A március 15-i nemzeti ünnep idén is hatalmas politikai mozgósítást hozott Budapesten. A kormánypárti Civil Összefogás Fórum által szervezett Békemenet és a Tisza Párt által meghirdetett Nemzeti Menet egyaránt tömegeket vonzott a fővárosba. A két rendezvény körül azonban már a nap folyamán megindult a politikai és szakmai vita arról, hogy valójában melyik esemény mozgatta meg a nagyobb tömeget.
A kormánypárti demonstráció résztvevői már kora reggel gyülekezni kezdtek a Margit híd budai hídfőjénél. A tervek szerint innen indult a menet a Kossuth Lajos tér felé, ahol Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédét tartotta meg. A résztvevők több órán keresztül érkeztek a helyszínre, majd a menet két és fél órával a gyülekező kezdete után indult el a Parlament előtti tér irányába.
A Margit hídtól a Kossuth térig
A szervezők és a kormányközeli médiumok már a rendezvény közben arról számoltak be, hogy a Békemenet hatalmas tömeget vonzott. A közösségi médiában és a televíziós közvetítésekben közzétett képek azt mutatták, hogy a résztvevők megtöltötték a Margit hidat, és a menet során folyamatosan csatlakoztak újabb csoportok.
A demonstráció résztvevői közül sokan már eleve a Kossuth téren várták a miniszterelnök beszédét. Orbán Viktor a beszéd előtt közösségi oldalán azt írta: ez minden idők legnagyobb Békemenete.
A felvételek ugyanakkor azért is váltottak ki vitát, mert a nemzeti ünnep idejére részleges légtérzár volt érvényben, mégis több kormányközeli médium – köztük a Hír TV és a közmédia – is közzétett drónfelvételeket a rendezvényről.
Politikai üzenet a tömegek mögött
A politikai rendezvényeknél nem ritka az úgynevezett „számháború”, vagyis az eltérő tömegbecslések. A szakértők szerint ennek komoly kommunikációs jelentősége van.
Szabó Andrea, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese korábban arról beszélt, hogy a kampányidőszakban kulcsfontosságú üzenetet hordoz, ha egy politikai erő nagyobb tömeget tud megmozgatni.
A szociológus szerint az ilyen rendezvények különösen a bizonytalan szavazókra lehetnek hatással. Bár a társadalom nagyjából 80 százaléka már eldöntötte, hogy melyik pártra szavaz, mindig marad egy 10–15 százaléknyi bizonytalan réteg, amely az utolsó hetekben hozza meg a döntését. Ezek a választók gyakran ahhoz a politikai erőhöz húznak, amelyik erősebbnek vagy dominánsabbnak tűnik.
Március 15-e ebből a szempontból kiemelt nap, hiszen ez az egyik utolsó olyan alkalom a kampányidőszakban, amikor több tízezres vagy akár százezres tömegek jelennek meg politikai rendezvényeken.
A Tisza Párt menete a Deák tértől a Hősök teréig
A kormánypárti rendezvény mellett a nap másik jelentős politikai eseménye a Tisza Párt Nemzeti Menete volt. A demonstráció a Deák Ferenc tér térségéből indult, és az Hősök tere felé haladt.
A menet élén a párt vezetője, Magyar Péter haladt. A résztvevők több kilométer hosszan haladtak az Andrássy úton, és a beszámolók szerint amikor a menet eleje már elérte a Hősök terét, a tömeg vége még mindig a Deák tér környékén haladt.
Magyar Péter a rendezvény után tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy szerinte a rendszerváltás utáni legnagyobb politikai rendezvény zajlott le Budapesten. Elmondása szerint több szakértő is megkereste, akik úgy becsülték, hogy akár félmillió ember is részt vehetett a Nemzeti Rendszerváltó Meneten.
Eltérő becslések a tömegek nagyságáról
A résztvevők számát illetően jelentős különbségek jelentek meg a különböző becslések között.
A Magyar Turisztikai Ügynökség mobilcellaadatokra hivatkozva azt közölte, hogy a Kossuth tér és környékén mintegy 180 ezer mobiltelefon csatlakozott a hálózathoz a Békemenet idején. Ugyanez az elemzés a Tisza Párt rendezvényén körülbelül 150 ezer készüléket regisztrált.
A módszer lényege, hogy a mobilhálózat celláihoz csatlakozó készülékek számából következtetnek a jelenlévők nagyságára. Hasonló becslési technikát már korábban, például az október 23-i megemlékezések esetében is alkalmaztak.
Más független becslések azonban jóval eltérő számokat mutattak. Korábbi rendezvényeknél például szakértők azt valószínűsítették, hogy a Tisza Párt demonstrációján lényegesen többen lehettek, mint a kormánypárti rendezvényen.
Online nézettségben is nagy különbség volt
A politikai események hatását ma már nemcsak a helyszíni részvétel, hanem az online követés is jól mutatja. Az adatok szerint Orbán Viktor beszédét nagyjából 14 ezren nézték élőben az interneten, míg Magyar Péter beszédét több mint 130 ezren követték online.
Ez a különbség sok elemző szerint azt jelzi, hogy a politikai kommunikáció egyre inkább az online térben zajlik, és a közösségi média fontos szerepet játszik a politikai mobilizációban.
A számháború politikai üzenete
A tömegbecslések körüli vita nem új jelenség a magyar politikában. A különböző politikai erők és médiumok gyakran jelentősen eltérő számokat közölnek ugyanarról az eseményről.
Ez részben abból adódik, hogy a tömeg pontos meghatározása rendkívül nehéz. A becslések függnek a módszertől, a helyszín adottságaitól és attól is, hogy a résztvevők folyamatosan érkeznek és távoznak.
A politikai kommunikációban azonban a számoknak szimbolikus jelentősége van. Az a párt, amelyik nagyobb tömeget tud felmutatni, azt az üzenetet közvetíti, hogy mögötte erősebb társadalmi támogatottság áll.
A kampány egyik kulcsnapja
A március 15-i rendezvények így nemcsak az ünnepi megemlékezésről szóltak, hanem a politikai erőviszonyok demonstrációjáról is.
A két nagyszabású budapesti menet azt mutatta, hogy mindkét politikai oldal képes jelentős tömegeket mozgósítani. A végső választási eredményeket azonban nem a tömegrendezvények, hanem a szavazófülkékben leadott voksok fogják eldönteni.
Az biztos, hogy a március 15-i események az idei politikai kampány egyik leglátványosabb pillanatai közé kerültek, és a következő hetekben még sok elemzés fog születni arról, hogy a tömegek mozgása milyen hatással lehet a választói döntésekre – írja a kontroll.hu.
