2026 január 1-jétől új időszámítás kezdődhet a magyar adófizetők számára, ugyanis inflációkövető rendszer alapján jelentős mértékű adóemelések lépnek életbe. A változások hátterében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt júliusi inflációs adat áll, amely a vártnál magasabb, 4,3 százalék lett. Ez a szám szolgál alapul a különböző jövedéki és egyéb közterhek automatikus indexálásához, így a lakosság több fronton is szembesülni fog az emelkedő árakkal és adóterhekkel – írja a Pénzcentrum.
A helyzet különösen aggasztó annak fényében, hogy a magas infláció mögött részben olyan tényezők állnak, amelyek elsőre nem is tűnnek jelentősnek. A statisztikai számítás során alkalmazott módszertan, amely a vezetékes gázfogyasztás 12 havi mozgóátlagán alapul, jelentős szerepet játszott abban, hogy az infláció ilyen mértéket öltött. Mivel a KSH nem rendelkezett pontos júliusi gázfogyasztási adatokkal, kénytelen volt májusi adatokat is beépíteni a számításba. Május azonban szokatlanul hideg volt 2025-ben, ennek következtében az emberek megnövekedett gázhasználattal fűtöttek, amely a kedvezményes rezsihatárok túllépését és ezzel együtt a költségek növekedését eredményezte. Ezt a hatást az új statisztikai metódus a rezsicsökkentés 2022-es átalakítása óta figyelembe veszi, így a gázfogyasztás torzító hatása közvetve az egész inflációs adatot megemelte.
Az inflációs érték alapján az állam automatikusan korrigálja a különböző közterheket. Az üzemanyagok jövedéki adója is emelkedni fog, méghozzá literenként körülbelül 8 forinttal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 95-ös benzin esetében a jövedéki adó és annak áfája együttesen 201,68 forintról 210,35 forintra, míg a gázolaj esetében 188,93 forintról 197,05 forintra nő. Ezzel párhuzamosan a dohánytermékekre kivetett adók is jelentősen emelkednek. Egy húszas doboz cigaretta után fizetendő jövedéki adó például 904 forintról 942 forintra nő, de a finomra vágott dohány, a füstmentes termékek és nikotinpótlók adója is nő: kilónként 28 060 forintról 29 270 forintra. A hevített dohánytermékek és a töltőfolyadékok sem kivételek, ezeknél milliliterenként, illetve szálanként 4-5 százalékos emelkedés tapasztalható.
Az alkoholos italok esetében szintén emelkedő tendenciák figyelhetők meg. A sör jövedéki adója literenként 18,7 forintról 19,5 forintra nő, a kisüzemi sörfőzdék termékei esetében pedig 9,4-ről 9,8 forintra. A habzóbor literenkénti adója 188,4 forintról 196,5 forintra emelkedik, míg a csendes, erjesztett italok – például gyümölcsborok – adóterhe 113,5 forintról 118,4 forintra nő. A köztes alkoholtermékek (mint például a likőrök) esetében a literenkénti adó 292,5 forintról 305 forintra ugrik, a pálinkánál pedig 5890,4 forintról 6143,7 forintra. A háztartások által maguk főzött pálinka – évente maximum 50 literes mennyiségig – továbbra is mentesül a megemelt jövedéki adó alól.
Társadalmi szempontból ez az emelés különösen érzékeny kérdés lehet, mivel a kötelező közterhek növekedése mindenkit érint, de nem mindenkit egyformán. A kisjövedelmű rétegek aránytalanul nagyobb mértékben szenvedik meg az árak növekedését, különösen az olyan termékek esetében, amelyek a mindennapi élet részei – üzemanyag, cigaretta, alkohol. A társadalmi igazságosság kérdése ezért ismét reflektorfénybe kerülhet, különösen annak fényében, hogy újra napirendre kerülhet a többkulcsos adórendszer bevezetése. A jelenlegi egykulcsos személyi jövedelemadó sokak szerint nem veszi kellően figyelembe a társadalmi különbségeket, és hosszabb távon új megközelítést igényelhet.
