Varga Mihály szerint a bankok stabilak, tőkeerősek, és lenne mozgástér a gazdaság finanszírozására, de a vállalkozások egy része még mindig nem mer vagy nem tud hitelt felvenni. A magyar bankrendszer ma sokkal erősebb állapotban van, mint amit a hétköznapi ember elsőre gondolna. Miközben a gazdaságot háborús kockázatok, energiapiaci bizonytalanságok, inflációs félelmek és nemzetközi feszültségek veszik körül, a hazai pénzügyi szektor stabil tőkehelyzetben működik. Ez pedig azt jelenti, hogy a bankoknak lenne elég erejük ahhoz, hogy sokkal több hitelt helyezzenek ki a gazdaságba – írja a Pénzcentrum.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Portfolio Hitelezés 2026 konferenciáján arról beszélt, hogy a magyar bankrendszer megfelelő gazdaságpolitikai és külső feltételek mellett akár 40 ezer milliárd forintnyi hitel kihelyezésére is képes lenne. Ez lényegében a jelenlegi hitelállomány megduplázását jelentené.
Ez elsőre nagy, távoli pénzügyi mondatnak tűnhet. De a valóságban nagyon is hétköznapi jelentése van. A hitelezés ugyanis nemcsak banki statisztika. Hitelből indulhat el egy gyárfejlesztés, egy új gépbeszerzés, egy mezőgazdasági beruházás, egy vállalkozás bővítése, egy lakásfelújítás vagy egy új munkahely létrehozása. Ha a hitelezés élénkül, abból jó esetben a gazdaság egésze is érezhet valamit.
A nagy kérdés azonban nem az, hogy a bankok képesek lennének-e több pénzt kihelyezni. Úgy tűnik, igen. A valódi kérdés az, hogy lesz-e elég olyan vállalkozás és háztartás, amely biztonságban érzi magát ahhoz, hogy hitelt vegyen fel. És lesznek-e olyan célzott programok, amelyek nem csak a már eleve erős cégeknek segítenek, hanem azoknak is, akik évek óta kívül maradtak a banki finanszírozáson.
A bankrendszer erős, de a gazdasági környezet törékeny
A magyar bankok stabilitása különösen annak fényében fontos, hogy a világgazdasági környezet továbbra sem nyugodt. A háborús konfliktusok, a geopolitikai feszültségek, az energia- és nyersanyagárak ingadozása, valamint az európai gazdaság gyengébb teljesítménye mind olyan tényezők, amelyek óvatosságra intik a vállalatokat és a pénzügyi szereplőket is.
Magyarország nyitott gazdaság. Ez azt jelenti, hogy erősen függ a külpiacoktól, az energiaimporttól, a nemzetközi kereskedelemtől és az európai konjunktúrától. Ha Németország vagy más fontos exportpiac gyengélkedik, azt a magyar cégek is megérzik. Ha az energiapiacon újabb bizonytalanság jelenik meg, az gyorsan beépülhet a költségekbe. Ha a közel-keleti feszültségek elhúzódnak, az újra inflációs nyomást okozhat.
Ezért fontos, hogy a bankrendszer ne gyenge pontként, hanem stabil háttérként működjön. Egy bizonytalan világban a pénzügyi szektor ereje különösen felértékelődik. Ha a bankok stabilak, akkor válságosabb időszakban is tudnak hitelezni, segíteni a vállalatoknak, finanszírozni a beruházásokat, és nem ők húzzák vissza a gazdaságot.
Varga Mihály üzenete éppen ez volt: a bankrendszer tőkehelyzete és jövedelmezősége alapján nincs szükség közvetlen jegybanki hitelezési beavatkozásra. A pénzügyi szektorban megvan a kapacitás. A feladat inkább az, hogy ezt a kapacitást okosan, célzottan és hatékonyan lehessen mozgósítani.
Miért nem elég, ha „van pénz” a bankokban?
Sokan azt gondolhatják: ha a bankoknak van pénzük, akkor miért nem hiteleznek többet? A válasz egyszerűbb és bonyolultabb is ennél. A bank csak akkor helyez ki hitelt, ha van megfelelő ügyfél, megfelelő beruházási cél, elfogadható kockázat és olyan gazdasági környezet, amelyben a hitel visszafizethetőnek látszik.
Egy vállalkozó pedig csak akkor vesz fel hitelt, ha látja maga előtt a növekedés lehetőségét. Ha van megrendelése, piaca, terve, bátorsága és kiszámítható környezete. Ha bizonytalan az energiaár, ingadozik a kereslet, változnak az adók, vagy nem tudja, milyen lesz a gazdaság fél év múlva, akkor inkább kivár.
Ezért nem elég az, hogy a bankrendszer papíron képes lenne a hitelállomány megduplázására. Ahhoz, hogy a pénz valóban bekerüljön a gazdaságba, bizalom kell. A bizalom pedig nem rendelettel keletkezik. Ahhoz kiszámítható gazdaságpolitika, stabil szabályozás, tervezhető kamatkörnyezet és célzott állami programok kellenek.
A bankok tehát készen állhatnak. De a gazdaság szereplőit is helyzetbe kell hozni.
A vállalati hitelezésnél nem általános programokra van szükség
A vállalati hitelezésben ma kettősség látszik. Vannak cégek, amelyek rendszeresen hozzáférnek a kedvezményes konstrukciókhoz, élnek a támogatott hitellehetőségekkel, fejlesztenek és beruháznak. Közben viszont mintegy harmincezer hazai vállalat évek óta nem használ banki finanszírozást.
Ez hatalmas szám. És egyben hatalmas kihagyott lehetőség is.
Ezek között a cégek között lehetnek olyanok, amelyek óvatosak. Olyanok, amelyek rossz tapasztalatokat szereztek korábban. Olyanok, amelyek nem elég tájékozottak. Olyanok, amelyek nem tudnak megfelelő üzleti tervet készíteni. És olyanok is, amelyek banki szempontból kockázatosnak tűnnek, pedig jó célzott segítséggel növekedni tudnának.
Ezért mondják a szakértők, hogy nem általános hitelezésélénkítő csomagokra van szükség, hanem ágazati szintű, célzott programokra. Más kell a mezőgazdaságnak, más az élelmiszeriparnak, más az építőiparnak, más a technológiai cégeknek, más a turizmusnak, más a családi kisvállalkozásoknak.
Egy általános programot sokszor azok vesznek igénybe, akik amúgy is erősek. A célzott program viszont oda tud nyúlni, ahol valóban van növekedési lehetőség, de a piac önmagában nem mozdul elég gyorsan.
Harmincezer vállalat maradhat kívül a banki finanszírozáson
Az egyik legérdekesebb adat, hogy körülbelül harmincezer hazai vállalkozás évek óta nem él a banki hitelezés lehetőségével. Ez első hallásra akár józan óvatosságnak is tűnhet. Sok magyar vállalkozó nem szeret eladósodni. Inkább lassan, saját erőből fejleszt. Ez érthető hozzáállás, különösen a 2008-as válság emléke után.
De van ennek egy másik oldala is. Ha egy vállalkozás soha nem vesz igénybe külső finanszírozást, könnyen lemaradhat. Nem tud gépet venni, nem tud telephelyet bővíteni, nem tud digitalizálni, nem tud új piacra lépni, nem tud nagyobb megrendelést elvállalni. Így a növekedése korlátozott marad.
Ez nemcsak az adott vállalkozás problémája. Ha sok cég egyszerre marad kicsi, óvatos és alulfinanszírozott, az az egész gazdaság versenyképességét visszafogja. Magyarországnak pedig éppen arra lenne szüksége, hogy több erős, fejlődni képes kis- és középvállalkozás jelenjen meg.
A célzott hitelezési programoknak ezért nem az lenne a feladata, hogy mindenkit hitelfelvételre ösztönözzenek. Hanem az, hogy azoknak adjanak biztonságos belépési lehetőséget, akiknél valódi beruházási cél van, de eddig nem merték vagy nem tudták megtenni az első lépést.
A lakosság még mindig óvatos a hitelekkel
Nemcsak a vállalatoknál látszik óvatosság, hanem a háztartásoknál is. A magyar lakosság hitelhez való viszonyát még mindig erősen meghatározza a 2008-as devizahitel-válság emléke. Sok család számára a hitel szó nem lehetőséget, hanem félelmet jelent.
Ez teljesen érthető. Rengetegen éltek át olyan időszakot, amikor a törlesztőrészletük megugrott, a családi költségvetésük felborult, és éveken át nyögték egy rossz konstrukció következményeit. Ez a társadalmi emlékezet nem múlik el gyorsan.
A mai hitelpiac persze már más. Szigorúbb szabályok, jövedelemarányos törlesztési korlátok, átláthatóbb feltételek és forinthitelek vannak. De a bizalom lassan épül vissza.
Ezért is beszédes, hogy a háztartási hitelállomány jelentős részét már támogatott hitelprogramok adják. A családok szívesebben vesznek fel hitelt, ha azt állami támogatás, kamatkedvezmény vagy valamilyen garancia teszi kiszámíthatóbbá. Ez nem feltétlenül baj, de azt mutatja: a piaci hitel önmagában még sokaknak túl kockázatosnak tűnik.
A hitelpenetráció alacsony, lenne tér a növekedésre
A hazai magánszektor hitelpenetrációja a GDP körülbelül 30 százalékát teszi ki, ami jelentősen elmarad a régiós és az uniós átlagtól. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaságban a hitelek szerepe kisebb, mint sok más országban.
Ez lehet óvatosság, de lehet fejlődési korlát is.
Egy egészséges hitelpiac nem arról szól, hogy mindenki eladósodik. Hanem arról, hogy aki jó célra, fenntartható módon, kiszámítható feltételekkel szeretne forráshoz jutni, az megtehesse. Ha a hitel túl drága, túl bonyolult vagy túl kockázatosnak tűnik, akkor sok beruházás elmarad.
A magyar gazdaság versenyképességéhez nagyobb beruházási aktivitás kellene. Ehhez pedig pénz kell. A saját tőke sok vállalkozásnál kevés. Uniós forrásra nem lehet mindent építeni. A banki finanszírozás ezért kulcsszereplő lehetne.
A bankrendszer tehát nemcsak kiszolgálója, hanem motorja is lehetne a gazdasági növekedésnek. De ehhez az kell, hogy a hitelezés ne csak néhány erős szereplő körül forogjon, hanem szélesebb vállalkozói kört érjen el.
Az erős forint és a védett üzemanyagár enyhítheti az inflációs nyomást
A gazdasági környezet egyik legfontosabb kérdése továbbra is az infláció. Az elmúlt időszakban a dezinfláció, vagyis az infláció lassulása elindult, de a nemzetközi konfliktusok és energiapiaci bizonytalanságok ezt a folyamatot fékezhetik.
Az erős forint ebben segíthet. Ha a forint stabilabb vagy erősebb, az mérsékelheti az importált termékek, energia és nyersanyagok drágulását. Ez különösen fontos egy olyan országban, amely sok mindent külföldről vásárol.
A szabályozott hazai üzemanyagárak szintén tompíthatják az inflációs hatásokat. Az üzemanyag ára ugyanis nemcsak az autósokat érinti. Beépül a szállítási költségekbe, az élelmiszerárakba, a szolgáltatásokba, a vállalkozások működésébe. Ha az üzemanyag ára elszáll, azt előbb-utóbb mindenki megérzi.
Ugyanakkor ezek a védőintézkedések önmagukban nem oldják meg a problémát. Az árak jövőbeli alakulását a geopolitikai helyzet mellett az új kormány gazdaságpolitikai lépései is befolyásolják majd. Nem mindegy, milyen adópolitika jön, hogyan alakulnak a támogatások, mennyire lesz stabil a költségvetés, és milyen üzeneteket kapnak a piacok.
A banki költségek háromszorosukra nőttek
A hitelfelvételi kedvet és a mindennapi pénzügyi műveleteket az is befolyásolja, hogy Magyarországon magasak a banki költségek. A beszámoló szerint 2008 óta a hazai banki költségek a háromszorosukra emelkedtek. Ennek egyik oka a tranzakciós illeték, a másik az inflációkövető díjemelés.
Ezt a hétköznapi ügyfél nagyon is érzi. Számlavezetési díj, utalási díj, kártyadíj, készpénzfelvételi költség, devizaváltás, bankszámlacsomagok díjai. Ezek sokszor apró tételeknek tűnnek, de éves szinten komoly összeget vihetnek el.
Egy vállalkozásnál pedig még nagyobb a hatás. A pénzforgalmi költségek, utalások, devizakonverziók, banki szolgáltatások díjai mind beépülnek a működésbe. Ha ezek magasak, az rontja a versenyképességet.
A magas banki költség tehát nemcsak bosszúság. Gazdasági versenyhátrány is lehet.
A Revolut és a Wise nem véletlenül lettek népszerűek
A magas hazai banki költségszint egyben kaput nyitott a digitális kihívóknak. A Revolut, a Wise és más fintech szolgáltatók azért tudtak gyorsan népszerűvé válni, mert sok ügyfél olcsóbb, gyorsabb és egyszerűbb pénzügyi megoldásokat keresett.
Különösen a devizaváltásnál, külföldi utalásoknál, online fizetéseknél és alacsony díjú számlahasználatnál váltak vonzóvá ezek a szolgáltatók. A magyar ügyfelek egy része egyszerűen rájött: bizonyos műveleteket olcsóbban el tud intézni egy nemzetközi digitális szolgáltatón keresztül.
Ez komoly nyomást helyezett a hazai bankokra. Mert az ügyfél ma már összehasonlít. Ha egy mobilalkalmazás gyorsabb, olcsóbb és kényelmesebb, akkor nem fogja örökké elfogadni a drága és nehézkes szolgáltatásokat csak azért, mert régen is így volt.
A verseny viszont jó hatással is van a piacra. A beszámoló szerint csökkentek a devizakonverziós költségek, megjelentek az olcsóbb vagy akár ingyenes számlavezetési lehetőségek, és a hazai bankok is felgyorsították saját digitális fejlesztéseiket.
A digitális verseny végül az ügyfeleknek kedvezhet
A fintech cégek megjelenése nemcsak fenyegetés a bankoknak, hanem ösztönzés is. Arra kényszeríti a hagyományos pénzintézeteket, hogy jobb mobilalkalmazásokat, gyorsabb online ügyintézést, egyszerűbb számlanyitást és kedvezőbb díjakat kínáljanak.
Ez a folyamat már elindult. Ma már egyre több bank kínál online számlanyitást, modern mobilbanki felületet, azonnali értesítéseket, digitális kártyakezelést, egyszerűbb hiteligénylést és kedvezményes számlacsomagokat.
Az ügyfelek szempontjából ez kifejezetten jó hír. Minél nagyobb a verseny, annál nagyobb az esély arra, hogy csökkennek a költségek és javul a szolgáltatás minősége.
De fontos látni: a bankrendszer stabilitása továbbra is alapvető érték. A fintech szolgáltatók gyorsak és kényelmesek, de a hagyományos bankok szerepe a hitelezésben, betétgyűjtésben, vállalati finanszírozásban és pénzügyi stabilitásban továbbra is meghatározó.
A jövő nem arról szól, hogy az egyik teljesen kiszorítja a másikat. Inkább arról, hogy a hagyományos bankoknak is modernebbé, ügyfélbarátabbá és olcsóbbá kell válniuk.
Mi kellene ahhoz, hogy a vállalkozások bátrabban hitelezzenek?
A vállalati hitelezés élénkítéséhez több dologra lenne szükség egyszerre. Először is kiszámítható gazdasági környezetre. Egy cég csak akkor vesz fel hitelt fejlesztésre, ha látja, hogy a következő években lesz piaca, bevétele és stabil működési környezete.
Másodszor, célzott programokra. Nem minden ágazat ugyanazzal a problémával küzd. Az energiaintenzív iparágaknak más segítség kell, mint a mezőgazdasági termelőknek. A kis családi vállalkozásoknak más kell, mint az exportáló középvállalatoknak. Egy jó hitelezési program ezt figyelembe veszi.
Harmadszor, pénzügyi edukációra. Sok kisebb cég azért nem használ banki finanszírozást, mert nem tudja, milyen lehetőségei vannak, fél a hiteltől, vagy nincs megfelelő pénzügyi terve. Ebben a bankoknak, kamaráknak, szakmai szervezeteknek és az államnak is lehet szerepe.
Negyedszer, egyszerűbb ügyintézésre. Ha egy hitel túl bürokratikus, túl lassú és túl sok papírmunkával jár, sok vállalkozó inkább feladja. A digitális megoldások ezen sokat javíthatnak.
A hitelezés nem öncél, hanem gazdasági eszköz
Fontos kimondani: a hitel önmagában nem jó vagy rossz. Attól függ, mire használják. Egy rosszul felvett hitel tönkretehet egy családot vagy vállalkozást. Egy jól felhasznált hitel viszont növekedést, biztonságot és új lehetőségeket teremthet.
A magyar gazdaságnak most olyan hitelezésre lenne szüksége, amely beruházásokat, termelékenységet, technológiai fejlődést és versenyképességet hoz. Nem arra, hogy mindenki meggondolatlanul eladósodjon. Hanem arra, hogy azok kapjanak forrást, akik valódi értéket tudnak belőle teremteni.
Ezért kulcsszó a célzottság. Ha a bankrendszer valóban képes lenne a jelenlegi hitelállomány megduplázására, akkor nem mindegy, hova kerül ez a pénz. Olyan területekre kellene mennie, ahol a gazdaság hosszú távon erősebb lesz tőle.
Erős bankrendszer, óvatos ügyfelek, nagy lehetőség
A magyar bankrendszer tehát stabil, tőkeerős és elvileg sokkal nagyobb hitelezési teljesítményre lenne képes. Ez jó hír. De önmagában még nem elég. A gazdasági bizonytalanság, a vállalkozói óvatosság, a lakosság devizahiteles emlékei, a magas banki költségek és a digitális kihívók nyomása egyszerre alakítja a piacot.
A következő évek nagy kérdése az lesz, hogy ebből az erős banki háttérből sikerül-e valódi gazdasági lendületet csinálni. Ehhez nem elég általánosságban azt mondani, hogy több hitel kell. Azt kell megmondani, kiknek, mire, milyen feltételekkel, milyen garanciákkal és milyen hosszú távú gazdasági céllal.
Ha ez sikerül, a bankrendszer nemcsak stabil pénzügyi háttér marad, hanem a magyar gazdaság egyik fontos motorja lehet. Ha nem, akkor továbbra is ott lesz a nagy hitelkihelyezési potenciál a rendszerben, miközben sok vállalkozás és család óvatosan kivár.
Most tehát nem az a kérdés, hogy a bankokban van-e erő. Úgy tűnik, van. Hanem az, hogy sikerül-e ezt az erőt úgy használni, hogy abból valódi fejlődés, új beruházás, több munkahely és erősebb magyar vállalkozói réteg szülessen.
Mit gondolsz erről? Szerinted a magyar vállalkozásoknak inkább olcsóbb hitelekre, kevesebb banki díjra vagy célzott ágazati támogatásokra lenne a legnagyobb szükségük?
