gy ország nemcsak új törvényeket, új hivatalokat vagy új politikai szereplőket vár, hanem egészen egyszerűen azt is, hogy végre más legyen a minta felülről. Hogy ne csak az állampolgároktól kérjenek türelmet, áldozatot és alkalmazkodást, hanem azok is érezzék a felelősség súlyát, akik döntéseket hoznak, közpénzek felett rendelkeznek, és éveken át példát mutathattak volna. A közélet egyik legérzékenyebb kérdése mindig az, mennyit keresnek a politikusok, hogyan bánik az állam a saját vezetőinek juttatásaival, és van-e erkölcsi alapja megszorításokról, takarékosságról vagy rendrakásról beszélni akkor, ha a politikai elit közben érintetlen marad – írja a hrportal.hu
Magyar Péter most egy olyan bejelentéssel tette egyértelművé a Tisza-kormány irányát, amely biztosan komoly vitákat indít majd el a parlamentben és az önkormányzati világban is. A kormányfő arról beszélt, hogy véget kell vetni annak az általa „irdatlan pazarlásnak” nevezett gyakorlatnak, amely szerinte a Fidesz-kormány éveit jellemezte, ezért a Tisza-kormány csökkentené az országgyűlési képviselők, a miniszterek, az államtitkárok, sőt akár a polgármesterek fizetését is. Magyar Péter szerint a politikusoknak példát kell mutatniuk a társadalom felé, különösen akkor, amikor az ország nehéz költségvetési helyzetben van, és amikor a kormány egyszerre próbálja helyreállítani a közpénzügyi fegyelmet, visszaszerezni az uniós forrásokat, valamint felállítani a korrupció és vagyonkimentés elleni új intézményrendszert.
A bejelentés nem önmagában áll, hanem egy sokkal szélesebb politikai program részeként hangzott el. Magyar Péter hétfő esti interjújában beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal felállításáról, az EU-val való megállapodás sürgető határidejéről, az Integritás Hatóság és az ügyészség szerepéről, a közbeszerzési szabályok átalakításáról, a közérdekű alapítványok kérdéséről, valamint arról is, hogy szerinte a korábbi kormány olyan állapotban hagyta hátra az országot, amelyben egyszerre kell napi válságokat kezelni és történelmi jelentőségű intézményi rendrakást végrehajtani.
A politikusbérek csökkentése Magyar Péter szerint erkölcsi kérdés is
Magyar Péter a politikusi fizetések ügyét nem egyszerű költségvetési technikai kérdésként állította be, hanem erkölcsi és példamutatási ügyként. Szerinte egy képviselő, egy miniszter, egy államtitkár vagy akár egy polgármester fizetése önmagában is üzenetet közvetít a társadalom felé. Ha egy országban az emberek azt látják, hogy a politikai vezetők jól keresnek, miközben az állami rendszerek szétesnek, a kórházakban klímagondok vannak, a vasút leállásokkal küzd, a közpénzek útja homályos, és a költségvetésben százmilliárdos problémák kerülnek elő, akkor a bizalom gyorsan elpárolog.
A kormányfő úgy fogalmazott, hogy nemcsak az ő fizetéséről van szó, hanem a miniszterekéről, államtitkárokéról és az országgyűlési képviselőkéiről is. Külön kiemelte, hogy a csökkentés a polgármesterek fizetését is érintheti. Ez utóbbi mondat különösen érzékeny pont lehet, hiszen az önkormányzati vezetők között óriási különbségek vannak: más felelősséggel dolgozik egy nagyváros polgármestere, mint egy néhány száz fős település vezetője, és más pénzügyi mozgástere van egy stabil városi önkormányzatnak, mint egy kis falunak. Ugyanakkor Magyar Péter állítása szerint a példamutatásnak a teljes politikai vezetői szinten érvényesülnie kell.
A bejelentés egyik fontos eleme, hogy a kormányfő különbséget tett a politikai vezetők és a szakmai közigazgatási munkát végző tisztviselők között. Hangsúlyozta, hogy nem a minisztériumi osztályvezetők vagy a szakmai közigazgatási feladatot ellátó helyettes államtitkárok fizetését akarják csökkenteni. Ez a mondat azért lényeges, mert egy állam működésében nagy különbség van a politikai kinevezettek és a szakmai apparátus között. A Tisza-kormány üzenete ebben a formában az, hogy a politikai elitnek kell vállalnia a szimbolikus és pénzügyi felelősséget, nem azoknak a szakembereknek, akik a közigazgatás napi működését viszik.
„Szétrabolták az országot” – kemény szavakkal beszélt a költségvetési helyzetről
Magyar Péter az interjúban rendkívül keményen fogalmazott a korábbi kormány gazdálkodásáról. Azt mondta, hogy szerinte szétrabolták az országot, és nagyon rossz költségvetési helyzetben vették át a kormányzást. Állítása szerint a korábbi vezetés hazudott a költségvetési hiányról, tételeket hagyott ki százmilliárdos értékben, ami szerinte nemcsak politikai bűn, hanem akár bűncselekmény is lehet. Ezek a kijelentések világosan mutatják, hogy a Tisza-kormány nem egyszerűen más gazdaságpolitikai irányt akar képviselni, hanem a korábbi rendszer működésének jogi és erkölcsi felelősségét is napirenden kívánja tartani.
A politikusbérek csökkentése ebben a kontextusban nem önálló takarékossági intézkedésként jelenik meg, hanem a „rendrakás” egyik első, látványos gesztusaként. Magyar Péter szerint több mint 200 milliárd forintot égettek el „a semmire”, ezt pedig jelentősen vissza fogják vágni. A bejelentés politikai üzenete egyszerű: amíg az ország állapota nehéz, amíg a közszolgáltatásokban súlyos problémák vannak, és amíg a közpénzek korábbi felhasználása körül kérdések merülnek fel, addig a politikai vezetők nem viselkedhetnek úgy, mintha minden rendben lenne.
Ez a gondolat erős társadalmi visszhangot válthat ki, mert a politikusi fizetések kérdése mindig érzékeny téma. Sokan évek óta úgy érzik, hogy a közéleti szereplők bérezése elszakadt az átlagemberek valóságától. Egy országgyűlési képviselő vagy miniszter fizetése sokak szemében nem pusztán személyes jövedelem, hanem annak jelképe is, hogy a politikai osztály mennyire osztozik az ország gondjaiban. A Tisza-kormány most erre az érzésre is reagál: azt üzeni, hogy a változásnak felül kell kezdődnie.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal lehet az elszámoltatás egyik kulcsa
A politikusbérek csökkentésén túl Magyar Péter az interjúban részletesen beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalról is, amelyről egy-két héten belül törvényjavaslatot nyújthatnak be az Országgyűlésnek. A kormányfő szerint az új szervezetet a lehető legnagyobb hatáskörrel szeretnék felruházni. A cél az, hogy a hivatal ne egy díszintézmény legyen, ne egy újabb papíron létező állami szerv, hanem valódi eszköz a közvagyon védelmére, a jogtalanul megszerzett vagyonok feltárására és a korrupciós hálózatok megbontására.
Magyar Péter arról beszélt, hogy nagyon szeretné, ha a hivatal már a nyáron felállna, de szerinte az időpontnál fontosabb, hogy az új szervezet valós hatásköröket kapjon. Egy ilyen hivatal csak akkor lehet hatékony, ha nem születnek értelmetlen párhuzamosságok az Integritás Hatósággal és az ügyészséggel, vagy ha mégis lesznek átfedések, azok segítő, egymást erősítő párhuzamosságok legyenek. Ez az egyik legnehezebb intézményi kérdés: hogyan lehet olyan korrupcióellenes rendszert létrehozni, amely nem egymással versengő hivatalokból áll, hanem valóban képes nyomást gyakorolni a visszaélésekre.
A kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy megszűnt a rendeleti kormányzás, így a törvényalkotás menete lassabb és kötöttebb. Ha egy jogszabályt nem sürgősséggel tárgyal a parlament, akkor egy-másfél hónap is lehet az elfogadás, sőt ennél hosszabb időt vehet igénybe, ha társadalmi és szakmai vitára is bocsátják. A vagyonvisszaszerzési hivatal esetében ugyanakkor Magyar Péter jelezte, hogy szeretnék megnyitni a társadalmi vitát, még ha nem is hosszú időre. Ez fontos különbség a korábbi évekkel szemben: a Tisza-kormány láthatóan azt akarja mutatni, hogy a gyorsaság mellett a szakmai és társadalmi kontrollt sem tekinti felesleges akadálynak.
Nem lesz kiegyezés a NER gazdasági szereplőivel
Az interjú egyik legfontosabb politikai mondata az volt, amikor Magyar Péter arról beszélt: nem lesz kiegyezés a NER gazdasági szereplőivel. Arra a kérdésre, hogy a korábbi hatalmi rendszerhez kötődő gazdasági szereplők próbálnak-e háttérben valamilyen alkut kötni az új kormánnyal, a miniszterelnök azt válaszolta: számtalan üzenetet kap, de ezekre soha nem válaszol. Ez a kijelentés erős üzenet azoknak, akik a hatalomváltás után arra számíthattak, hogy a régi gazdasági pozíciókat át lehet menteni, ha megfelelő csatornákon keresztül megindul a háttértárgyalás.
Magyar Péter ezzel lényegében azt üzeni, hogy az új kormány nem a régi rendszer szereplőivel való alkura építi a politikáját, hanem a vagyonosodás, a közpénzfelhasználás és a korrupciós ügyek feltárására. Ez a Tisza-közösség számára kulcsfontosságú ígéret, hiszen a rendszerváltás egyik legnagyobb társadalmi elvárása éppen az, hogy ne csak a politikai szereplők cserélődjenek le, hanem a gazdasági háttérhatalom és a közpénzből felépült üzleti birodalmak is vizsgálat alá kerüljenek.
A politikusbérek csökkentése ebben a logikában nem csupán spórolás, hanem egy nagyobb politikai erkölcsi üzenet része. A Tisza-kormány azt próbálja mutatni: nem lehet egyszerre elszámoltatásról beszélni és közben érintetlenül hagyni a politikai elit kiváltságait. Ha valóban új korszak kezdődik, akkor a politikusoknak is le kell mondaniuk bizonyos előnyökről, mert csak így várható el, hogy a társadalom elhiggye: nem új urak jöttek a régi urak helyére, hanem más működés kezdődött.
Az EU-források visszaszerzése sürgető határidőhöz kötődik
Magyar Péter az interjúban hangsúlyosan beszélt az Európai Unióval való megállapodásról is. Azt mondta, nagyon rövid a határidő, de csak olyan módosításokat fogadnak el, amelyek jók Magyarországnak. Emlékeztetett arra, hogy augusztus 31-ig kell végrehajtani azokat a lépéseket, amelyeket az unió kér, miután szerinte az előző kormány három évig semmit nem csinált, és már évek óta nem is akart kompromisszumot kötni az Európai Bizottsággal.
A tét óriási. Magyar Péter szerint az újjáépítési alapban 10,4 milliárd euró, vagyis majdnem 4 ezer milliárd forint állt rendelkezésre Magyarország számára. Ez olyan pénz, amelyből közlekedési infrastruktúrát, egészségügyet, lakhatási programokat, energiahatékonysági beruházásokat, kis- és középvállalkozói finanszírozást, HÉV- és vasúti szerelvénybeszerzést, valamint energia-infrastruktúra-fejlesztést lehetne finanszírozni. A kormányfő szerint más tagállamokban ezek a projektek már megvalósultak, Magyarországon viszont csak néhány projekt indult el, közülük is több szabálytalanul.
Ez rendkívül nehéz helyzetet teremt az új kormánynak. A pénzek lehívásához jogszabály-módosításokra, intézményi garanciákra, korrupcióellenes lépésekre és gyors, de mégis szabályos projekttervezésre van szükség. Magyar Péter szerint látja a jó szándékot az európai intézmények részéről, de vannak kötöttségek, és bizonyos szupermérföldkövek esetében már nem lehet az eredeti vállalásokat teljesíteni, mert a korábbi kormány kifutott az időből. Ezért új megoldásokat kell találni, amelyeket el is kell fogadtatni Brüsszellel.
Sulyok Tamás távozását is az uniós források ügyével kötötte össze
Az interjúban ismét előkerült Sulyok Tamás köztársasági elnök ügye is. Magyar Péter azt mondta, hogy az államfőnek május 31-ig távoznia kell hivatalából, részben azért, mert az uniós források érdekében számos jogszabály-módosításra lehet szükség. A kormányfő szerint Magyarország érdeke, hogy ezek a törvényi módosítások átmenjenek, és ne húzódjon el az eljárás alkotmányossági kifogások vagy politikai akadályok miatt.
Ez a kijelentés újabb fontos politikai ütközési pontot jelez. Magyar Péter szerint olyan változtatásokra van szükség, mint az Európai Ügyészséghez való csatlakozás megindítása, a korrupcióellenes hivatal felállítása, a közbeszerzési szabályok átalakítása, valamint a meghívásos közbeszerzések visszaszorítása. Ezek mind olyan lépések, amelyek az EU-források felszabadítása és a közpénzek átláthatóbb felhasználása szempontjából döntő jelentőségűek lehetnek.
A kormányfő ugyanakkor jelezte, hogy minden változtatásnak összeegyeztethetőnek kell lennie a magyar alaptörvénnyel. Ez azt mutatja, hogy az új kormány egyszerre próbál gyorsan haladni és közjogi értelemben is védhető megoldásokat találni. A határidő azonban nagyon szoros, az ügy pedig politikailag és jogilag is rendkívül kényes. A Tisza-kormány számára ez lehet az egyik legnagyobb próbatétel: képes-e egyszerre helyreállítani az EU-val való bizalmat, megőrizni a jogállami kereteket és közben megakadályozni, hogy a korábbi rendszer maradványai fékezzék a változást.
Napi válságok között kell intézményi rendrakást végezni
Magyar Péter felsorolta azokat az ügyeket is, amelyek szerinte napi kormányzati ügyintézést igényelnek: a hétfői vasúti leállás, az azbesztszennyezés, a kórházi klímák ügye, a néhány nappal korábbi vasútkisiklás, valamint a tiszaújvárosi MOL-üzemben történt baleset. Ez a felsorolás jól mutatja, hogy az új kormány nem légüres térben dolgozik. Miközben nagy ívű reformokról, vagyonvisszaszerzésről, politikusi bércsökkentésről és uniós forrásokról beszél, a mindennapi állami működésben egyszerre jelentkeznek infrastrukturális, egészségügyi, környezetvédelmi és iparbiztonsági problémák.
A kormányfő azt is jelezte, hogy rendkívül sűrű politikai hét előtt állnak: ülésezik az Országgyűlés, lesz kormányülés, Budapesten BL-döntőt rendeznek, ő maga Brüsszelben tárgyal az Európai Bizottság elnökével, a NATO főtitkárával és a belga miniszterelnökkel, vasárnap pedig gyermekvédelemben nevelkedő gyerekeket látnak vendégül a Karmelitában. Ez a felsorolás egyszerre mutatja a kormányzati terhelést és azt az üzenetet, hogy a Tisza-kormány nem kíván egyetlen területre szűkülni: egyszerre akar külpolitikai, gazdasági, társadalmi és gyermekvédelmi ügyekben is aktívan jelen lenni.
Ebben a sűrű politikai környezetben a politikusbérek csökkentésének ügye szimbolikus jelentőségű lehet. Egy ilyen lépés nem oldja meg a vasúti problémákat, nem javítja meg azonnal a kórházi klímákat, nem szünteti meg az azbesztügy kockázatait, és nem hozza haza automatikusan az EU-s pénzeket. De üzenetet küldhet arról, hogy az új kormány hajlandó önmagán kezdeni a takarékosságot és a politikai felelősségvállalást.
Rogán Antal és a vagyonnyilatkozatok ügye is előkerült
Az interjúban Magyar Péter Rogán Antalról is beszélt, és úgy fogalmazott, hogy a volt miniszternek „nagyon sok minden miatt lehet izgulni valója”. Hozzátette, hogy innentől a magyar igazságszolgáltatás, a nyomozó hatóságok, a NAV, a felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal, az Integritás Hatóság és a bíróságok feladata lesz, hogy az érintett ügyeket feltárják, a felelősöket a vádlottak padjára ültessék, és megfelelő ítéletek szülessenek.
Ez a mondat a Tisza-kormány elszámoltatási ígéretének egyik legerősebb megfogalmazása. Magyar Péter nem egyszerűen politikai vitáról beszél, hanem nyomozásról, hatóságokról, bíróságokról és büntetőjogi felelősségről. A társadalom jelentős része évek óta vár arra, hogy a korrupciós ügyek ne csak kampánytémák legyenek, hanem valódi eljárások induljanak, és a közpénzből felépült vagyonosodások hátterét ténylegesen megvizsgálják.
Ezzel összefüggésben került elő a vagyonnyilatkozatok rendszere is. Magyar Péter közölte, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget kiterjesztik a pártelnökökre is, és a hatóságok ellenőrizni is tudják majd a nyilatkozatok valóságtartalmát. Szerinte Orbán Viktor részben azért sem lett képviselő, mert meg akarja úszni a jövőbeni vagyonnyilatkozat-tételt. Magyar Péter hozzátette: lesz helye, ideje és lehetősége Orbán Viktornak is beszámolni a vagyonosodásáról.
A Tisza-kormány szakértői kormányként akarja meghatározni magát
Magyar Péter beszélt a kormánytagok kiválasztásáról is. Azt mondta, hogy nagyon széles körű egyeztetés zajlott, és ha valaki megnézi a minisztereket és államtitkárokat, azt láthatja, hogy szakemberekről van szó, ugyanakkor nagyon különböző emberekről. Szerinte tökéletes döntés nincs, de büszkén és jó szívvel vállalja a döntéseiket, és biztos abban, hogy a kilencvenes rendszerváltás óta ez a legprofibb, leghazaszeretőbb kormány, amely a legjobb eredményeket fogja elérni, még úgy is, hogy a legnehezebb helyzetben vette át a kormányzást.
Ez a kijelentés egyszerre önbizalmat és magas elvárást teremt. A Tisza-kormány saját magát nem egyszerű pártkormányként, hanem szakmai és nemzeti felelősséget vállaló csapatként próbálja pozicionálni. Magyar Péter szerint úgy válogatták össze a minisztereket és államtitkárokat, hogy minden területre olyan személy kerüljön, aki jó szakember, tud önálló döntést hozni, tud felelősséget vállalni a döntéseiért, és szükség esetén vitatkozni is tud. Ugyanakkor csapatjátékosnak is kell lenniük, mert egy kormány csak akkor működhet, ha a különböző területek nem egymás ellen, hanem közös cél mentén dolgoznak.
A politikusbérek csökkentése ebben a kormányképen belül is fontos üzenet. Egy szakértői, felelős, rendszerváltó kormány nem engedheti meg magának, hogy a régi politikai elit juttatási logikáját változatlanul továbbvigye. Ha a Tisza valóban más államot akar építeni, akkor a politikai pozíció nem lehet kiváltságos megélhetési forma, hanem közszolgálati felelősség kell legyen.
A polgármesterek fizetésének csökkentése külön vitát hozhat
A bejelentés egyik legvitatottabb része kétségtelenül az lehet, hogy a csökkentés a polgármesterek fizetését is érintheti. A polgármesterek helyzete ugyanis sokkal összetettebb, mint az országgyűlési képviselőké vagy minisztereké. Egy településvezető napi szinten találkozik lakossági problémákkal, útügyekkel, szociális helyzetekkel, közműgondokkal, pályázatokkal, intézményi fenntartással, helyi vállalkozói érdekekkel és politikai nyomással. Sok kisebb településen a polgármester nem távoli politikai elit, hanem az az ember, akit a boltban, az utcán, az orvosi rendelő előtt vagy az önkormányzati hivatalban nap mint nap elérnek a helyiek.
Éppen ezért a polgármesteri fizetések csökkentése körül várhatóan komoly vita lesz. Vannak, akik szerint az önkormányzati vezetőknek is részt kell vállalniuk a politikai takarékosságból, különösen azokban az esetekben, ahol a korábbi rendszer politikai lojalitás alapján jutalmazott településeket és vezetőket. Mások viszont arra figyelmeztethetnek, hogy a kisebb települések polgármesterei sokszor jelentős felelősséget visznek viszonylag korlátozott jövedelemért, és nem lenne igazságos őket egy kalap alá venni a nagy politikai hatalommal rendelkező országos szereplőkkel.
Magyar Péter nyilatkozatából az olvasható ki, hogy a kormány nem általános közigazgatási bérvágást akar, hanem politikai vezetői szintű korrekciót. A részletek azonban döntőek lesznek. Más társadalmi fogadtatása lesz annak, ha a csökkentés differenciált, településmérethez, felelősségi szinthez és valódi jövedelmi arányokhoz igazodó rendszerben történik, és másnak, ha egységes, mindenkit azonos logikával érintő vágásként jelenik meg. A politikai szándék világos: példamutatás felülről. A végrehajtás módja azonban meghatározza majd, hogy az intézkedés igazságosnak vagy túl szélesre húzott gesztusnak tűnik-e.
Az üzenet: nem lehet ugyanúgy folytatni
Magyar Péter bejelentéseinek közös nevezője az, hogy szerinte nem lehet ugyanúgy folytatni, ahogy a Fidesz-kormány éveiben működött az ország. Nem lehet úgy beszélni közpénzügyi fegyelemről, hogy a politikai elit fizetése érintetlen marad. Nem lehet úgy korrupcióellenes fordulatot ígérni, hogy közben a NER gazdasági szereplőivel háttéralkuk születnek. Nem lehet úgy EU-s forrásokat hazahozni, hogy a jogállami és korrupcióellenes vállalások csak papíron léteznek. És nem lehet úgy szakértői kormányzásról beszélni, hogy a régi politikai kiváltságok tovább élnek.
A Tisza-kormány számára most az a feladat, hogy a nagy politikai ígéretekből konkrét, végrehajtható, jogilag stabil és társadalmilag is érthető intézkedések legyenek. A politikusbérek csökkentése látványos lépés lehet, de önmagában nem elég. Akkor lesz igazán erős, ha közben elindul a vagyonvisszaszerzési hivatal, átalakulnak a közbeszerzési szabályok, bővül az Integritás Hatóság jogköre, megindul az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, és a vagyonnyilatkozati rendszer valóban ellenőrizhetővé válik.
A társadalom nemcsak gesztusokat vár, hanem eredményeket. De a gesztusoknak is van jelentőségük, különösen egy olyan országban, ahol sokan évek óta úgy érezték, hogy a politikai elit magának mindent megenged, miközben az emberektől fegyelmet és türelmet kér. Ha a Tisza-kormány valóban a politikusokon kezdi a takarékosságot, az erős jelzés lehet arról, hogy a közszolgálat fogalma új tartalmat kap.
Most derül ki, mennyire lehet valódi a rendszerváltás
A következő hetekben kiderül, hogy Magyar Péter bejelentései milyen törvényjavaslatokban öltenek testet. Az országgyűlési képviselők fizetésének csökkentése, a miniszteri és államtitkári juttatások visszavágása, a polgármesterek bérének esetleges módosítása, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal felállítása, valamint az EU-források visszaszerzéséhez szükséges jogszabály-módosítások együtt egy rendkívül sűrű politikai időszakot vetítenek előre.
A Tisza-kormány előtt egyszerre áll pénzügyi, jogállami, politikai és erkölcsi próbatétel. A pénzügyi próbatétel az, hogy valóban rendbe tudja-e tenni a költségvetési helyzetet. A jogállami próbatétel az, hogy képes-e úgy felépíteni az új intézményeket, hogy azok ne politikai bosszúeszközök, hanem jogszerű, ellenőrizhető és hatékony szervek legyenek. A politikai próbatétel az, hogy a Fidesz és a régi rendszer szereplőinek ellenállása mellett is végig tudja-e vinni a változásokat. Az erkölcsi próbatétel pedig az, hogy valóban más mintát mutat-e, mint amit leváltani ígért.
A politikusi fizetések csökkentésének ügye ezért több, mint bérpolitika. Jelképe annak, hogy az új kormány szerint a hatalom nem járhat automatikus kiváltságokkal, különösen egy nehéz helyzetben lévő országban. Ha a lépés jól előkészített, igazságos és átlátható lesz, akkor erős társadalmi támogatást kaphat. Ha viszont kapkodó, differenciálatlan vagy politikailag túl szélesen vágó megoldás születik, az könnyen vitákat hozhat.
Egy biztos: Magyar Péter világossá tette, hogy a Tisza-kormány nem csupán a régi rendszer szereplőit akarja elszámoltatni, hanem a politikai működés szabályait is át akarja írni. A kérdés most az, hogy a parlamenti döntésekben, a hivatalok felállításában, az uniós tárgyalásokban és a mindennapi kormányzásban mennyire válik valóra ez az ígéret. A változás szándéka erős. Most az következik, hogy ebből kézzelfogható rendszerváltó gyakorlat legyen.
