Rendkívül feszült napokat élnek át a Paksi Atomerőműnél. A Duna extrém alacsony vízállása miatt az erőmű jelenleg teljes kapacitásának csak töredékével termel, miközben több száz ember dolgozik azon, hogy a még működő turbinákat üzemben tartsák, majd fokozatosan újraindíthassák a leállított egységeket. Magyar Péter miniszterelnök kedden arról számolt be, hogy a következő két nap még kritikus lehet, ugyanakkor a folyón zajló rendkívüli beavatkozások és a várható vízszintemelkedés miatt már látszik a kiút – írja a Telex.
A helyzet azért különösen feszült, mert az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint 2026. augusztus 18-án este 22 órakor a Duna vízállása Paksnál már mínusz 130 centiméter volt. Ez mindössze néhány centiméterre van attól a mínusz 132 centiméteres szinttől, amelynél a kormányfő korábbi tájékoztatása szerint ismét le kellene állítani az egyik jelenleg működő turbinát.
Magyar Péter keddi Facebook-bejegyzésében így fogalmazott:
„Óriási küzdelem folyik Pakson a működő turbinákért. Két napig kell még kihúzni az egyre apadó vízszinttel. Vasárnaptól viszont az épülő küszöb és a várható vízszintemelkedés mellett elkezdhetjük visszakapcsolni a most még álló turbinákat is.”
A kijelentés alapján tehát augusztus 23-ától, vasárnaptól megkezdődhet a jelenleg álló turbinák fokozatos visszakapcsolása, amennyiben a vízügyi előrejelzések beválnak, és a Dunán végrehajtott beavatkozások is a számítások szerint működnek.
Kedd este már csak két centiméter választotta el Pakst a kritikus szinttől
A helyzet súlyosságát legjobban a vízállási adatok mutatják.
Hétfőn az Országos Vízügyi Főigazgatóság Paksnál mínusz 129 centiméteres vízállást mért. A szakemberek további apadásra számítottak kedden és szerdán, miközben a kritikus szintet mínusz 132 centiméter körül jelölték meg.
Kedd este 22 órára az OVF nyilvános mérési adatai szerint mínusz 130 centiméterre csökkent a vízállás. Vagyis a helyzet továbbra is rendkívül szoros.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a Paksi Atomerőmű nukleáris biztonsága közvetlen veszélybe került volna. Az MVM Paksi Atomerőmű már augusztus elején hangsúlyozta, hogy az extrém időjárási körülmények között is folyamatosan fenntartják a létesítmény biztonságos üzemállapotát. A vízhiány jelenlegi problémája elsősorban a normál villamosenergia-termeléshez szükséges hűtővíz biztosítását és ezáltal az elérhető termelési teljesítményt korlátozza.
Jelenleg csak a paksi kapacitás körülbelül negyede termel
A kormány augusztus 13-i tájékoztatása szerint a Paksi Atomerőmű két működő turbinával körülbelül 500 megawattos teljesítménnyel üzemelt.
A Reuters szintén arról számolt be, hogy az erőmű az alacsony dunai vízállás miatt nagyjából a teljes kapacitásának negyedén termel.
Az MVM aktuális teljesítményadatai kedden este azt mutatták, hogy lényegében a II. blokk termelt, közel 484 megawattos teljesítménnyel, miközben a másik három blokk csak minimális értéket mutatott.
Fontos megkülönböztetni a reaktorblokkot és a turbinát. A Paksi Atomerőműben négy reaktorblokk működik, egy-egy blokkhoz pedig két turbina kapcsolódik, így összesen nyolc turbináról beszélünk. Az MVM korábbi üzemi közleményei is például a 4. blokk 8. turbináját említik.
Miért ennyire fontos a Duna vízszintje?
A Paksi Atomerőmű a Dunából veszi fel a villamosenergia-termeléshez szükséges hűtővizet. Minél alacsonyabb a folyó vízállása, annál nehezebbé válhat a szükséges vízmennyiség biztosítása.
A négy blokk nyolc turbinájának teljes üzemeléséhez jelentős hűtővízmennyiség szükséges. A jelenlegi rendkívül alacsony vízszint miatt ezért az elmúlt hetekben fokozatos teljesítménycsökkentésekre és turbinák leállítására volt szükség.
A kormány augusztus 12-én rendkívüli helyszíni ülésen döntött arról, hogy két, egymással párhuzamos módszerrel próbálják megemelni a vízszintet az atomerőmű közelében.
Az egyik egy gyors, ideiglenes beavatkozás, a másik pedig egy hosszabb távra tervezett fenékküszöb.
Két 80 méteres bárkát süllyesztettek a Dunába
A gyors beavatkozás különösen látványos.
A szakemberek két, egyenként 80 méter hosszú bárkát állítottak keresztirányba és süllyesztenek részlegesen a folyóba, hogy visszaduzzasszák a vizet. A kormány eredeti számításai szerint a két bárkával rövid távon akár körülbelül 20 centiméteres vízszintemelkedés is elérhető lehet.
A bárkák rögzítése azonban komoly mérnöki feladat. A kormány tájékoztatása szerint rendkívül nagy víznyomás nehezedik rájuk, ezért 500 méter hosszú acélsodronyokkal rögzítik őket olyan cölöpökhöz, amelyeket mintegy nyolc méter mélyre fúrtak a talajba.
A bárkák mögött köveket is engednek a mederbe, hogy stabilizálják a kialakított rendszert és csökkentsék a visszaduzzasztás által okozott mederterhelést.
A keddi kormányzati tájékoztatás szerint már hétfő estére érzékelhető és érdemi visszaduzzasztást sikerült elérni, és a még működő két turbina üzembiztosan termelt.
Közben rohamtempóban épül a fenékküszöb
A bárkák azonban csak átmeneti megoldást jelentenek.
A hosszabb távú terv egy fenékküszöb megépítése a Duna medrében Paks és Dunaszentbenedek között. Ez lényegében a folyómeder alján, keresztirányban kialakított kőépítmény, amely helyben megemeli a vízszintet anélkül, hogy hagyományos értelemben vett gát épülne a folyóra.
A beruházáshoz elképesztő mennyiségű kő szükséges.
A kormány tájékoztatása szerint összesen mintegy 145 ezer köbméter követ terveznek beépíteni. Az első 35 ezer köbméterből készül el az a keresztirányú kőborda, amely már érdemben képes megemelni a Paksnál mérhető vízszintet. Ezt követően további mintegy 110 ezer köbméternyi anyaggal erősítik meg a medret és magát az építményt.
A teljes fenékküszöb megépítését eredetileg nagyjából 30 napra becsülték. A mostani rendkívüli helyzet miatt azonban nem kell megvárni a teljes szerkezet elkészültét: már az első ütem is hozzájárulhat a vízszint emeléséhez.
Már több ezer tonna kő érkezett a helyszínre
A munkák gyakorlatilag éjjel-nappal zajlanak.
Csak vasárnap körülbelül ötezer tonna kő érkezett Paksra, miközben vállalkozások és bányák is ajánlottak fel további építőanyagot. A helyszínen több száz ember dolgozik, köztük vízügyi szakemberek, kivitelezők és honvédek.
Magyar Péter hétfőn személyesen is bemutatta a munkálatokat. Előbb a partról, majd motorcsónakból mutatta meg a fenékküszöb építését és a bárkák süllyesztését. A helyszínen elhangzottak szerint már nem feltétlenül a szükséges kőmennyiség előteremtése jelenti a legnagyobb problémát, hanem annak kellően gyors Paksra szállítása.
A szakemberek szerint a felajánlott anyagmennyiség elegendő lehet, a szűk keresztmetszet viszont a közúti szállítás: rövid idő alatt rengeteg követ kell a munkaterületre juttatni.
A Ráckevei-Soroksári Duna-ágból is vizet tereltek vissza
A bárkák és a fenékküszöb mellett egy harmadik intézkedést is bevetettek.
A vízügyi szakemberek megnyitották a Ráckevei-Soroksári Duna-ág zsilipjét, így másodpercenként további mintegy 20 köbméter vizet juttathatnak a Duna főágába. A kormányzati számítás szerint ez önmagában körülbelül két centiméterrel emelheti a vízszintet Paksnál.
Két centiméter első hallásra kevésnek tűnhet, a jelenlegi helyzetben azonban ennek is jelentősége van.
Kedd este ugyanis a mínusz 130 centiméteres paksi vízállás mindössze két centiméterrel állt a miniszterelnök által korábban kritikusnak nevezett mínusz 132 centiméteres szint felett.
A következő napokban jöhet a fordulat
A legjobb hírt jelenleg az időjárási és vízügyi előrejelzések jelentik.
Az osztrák és német vízgyűjtő területeken lehulló csapadék hatására várhatóan megindulhat a Duna vízszintjének emelkedése. Magyar Péter hétfőn arról beszélt, hogy a következő időszakban akár 40 centiméteres emelkedés is lehetséges a jelenlegi szinthez képest.
A kormány keddi közleménye már úgy fogalmazott, hogy a vízszintemelkedés és a helyszíni munkák eredménye alapján várhatóan a következő héten megkezdődhet a jelenleg nem termelő turbinák ütemezett, tervezett és biztonságos visszakapcsolása.
Magyar Péter ennél konkrétabb időpontot is mondott: keddi bejegyzése szerint vasárnaptól, vagyis augusztus 23-tól kezdhetik visszakapcsolni a jelenleg álló turbinákat.
Ez azonban továbbra is feltételes terv. A tényleges újraindítás a Duna vízállásától, a fenékküszöb építésének előrehaladásától, a bárkás visszaduzzasztás eredményétől és az erőmű biztonsági feltételeitől függ.
Miért ennyire fontos, hogy Paks újra nagyobb teljesítménnyel termeljen?
Az atomerőmű kieső teljesítményét más forrásokból kell pótolni, ami növelheti Magyarország villamosenergia-importját és annak költségét.
A kormány saját számítása szerint a Paksi Atomerőmű teljes leállása havonta legalább 50 milliárd forintos terhet jelenthetne, miközben a most elrendelt dunai beavatkozások becsült költsége nagyságrendileg hatmilliárd forint. Ezek kormányzati becslések, nem utólagosan igazolt tényleges költségek.
A két működő turbina üzemben tartása ezért rövid távon is jelentős, a további turbinák visszakapcsolása pedig számottevően növelhetné a hazai villamosenergia-termelést és csökkenthetné az importigényt. A kormány keddi közleménye ezt az ország energiabiztonsága szempontjából is fontosnak nevezte.
Az extrém alacsony Duna hosszabb távú problémára is figyelmeztet
A mostani helyzet nemcsak néhány rendkívüli augusztusi napról szól.
A Reuters szerint a történelmi szárazság és a Duna rekordközeli alacsony vízállása Magyarországon és a térség más országaiban is kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogyan lehet az energiatermelő infrastruktúrát egyre szélsőségesebb vízügyi és időjárási helyzetekhez alkalmazkodóbbá tenni. Romániában ugyanezen időszakban szintén reaktorleállítás történt az alacsony dunai vízszint miatt.
A paksi fenékküszöb ezért nem pusztán néhány napos válságkezelésnek készül. A kormány hosszabb távú megoldásként számol vele arra az esetre, ha a jövőben ismét extrém alacsony vízállás alakulna ki.
Most szerda lehet a legkritikusabb nap
A jelenlegi adatok alapján a következő órák továbbra is rendkívül fontosak.
Kedd este 22 órakor Paksnál mínusz 130 centiméteren állt a Duna. A kritikusnak jelzett érték mínusz 132 centiméter körül van, miközben a vízszint tartósabb emelkedése csak ezután várható.
Ezzel párhuzamosan tovább folyik a bárkák stabilizálása, a kő behordása, a fenékküszöb építése és a vízszint folyamatos ellenőrzése. A kormány keddi tájékoztatása szerint a munkák a tervezett ütemben haladnak, a szakemberek pedig „visszafogottan optimisták”.
Ha sikerül átvészelni az apadás mélypontját, és valóban megérkezik a felső Duna-szakaszokról várható víztöbblet, akkor már a hét második felében jelentősen enyhülhet a nyomás.
A jelenlegi terv szerint pedig augusztus 23-án, vasárnap megkezdődhet a most még álló paksi turbinák ütemezett visszakapcsolása.
Ez azonban csak akkor történhet meg, ha minden műszaki és biztonsági feltétel teljesül.
Fő források
A friss vízállási adat az Országos Vízügyi Főigazgatóság nyilvános mérési rendszeréből származik. A fenékküszöb, a két 80 méteres bárka, a szükséges kőmennyiség és a paksi beavatkozások részleteit a kormány augusztus 12–18. között kiadott hivatalos tájékoztatói tartalmazzák. Magyar Péter augusztus 18-i közlését és a vasárnapra tervezett visszakapcsolást a Telex is ismertette. A nemzetközi összefüggésekhez a Reuters tudósítását vettük alapul.
