Az őrületes tempóban zajló életet, amelyben a határidőnaplónk rabjai vagyunk, legtöbben csak túléljük, nem pedig megéljük. Sokunk mellett csak úgy elsétál az élet, a boldogság, a szeretet, hiszen a mindennapok óceánjában való tudattalan evezés mellett nem vesszük észre a valódi lényeget.
Elfelejtjük értékelni a jelen pillanat adta örömöket, különösképpen a legnagyobb örömforrást, a családunkat.
A család magában hordozza a boldogságot, a biztonságot, az erődöt, ahová bármikor elvonulhatunk, mégis hajlamosak vagyunk alábecsülni a jelentőségét. Ha nem kezdjük el most azonnal jobban értékelni mindazt, ami körülvesz minket, akkor továbbra is szegények maradunk a lelkünkben.
Az idő, ami megadatik, felbecsülhetetlen…
Úgy haladunk végig az életünkön, mintha az óránk lenne a legfelsőbb főnökünk és a mutató járása határozná meg azt, hogy mikor és mit tehetünk. Fontos, hogy időnként szünetet tartsunk, hogy időt szánjunk arra, hogy hálát adjunk mindazért, amink van, hiszen ez a boldogság egyik legalapvetőbb összetevője.
Oda-vissza rohangálunk abban a hitben, hogy egyszer elérjük az örök boldogságot, miközben észre sem vesszük, hogy az, ami igazán értékes, az orrunk előtt van.
Az igazi család
Tökéletes család, mint olyan, nem létezik. Miközben minden embernek van egy eszményképe az ideális családi életről, minden egyes ember tudatában él egy kép a normális családi életről és az utóbbi az, ami igazán fontos.
Minden család máshogyan működik, és a különbözőség teszi mindegyiket egyedivé, ugyanakkor mindegyiket a maga nemében normálissá. Ha a tökéletességre törekszünk, abba előbb vagy utóbb bele is őrülhetünk.
A család a végső menedék
Nincs mentség arra, ha nem tudjuk magunkat elkötelezni a családunk felé. A család a végső menedékünk, az a megváltó erő, ahová a világ minden viszontagsága elől elmenekülhetünk feltöltődésért. Egy biztos alap, kényelmet nyújtó fészek, kedvesség és szeretet forrása.
Ám ez csak akkor van így, ha ugyanannyit adunk bele, amennyit kapunk tőle. Ha úgy értékeljük, ahogyan bármit az életben, amiről tudjuk, hogy megfizethetetlen. És nem csak a jó pillanatainkban, de a rosszakban is tisztában vagyunk ezzel.
Az élet egyszerű gyönyörűsége
Manapság annyira leköt minket az anyagi javak hajszolása, hogy megfeledkezünk arról a örömről, amit a szeretteinkkel együtt töltött idő ad nekünk. Rá kell ébrednünk, hogy milyen szerencsések vagyunk, amiért az életünk részesei.
Meg kell tanulnunk élvezni azokat az apró örömöket, amelyet egy vasárnapi reggel, egy közös filmezés vagy egy vacsora nyújt egy hosszú munkanap után. Tiszteljük annyira ezt az időt, hogy semmi mással nem foglalkozunk közben, hanem átadjuk magunkat a jelennek. Egyet pislogunk és elrepül felettünk az élet. Töltsük meg hát minél több szép emlékkel.
Ha vagy olyan szerencsés, hogy családod van, akkor adj érte hálát és értékelj minden egyes percet, amit velük tölthetsz.
Ha tetszett a cikk, kérlek, ne felejtsd el megosztani ismerőseiddel!
