, hogy minden idős ember meg tudjon élni a jövedelméből.
Társadalmi következmények és politikai felelősség
A párt szerint a kormány tudatosan tartja alacsonyan a nyugdíjakat, hogy kisebb emelésekkel kommunikálhassa a „gondoskodás” üzenetét, miközben valójában ez csak kommunikációs eszköz, nem pedig valódi segítség.
A nyugdíjasok pedig – teszik hozzá – nem szavazatvásárló célcsoport, hanem a társadalom gerince, akik évtizedeken keresztül dolgoztak az ország felemelkedéséért. Ennek ellenére sokan közülük nyomorúságos körülmények között élnek, miközben a politikai döntéshozók az emelések üteméről és a kommunikációs haszonról vitatkoznak.
Mi várható a jövőben?
A nyugdíjrendszer reformja nélkül a problémák várhatóan tovább mélyülnek. A demográfiai folyamatok – vagyis az idősödő társadalom és a csökkenő aktív korú népesség – miatt a rendszer egyre nehezebben tartható fenn.
A szakértők szerint valódi strukturális átalakításra lenne szükség:
-
a nyugdíjak értékének reálértéken való megőrzésére,
-
a legalacsonyabb nyugdíjak felzárkóztatására,
-
és a befizetési rendszer átláthatóbbá tételére.
A társadalmi igazságosság kérdése tehát nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi felelősség is: miként bánunk azokkal, akik életük során már letették a maguk részét a közösbe.
A nyugdíjak alacsony szintje komoly társadalmi feszültséget okoz Magyarországon.
Miközben egyre több idős ember él a létminimum közelében, a politikai vita továbbra is inkább a kommunikációs fogásokról, mintsem a rendszerszintű megoldásokról szól.
A Szolidaritás Pártja által javasolt 400 ezer forintos egységes nyugdíj ugyan radikális elképzelés, de egyre több szakértő szerint is szükség lenne méltányosabb, igazságosabb és fenntarthatóbb nyugdíjrendszerre, amely valóban biztosítja az idősek megélhetését a mai gazdasági környezetben.
