A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2025. júniusi adatai szerint az öregségi átlagnyugdíj összege 244 557 forint volt, ami bár érdemi emelkedést jelez az elmúlt hónapokhoz képest, a nyugdíjasok közel fele továbbra is 200 000 forint alatti havi jövedelemből kénytelen megélni. Ez a kettősség – átlagos növekedés a statisztikákban, és széles körben alacsony jövedelmek a valóságban – komoly kihívás elé állítja az idősebb generációt, különösen a dráguló mindennapi kiadások közepette.
A 2025 első félévének havi bontása jól mutatja az átlagnyugdíj lassú, de folyamatos emelkedését:
| Hónap | Átlagnyugdíj (forint) |
|---|---|
| 2025. január | 242 327 |
| 2025. február | 242 682 |
| 2025. március | 243 054 |
| 2025. április | 243 278 |
| 2025. május | 244 077 |
| 2025. június | 244 557 |
Míg az előző év azonos időszakában (2024 január–december) az átlagnyugdíj mindössze 230 940 forintról 234 426 forintra növekedett, addig 2025 első félévében közel 2 200 forintos emelkedés történt – ám ez az infláció és az alapvető fogyasztási cikkek, szolgáltatások drágulása mellett csak minimálisan javít a nyugdíjasok reáljövedelmén.
| Hónap | Átlagnyugdíj (forint) |
|---|---|
| 2024. január | 230 940 |
| 2024. február | 231 267 |
| 2024. március | 231 495 |
| 2024. április | 231 651 |
| 2024. május | 232 269 |
| 2024. június | 232 648 |
| 2024. július | 232 952 |
| 2024. augusztus | 233 186 |
| 2024. szeptember | 233 526 |
| 2024. október | 233 854 |
| 2024. november | 234 165 |
| 2024. december | 234 426 |
A reálérték csökkenése és az infláció nyomása
Az MNB által közölt inflációs mutatók alapján 2024–2025 fordulóján az éves fogyasztói árindex meghaladta a 10 %-ot, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak emelése messze elmaradt a termékek és szolgáltatások drágulásától. A lakhatási költségek, az energiaárak, az élelmiszerek és a gyógyszerek kiadása mind aránytalanul nagy részt vesznek ki a nyugdíjasok szűkös költségvetéséből.
Félmillió érintett: a 200 ezer forint alatti jövedelműek helyzete
Bár az átlagnyugdíj 244 557 forint, a medián nyugdíj ennél alacsonyabb, és minden második nyugdíjas havi bevétele nem éri el a 200 000 forintot. Ez a csoport – mintegy ötszázezer fő – a legsebezhetőbb: ők kénytelenek összeegyeztetni a gyógyszer- és egészségügyi kiadásokat a rezsivel, a közlekedéssel és a mindennapi élelmiszervásárlással.
A minimálnyugdíj és a minimálbér viszonya
2025-ben a minimálbér bruttó 232 000 forint körül mozgott, vagyis sok nyugdíjas reálértékben alig keres többet a minimálbérnél. A minimálnyugdíj – amely a legalacsonyabb nyugdíj, amit öregségi jogcímen megkapnak – 90 000–100 000 forint között van, attól függően, hogy az érintett mennyi szolgálati időt szerzett. Ez az óriási különbség az átlag és a minimumnyugdíj között mutatja a nyugdíjrendszer széttagoltságát.
Pénzügyi biztonság helyett kiszámíthatatlanság
A statisztikai emelkedés ellenére a nyugdíjak kiszámíthatósága az inflációs nyomás, az alacsony reálnövekedés és a kormányzati indexálás üteme miatt megkérdőjelezhető. A nyugdíjas szervezetek régóta követelik a törvényes, előre tervezhető, legalább az infláció mértékével megegyező emelést, átlátható indexálási szabályokat, valamint az alapvető szükségletek – gyógyszerek, fűtés, közlekedés – támogatását.
Lehetséges megoldások és politikai vita
A nyugdíjreform lehetséges irányai között szerepel a progresszív nyugdíjemelés: a legkisebb jövedelműeket nagyobb mértékben támogatnák. Szakértők javasolják továbbá a rezsidíjak részleges átvállalását, kedvezményes gyógyszerár-támogatást, illetve az időskori szegénység kockázatát csökkentő, célzott segélyeket. A politikai pártok versengenek a választói támogatásért: míg egyesek az állami kötelezettségvállalás megerősítését, mások a magánnyugdíjpénztárak és öngondoskodás ösztönzését hangsúlyozzák.
Az idősek társadalmi és lelki jóléte
A pénzügyi biztonság hiánya komoly stresszforrás a nyugdíjasok körében, fokozhatja a magányt, a mentális problémákat és befolyásolja az egészségügyi állapotot. Az idősotthonok, szociális szolgáltatások és közösségi programok bővítése, valamint az intergenerációs együttműködések erősítése nélkül az anyagi gondokkal küzdők helyzete tovább romolhat.
