Alapjaiban változhat meg az idei karácsonyi munkarend: a kormány közlése szerint 2026. december 24. valódi munkaszüneti nappá válhat, vagyis a legtöbb munkavállalónak nemcsak dolgoznia nem kellene szentestén, hanem egy másik szombaton sem kellene előre ledolgoznia ezt a napot. A változás már az idei karácsonyt érintheti, feltéve, hogy az Országgyűlés ősszel elfogadja a szükséges törvénymódosításokat.
Ez lényegesen más helyzetet teremtene annál, ami jelenleg a hatályos 2026-os munkarendben szerepel. A mostani szabályozás december 24-ét még csak áthelyezett pihenőnapként kezeli, amelyért cserébe december 12-én, szombaton dolgozni kellene az általános munkarendben foglalkoztatottaknak. Ha azonban december 24. bekerül a törvényben rögzített munkaszüneti napok közé, ez a csere értelmét veszti. Barna-Szabó Tímea államtitkár a parlamentben egyértelműen azt mondta: a változás elfogadása esetén a december 24-i munkaszüneti napot sem előtte, sem utána nem kell majd ledolgozni.
A bejelentés sok százezer, sőt több millió dolgozó karácsonyi időbeosztását érintheti. A jelenlegi naptár szerint december 24. csütörtökre, december 25. péntekre, december 26. pedig szombatra esik. Ha szenteste is törvényes munkaszüneti nappá válik, az általános munkarendben dolgozóknak december 24-től 27-ig, vasárnapig négynapos egybefüggő ünnepi pihenőjük lehet úgy, hogy ezért nem kell egy decemberi szombaton munkába menniük.
Mi változik pontosan december 24-én?
A legfontosabb különbség a „pihenőnap” és a „munkaszüneti nap” között van. A kettőt a hétköznapi beszédben gyakran ugyanúgy használjuk, munkajogi szempontból azonban nem ugyanazt jelentik. December 24. jelenleg nem szerepel a Munka törvénykönyvének munkaszüneti napjai között. A hatályos szabályok szerint karácsonykor december 25. és 26. számít munkaszüneti napnak.
Az idei december 24. azért lenne mégis szabad az általános munkarendben dolgozók többségének, mert az éves munkarendi rendelet pihenőnappá tette. Ennek ára viszont a december 12-i szombati munkanap. Vagyis a jelenlegi rendszerben valójában nem kaptak plusz szabadnapot a munkavállalók: egyszerűen egy szombati munkanapért cserébe lett szabad a csütörtöki szenteste.
A mostani törvényjavaslat ezen változtatna. December 24-et ugyanabba a jogi kategóriába helyezné, mint december 25-ét, 26-át, január 1-jét vagy augusztus 20-át. Ez azt jelentené, hogy szenteste minden évben automatikusan munkaszüneti nap lenne, és nem kellene minden évben külön munkanap-áthelyezéssel szabaddá tenni.
A december 12-i ledolgozós szombat is eltűnhet
Ez az idei év egyik legfontosabb gyakorlati kérdése. A már kihirdetett munkarend alapján 2026. december 12., szombat jelenleg munkanap, mert ezen a napon kellene ledolgozni december 24-ét. A kormányzati bejelentés szerint viszont a munkaszüneti nappá nyilvánítással ezt a kötelezettséget is megszüntetik.
Jogilag ehhez a jelenlegi munkarendi szabályozást is hozzá kell igazítani az új törvényhez. A most benyújtott javaslatból még nem olvasható ki pontosan, milyen technikai megoldással törlik el a december 12-i munkanapot, de az államtitkári közlés egyértelmű volt: ha az Országgyűlés elfogadja december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítását, azt 2026-ban már nem kell ledolgozni.
Ez sok dolgozó számára különösen jó hír lehet, hiszen december közepén a kereskedelemben, logisztikában és számos szolgáltatási területen egyébként is az év egyik legforgalmasabb időszaka kezdődik.
Már idén életbe léphet az új szabály
A Tisza három országgyűlési képviselője szeptember 23-án nyújtotta be a T/714. számú törvényjavaslatot, amely nem 2027-től, hanem már 2026-ban alkalmazhatóvá tenné az új szabályt. A tervezet a Munka törvénykönyvében a jelenlegi „december 25–26.” megfogalmazást „december 24–26.” szövegre módosítaná. Ugyanezt több olyan ágazati törvényben is átvezetnék, amelyek külön meghatározzák az adott foglalkoztatotti csoport munkaszüneti napjait.
Barna-Szabó Tímea államtitkár szeptember 28-án a parlamentben megerősítette, hogy a szükséges törvénymódosítások őszi elfogadása esetén már az idei évben sem kellene dolgozni december 24-én. Külön hangsúlyozta, hogy nem áthelyezett pihenőnapról lenne szó, tehát nem lenne hozzá kapcsolódó ledolgozási kötelezettség.
A jogszabály azonban szeptember 30-án még nincs kihirdetve. A T/714. számú javaslat továbbra is folyamatban lévő parlamenti indítványként szerepel, ezért jogilag jelenleg még a korábbi munkarendi rendelet hatályos.
A boltok többsége is zárva tarthat december 24-én
A változás különösen nagy jelentőségű lehet a kereskedelemben dolgozóknak. A jelenlegi szabályozás alapján december 24. nem munkaszüneti nap, ezért az üzletek főszabály szerint ezen a napon is nyitva tarthatnak, bár jellemzően rövidített nyitvatartással működnek.
A mostani törvényjavaslat ennél tovább menne. Ha elfogadják, december 24-én a boltok többségének egész nap zárva kellene tartania. A tervezet indoklása szerint ennek egyik célja éppen az, hogy a kereskedelemben dolgozók minél szélesebb köre is családjával tölthesse a szentestét.
Nem minden üzletet érintene azonban a teljes boltzár. A javaslat kivételt biztosítana többek között a vendéglátóhelyeknek, szálláshelyeknek, virág- és édességüzleteknek, benzinkutaknak, valamint a vasút- és autóbusz-pályaudvarokon, repülőtereken és töltőállomásokon működő egyes üzleteknek.
Nem jelenti azt, hogy december 24-én senki sem dolgozhat
A munkaszüneti nap sem jelenti azt, hogy az ország teljesen leáll. December 25-én és 26-án is vannak olyan munkahelyek, ahol a tevékenység jellegéből adódóan dolgozni kell, és ugyanez vonatkozna december 24-re is.
Az egészségügy, a rendvédelem, a tömegközlekedés, a közműszolgáltatások, egyes szálláshelyek, vendéglátóhelyek és más folyamatos működésű szolgáltatások munkavállalóinak egy része továbbra is munkát végezhetne. A munkaszüneti nap elsősorban azt jelenti, hogy a munkavégzésre eltérő, szigorúbb szabályok vonatkoznak, és az arra jogosult munkavállalóknál pótlékfizetési kötelezettség is felmerülhet.
Ezért az a megfogalmazás, hogy „december 24-én senki nem dolgozik”, nem lenne pontos. A változás az általános munkarendben dolgozók nagyon széles körének jelentene új, valódi munkaszüneti napot.
Négy egymást követő pihenőnap jöhet karácsonykor
A 2026-os naptár ebből a szempontból különösen kedvező. December 24. csütörtök, december 25. péntek, december 26. szombat, december 27. pedig vasárnap.
Ha a törvényt elfogadják, az általános hétfőtől péntekig tartó munkarendben dolgozók számára így négynapos összefüggő karácsonyi pihenés alakul ki:
december 24., csütörtök – munkaszüneti nap
december 25., péntek – karácsony, munkaszüneti nap
december 26., szombat – karácsony másnapja, munkaszüneti nap
december 27., vasárnap – heti pihenőnap
A lényegi változás az, hogy ezért a négynapos időszakért nem kellene december 12-én szombaton munkába menni.
Eddig minden évben külön kellett „megadni” a szentestét
December 24. az elmúlt években többször is szabadnap volt, de ez nem azért történt, mert hivatalos ünnepnek számított. A miniszteri munkarendi rendeletek időnként úgy alakították a naptárt, hogy szenteste pihenőnap legyen, ezt azonban egy másik szombati munkanappal kellett kompenzálni.
2026-ra is eredetileg ezt a rendszert állapították meg. A korábbi rendelet szerint december 12. szombat munkanap, december 24. csütörtök pedig pihenőnap.
Az új szabály ezt a gyakorlatot szüntetné meg véglegesen. Ha december 24. bekerül a törvényi munkaszüneti napok közé, onnantól nem kell évente külön dönteni arról, hogy pihenőnap legyen-e szenteste.
Évek óta vita van december 24. körül
A december 24-i munkaszüneti nap kérdése nem új. Az elmúlt években többször született parlamenti és népszavazási kezdeményezés is arról, hogy szenteste hivatalosan is kerüljön a munkaszüneti napok közé.
A korábbi kormányzat többször gazdasági szempontokra hivatkozott. Gulyás Gergely még korábbi kormányzati tájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a több munkaszüneti nap kedvező lehet a családoknak, ugyanakkor minden új munkaszüneti nap csökkenti a gazdasági teljesítményt.
A jelenlegi kormány ezzel szemben már 2025 decemberében azt ígérte, hogy kormányváltás esetén 2026-tól munkaszüneti nappá teszi december 24-ét. Magyar Péter akkori közlése szerint ennek célja az volt, hogy a családok nyugodtabban készülhessenek a szentestére.
A kereskedelmi dolgozók számára lehet az egyik legnagyobb változás
Szenteste hagyományosan az év egyik legnehezebb munkanapja a kereskedelemben. Bár az üzletek általában rövidebb ideig tartanak nyitva, a délelőtti órákban rendkívül nagy lehet a vásárlói forgalom, miközben a dolgozóknak sokszor csak délután kezdődhet el saját családi készülődésük.
A törvényjavaslat ezért külön foglalkozik az üzletek nyitvatartásával. A főszabály szerinti egész napos zárva tartás jelentősen megváltoztatná a karácsony előtti bevásárlási szokásokat is. Várhatóan december 23. válna az utolsó teljes értékű nagy bevásárlási nappá az üzletek többségében.
Ez a családok számára is tervezést igényelne. Aki eddig december 24. délelőttjén vásárolta meg az ünnepi vacsorához hiányzó élelmiszereket vagy az utolsó ajándékokat, annak a legtöbb esetben már előző nap el kellene intéznie a bevásárlást.
Mi történik a bérekkel, ha valakinek mégis dolgoznia kell?
Ha december 24. hivatalos munkaszüneti nappá válik, a munkajogi megítélése ugyanabba a kategóriába kerülne, mint más törvényes munkaszüneti napoké. Ez nemcsak a beoszthatóságot változtatná meg, hanem a bérezés szempontjából is jelentős lehet.
A munkaszüneti napon végzett munkára a Munka törvénykönyvében meghatározott pótlékszabályok vonatkoznak. Ezért azoknál, akik jogszerűen dolgozhatnak ezen a napon, a munkaszüneti napi munkavégzéshez kapcsolódó bérpótlék is felmerülhet.
Ez az egyik lényegi különbség a jelenlegi áthelyezett pihenőnap és a valódi munkaszüneti nap között.
Mi lesz azokkal, akik már december 12-re terveztek munkát?
Ez különösen fontos kérdés lehet a munkáltatóknak és a dolgozóknak. A jelenleg hatályos munkaidő-naptár szerint december 12. szombati munkanap, ezért számos cég már ennek megfelelően készíthette el az éves munkaidő-beosztását, szabadságolását vagy műszaktervét.
Ha a törvényt ősszel elfogadják és a december 24-i ledolgozási kötelezettséget eltörlik, ezeket a beosztásokat módosítani kellhet. A pontos végrehajtási szabályt azonban csak a törvény elfogadása és a kapcsolódó rendelet módosítása után lehet biztosan megmondani.
Jelenleg tehát annak, aki munkajogi szempontból konkrétan december 12-re tervez, érdemes még megvárnia a végleges, kihirdetett szabályozást. A politikai bejelentés iránya egyértelmű, de a hatályos rendelet szeptember 30-án még december 12-ét munkanapként tartalmazza.
A szabadságnapokkal is másképp lehet majd tervezni
A munkaszüneti nappá válás azt is jelentené, hogy december 24-re az általános munkarendben dolgozónak nem kell szabadságot kivennie. Ez azoknak lehet fontos, akik korábban a munkanap-áthelyezéstől független években szabadsággal oldották meg a szentestét.
A munkaszüneti nap státusz kiszámíthatóvá tenné a jövőbeli karácsonyokat is. Nem kellene évente figyelni, hogy a miniszteri munkarendi rendelet december 24-ét pihenőnappá teszi-e, és ha igen, melyik szombaton kell cserébe dolgozni.
Több törvényt is módosítani kell hozzá
A változás nem oldható meg egyetlen mondattal a Munka törvénykönyvében. A benyújtott T/714. javaslat a Munka törvénykönyve és a kereskedelmi törvény mellett további ágazati jogszabályokat is módosítana annak érdekében, hogy december 24. egységesen munkaszüneti napként jelenjen meg a különböző foglalkoztatotti csoportoknál.
Ez érinti többek között azokat a jogviszonyokat is, ahol a munkaszüneti napokat nem közvetlenül a klasszikus munkajogi szabályok határozzák meg. A cél az, hogy ne alakuljon ki olyan helyzet, amelyben az egyik foglalkoztatotti csoport számára ünnepnap december 24., egy másiknál viszont nem.
Fontos: a végleges döntést még ki kell hirdetni
Bár a kormányzati bejelentésből az látszik, hogy a változtatás politikai támogatása megvan, szeptember 30-án a jogi helyzetet pontosan kell kezelni. A T/714. törvényjavaslat még parlamenti eljárás alatt áll, és a szükséges módosítások még nem jelentek meg hatályos törvényként a Magyar Közlönyben.
Ezért jelenleg még nem lenne pontos azt írni, hogy „december 24. már hivatalosan munkaszüneti nap”. A helyes megfogalmazás az, hogy a kormány bejelentése szerint már 2026-ban munkaszüneti nappá teszik, amennyiben az Országgyűlés elfogadja az ehhez szükséges törvénymódosításokat.
Ha elfogadják, három fontos dolog változik egyszerre
A dolgozók szempontjából három lényeges következményt érdemes megjegyezni. December 24. valódi, törvényben rögzített munkaszüneti nap lenne. Nem kellene december 12-én vagy más szombaton ledolgozni. Emellett a legtöbb üzletnek egész nap zárva kellene tartania, miközben a jogszabályban meghatározott kivételek továbbra is működhetnének.
A változás tehát jóval több annál, mint hogy „szabad lesz szenteste”. A decemberi munkarend, a kiskereskedelmi nyitvatartás, a munkaszüneti napi pótlékok és a jövőbeli karácsonyok tervezhetősége is megváltozik.
2026 karácsonya így valóban más lehet
Ha az Országgyűlés ősszel elfogadja a törvényt, az általános munkarendben dolgozóknak idén december 24-én már nem kell munkába menniük, és a szabadnapot sem kell előzetesen ledolgozniuk. A december 24–27. közötti négynapos karácsonyi pihenő így valódi plusz pihenést jelenthet a jelenlegi munkanap-áthelyezéses megoldáshoz képest.
Az üzletek többségében szintén teljes napos zárva tartás jöhet, miközben az egészségügyben, közlekedésben, rendvédelemben, vendéglátásban és más folyamatos szolgáltatásoknál természetesen továbbra is szükség lehet munkavégzésre.
A legfontosabb tehát: a kormány már bejelentette, hogy december 24-ét ledolgozás nélküli munkaszüneti nappá kívánja tenni, de a végleges jogi változáshoz még szükség van a parlamenti elfogadásra és a kihirdetésre. Addig a jelenlegi december 12-i ledolgozós munkarend marad hatályban.
