A tradicionális, mindkét nem számára egységesen érvényes 65 éves öregségi nyugdíjkorhatár intézménye a közeljövőben megszűnhet Magyarországon. A demográfiai változások, a meghosszabbodott életkilátások és a rugalmas munkavégzési formák elterjedése újragondolásra késztetik a nyugdíjrendszert. A kormányzat, valamint a pénzügyi és biztosítói szektor szakértői egyaránt azon dolgoznak, hogy egyéni döntéseket támogató, anyagi stabilitást garantáló konstrukciókat alakítsanak ki.
Miért szűnik meg a 65 éves korhatár?
-
Hosszabb életkilátások
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam a korábbi évtizedekhez képest több mint öt évvel nőtt. Egyre többen töltik egészségesen az 70-es, 80-as éveiket, így reális igény, hogy 65 éves koruk után is aktívak maradhassanak. -
Rugalmas munkavégzés elterjedése
A távmunka, a részmunkaidős foglalkoztatás és a projektalapú megbízások térnyerése lehetővé teszi, hogy a munkavállalók fokozatosan csökkentsék munkaidejüket, miközben nem esnek ki teljesen a munkaerőpiacról. Ez a „lágy kilépés” finanszírozhatóbbá teszi mind a munkavállalók, mind a nyugdíjbiztosítók számára. -
Demográfiai kihívások
A népesség elöregedése, a kedvezőtlen demográfiai arányok miatt a nyugdíjrendszer egyre nagyobb terhet ró az aktív korúakra. A korhatár eltörlése és a továbbdolgozás elősegítése enyhíti a kiadási oldalt, lehetőséget adva a rendszer hosszabb távú fenntarthatóságára.
A jelenlegi rendszer főbb jellemzői
-
Egységes nyugdíjkorhatár: Mindkét nem esetében 65 év.
-
Szolgálati idő: A teljes öregségi nyugdíjhoz 20 év szolgálati idő szükséges, de 15 év után résznyugdíjra is lehetőség van.
-
Nők 40 program: A nők a gyermekneveléssel töltött évek beszámításával már 40 év szolgálati idő után (legkésőbb 63 éves korukban) teljes öregségi nyugdíjra jogosultak.
-
Előnyugdíj és korai nyugdíjlehetőségek: Speciális szakmák (pl. bányászok, mozdonyvezetők) esetén korhatár előtti kilépést tesznek lehetővé, ám ezekre a lehetőségekre folyamatosan szigorúbb feltételek vonatkoznak.
Mit mond Lard Friese, az NN Biztosítócsoport vezérigazgatója?
„A jövőben eltűnhet a hagyományos értelemben vett 65 éves nyugdíjkorhatár. Fontos, hogy az embereket már korán bevonjuk a nyugdíjjal kapcsolatos döntésekbe, és párbeszédet kezdeményezzünk velük, hogy időben felkészülhessenek a nyugdíjas éveikre” – nyilatkozta Friese a Világgazdaságnak.
Kiemelte, hogy a pénzügyi tervezés akkor lehet valóban hatékony, ha az ügyfelek nem az utolsó néhány évükben kapnak információt, hanem pályafutásuk kezdetétől, akár már a 30-as éveikben is folyamatosan figyelmet fordítanak megtakarításaikra. A biztosítók feladata, hogy rugalmas termékekkel – például életkorhoz kötött díjszabású nyugdíjbiztosításokkal, önkéntes pénztári konstrukciókkal – segítsék az egyéni időzítést.
A nyugdíjbevonulás új modelljei
1. Rugalmas kilépési életkor
A korhatár eltörlésével mindenki maga dönthet arról, mikor vonul vissza teljesen, és mikor tér át részmunkaidőre vagy projektszerű foglalkoztatásra. A nyugdíjba vonulás időpontja így nem egy fix dátum, hanem egy folyamatos átmenet része lesz.
2. Életkorhoz igazított járadékrendszer
A nyugdíj kiegyenlítése érdekében a későbbi kilépés esetén magasabb havi járadékot kaphatunk, korábbi kilépésnél pedig alacsonyabbat. Ez a “munkában töltött évek és a felhalmozott jogviszony arányában” működő konstrukció ösztönzőleg hat a továbbdolgozásra és a szolgálati idő maximalizálására.
3. Teljes körű pénzügyi tanácsadás
A kormányzat és a piac szereplői (biztosítók, önkéntes pénztárak, bankok) együttműködnek egy egységes, online platform kialakításában, ahol a munkavállalók nyomon követhetik megtakarításaikat, modellezhetik kilépési dátumukat és havi nyugdíjuk várható mértékét.
Gazdasági és társadalmi hatások
-
Munkaerőpiaci aktivitás
A továbbdolgozók számának növekedése csökkenti az aktív korúakra nehezedő járulékterheket, ráadásul a tapasztalt munkavállalók teljesítménye hozzájárulhat a vállalati versenyképességhez. -
Nyugdíjkassza fenntarthatósága
A járulékfizetők bázisának kiszélesedése – még ha részmunkaidőben is – költségvetési szempontból kedvezőbb egy fix, 65 év utáni egyszeri kilépésnél. -
Egészség és jól-lét
Az egészséges időskorban aktívabban részvétel csökkenti az ellátórendszer terheit: a munkavégzés pszichoszociális haszna, a rendszeres napi rutin és a társas kapcsolatok mind hozzájárulnak a jó közérzet és a mentális egészség fenntartásához. -
Biztosítói innováció
A nyugdíjbiztosítók új termékeket fejlesztenek ki – például moduláris díjfizetésű vagy életpályához igazodó csomagokat –, amelyek akár automatizált befektetési döntésekkel (robo-advisor) támogatják az ügyfeleket a futamidő alatt.
Mit tehetünk most magunkért?
-
Korai pénzügyi tervezés
Ne várjunk az „utolsó pillanatig”! Minden 30–40 év közötti dolgozónak érdemes éves szinten áttekinteni személyes nyugdíj-megtakarításait, és szükség szerint növelni a befizetéseket. -
Önkéntes pénztárak és nyugdíjbiztosítás
A munkáltatói önkéntes pension plan, illetve a privát nyugdíjbiztosítások kedvező adózású formái (SZJA-kedvezmény, munkáltatói hozzájárulás) megkönnyítik a havi rendszerességű megtakarítást. -
Élethosszig tartó tanulás
A munkaerőpiacon való versenyképes maradáshoz szükséges a folyamatos képzés – mind tudásban, mind digitális készségekben –, így 60–70 évesen is lehetőséget kapunk a produktív munkavégzésre. -
Egészségmegőrzés
Az aktív időskor záloga az egészséges életmód: rendszeres testmozgás, kiegyensúlyozott táplálkozás és szűrővizsgálatok.
A hagyományos 65 éves nyugdíjkorhatár eltörlése nem egy „pusztító változás”, hanem a rugalmasság és az egyéni döntések szabadságának megteremtése a nyugdíjba vonulás terén. A biztosítók és a kormányzat együtt dolgoznak azon, hogy új, átlátható és a jövő kihívásaihoz alkalmazkodó rendszereket alkossanak. A cél: a hosszabb és aktívabb életpálya során tudatos pénzügyi tervezéssel és testre szabott termékekkel biztosítani a nyugdíjas évek anyagi biztonságát, miközben megőrizzük a jólétet és az egészséget.
„A jövő nyugdíjasainak” már ma érdemes elkezdeniük megtakarításaik folyamatos felülvizsgálatát és az önkéntes megtakarítások aktív építését – így nem egy fix korhatár, hanem a személyes döntés és a tudatos életpályatervezés alapján választhatják meg, mikor és hogyan szeretnének visszavonulni – írja a Kiskegyed
