Durva szigorítás lép életbe Magyarországon – 3 hónapos teljes zárlatot rendelhet a rendőrség!

Indul a drogfészkek bezárása Magyarországon: új, rendkívül erős fegyvert kapott a rendőrség a kábítószer-kereskedelem és a nyílt drogfogyasztás visszaszorítására. A kormány döntése alapján a hatóságok akár azonnali hatállyal, legfeljebb három hónapra lakatot tehetnek minden olyan üzletre, helyiségre vagy szórakozóhelyre, ahol megalapozottan felmerül a gyanú, hogy ott drogot gyártanak, terjesztenek vagy rendszeresen fogyasztanak – írja az ATV.

A kormánydöntést Horváth László, a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos jelentette be kedden egy Facebook-bejegyzésben. Mint írta, a jogszabályt még aznap kihirdetik a Magyar Közlönyben, és ezzel új korszak kezdődhet a drogfészkek elleni fellépésben.

Azonnali bezárás – akár a büntetőeljárás végéig

Az új szabályozás lényege, hogy a rendőrség nem kell megvárja a büntetőügy teljes lefolytatását, hanem már a nyomozati szakaszban is léphet:

• azonnali bezárásra van lehetőség,

• a zár alá vétel a büntetőeljárás lezárultáig tarthat,

• de legfeljebb három hónapig maradhat érvényben.

Vagyis ha egy szórakozóhelyről, üzletről vagy bármilyen más helyiségről megalapozottan felmerül, hogy:

• ott drogot kevernek vagy állítanak elő,

• kábítószer-kereskedelem folyik,

• vagy rendszeres, szervezett drogfogyasztói kör működik,

akkor a rendőrség azonnal kezdeményezheti a bezárást, és a helyiségre lakat kerülhet.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:

• az adott hely nem fogadhat vendégeket, vásárlókat,

• a működés teljesen leáll,

• a tulajdonosoknak komoly anyagi veszteséggel kell számolniuk még azelőtt, hogy egy bírósági ítélet megszületne.

Miért volt szükség az új eszközre?

Horváth László kormánybiztos szerint az új jogszabály a valóságos helyzetre reagál. Az utóbbi időszakban:

• egyre több nyomozás szálai vezettek olyan helyekre,

  • ahol a drogkeverés és -töltögetés szinte „üzemszerűen” folyt,

  • ahol a hátsó helyiségben, raktárban vagy mosdóban adagolták a szereket,

• és nyílt, kontroll nélküli drogfogyasztás zajlott olyan helyeken, amelyek elvileg szórakozó- vagy üzleti célokat szolgáltak.

A kormánybiztos hangsúlyozta: a közvéleményben egyre erősebben jelent meg az igény, hogy:

• ne csak egyes dílereket kapjanak el,

• hanem a drogra „teret adó” helyek ellen is szülessenek gyors, látványos és hatásos intézkedések.

Sokan sérelmezték, hogy:

• a rendőrség hiába tart razziát egy-egy problémás szórakozóhelyen vagy kocsmában,

• pár nap múlva minden megy tovább,

• a tulajdonosok vagy üzemeltetők pedig sokszor „nem tudnak semmiről”, miközben a hely valójában drogfészekként működik.

Az új szabályozás ezt a helyzetet akarja megváltoztatni:

ha drog van, akkor bezárás is van – legalábbis átmenetileg, az eljárás végéig.

„Nincsenek érinthetetlenek” – a kormány üzenete

Horváth László Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott:

„Világossá tettük, hogy a kábítószer elleni küzdelemben nincs alku. Folytatjuk a kábítószer kisöprését Magyarországról – a drogkeverők, a drogdílerek és a drognak teret adó szórakozóhelyek, üzletek lekapcsolását. Nincsenek érinthetetlenek, mindenkinek vállalnia kell a felelősséget – különösen azoknak, akik fiatalok életével játszanak.”

A kormánybiztos üzenete több szinten is értelmezhető:

• politikai deklaráció: a kormány a drog elleni harcot kiemelt ügynek tekinti,

• figyelmeztetés a tulajdonosoknak:

  • nem lehet azzal takarózni, hogy „nem tudtam, mi folyik a mosdóban”,

  • aki bérbe adja vagy üzemelteti a helyet, felelősséggel tartozik azért, milyen tevékenység zajlik ott,

• jelzés a lakosságnak és a szülőknek: a hatóságok azt ígérik, mindent megtesznek, hogy a fiatalok ne drogfészkekben kezdjék a szórakozóéletet.

Milyen helyeket érinthet leginkább az új szabály?

Bár a jogszabály általánosságban „üzletekről és helyiségekről” beszél, a gyakorlatban leginkább az alábbi típusú helyek kerülhetnek célkeresztbe:

• szórakozóhelyek, klubok, bárok, ahol:

  • rendszeres a „party-drogok” jelenléte,

  • a mosdókban, külön helyiségekben történik az adásvétel, fogyasztás,

• kisebb kocsmák, presszók, ahol:

  • a helyi díler „törzsvendégként” mozog,

  • a törzsközönség tudja, kitől lehet „hozni valamit”,

• éjjel-nappali boltok, játéktermek, „gombapresszók”, ahol:

  • a drogkereskedelem a hivatalos tevékenység „árnyékában” zajlik,

• albérletek, „stúdiólakások”, amelyeket valójában:

  • drogkeverésre,

  • csomagolásra,

  • vagy zárt fogyasztói bulikra használnak.

A rendőrség számára az új eszköz lényege, hogy:

• nem kell hosszú hónapokig figyelni egy helyet úgy, hogy közben zavartalanul üzemel,

• ha megvan az a szintű bizonyíték, ami a „megalapozott gyanúhoz” szükséges,

• azonnal lezárhatják a helyet, így megszakítva a forgalmat.

Mi történik a tulajdonossal és a bérlővel?

A bezárás nem csak a dílereket sújtja, hanem:

• az üzlet, szórakozóhely tulajdonosát,

• a bérlőt,

• sőt közvetve az ott dolgozókat is, akik munkajövedelem nélkül maradhatnak.

A három hónapos lehetséges zárás alatt:

• bevétel nincs,

• a fix költségek (bérleti díj, rezsi, hitel, lízing) viszont sokszor tovább ketyegnek,

• a vendégkör egy része más helyet talál magának, és nem biztos, hogy visszajön.

Ez az eszköz így erős gazdasági nyomást helyez a tulajdonosokra és üzemeltetőkre is, hogy:

• vegye komolyan a felelősségét,

• legyen zéró tolerancia a drogkereskedelemmel szemben,

• ha pedig gyanús mozgást tapasztal, maga is értesítse a hatóságokat,

• ne engedjen olyan bérlőt, aki „gyanús üzletet” visz.

Jogállamiság és arányosság – felmerülő kérdések

Egy ilyen erős eszköz természetesen jogi és jogállami kérdéseket is felvethet:

• Mennyi bizonyíték kell ahhoz, hogy „megalapozottan felmerüljön” a drogkereskedelem gyanúja?

• Mennyire védettek a jogkövető tulajdonosok, ha egy-egy vendég vagy bérlő a tudtuk nélkül keveredik kábítószer-ügybe?

• Lesz-e gyors és hatékony jogorvoslati lehetőség azok számára, akiket szerintük tévesen érint az intézkedés?

A részletszabályok és a bírói gyakorlat fogják megmutatni, hogyan működik majd mindez a valóságban. A kormánybiztos kommunikációja ugyanakkor egyértelmű: az állam inkább a szigorabb fellépést választja, még akkor is, ha közben élénk vita alakul ki az arányosságról.

Társadalmi elvárás: „valaki végre csináljon valamit”

Az utóbbi időszakban több olyan eset is a hírekbe került, ahol:

• fiatalok szenvedtek súlyos rosszullétet dizájnerdrogoktól,

• klubok, szórakozóhelyek környékén támadták meg, rabolták ki a drogot fogyasztókat,

• lakóközösségek tehetetlennek érezték magukat egy-egy „drogos társaság” vagy problémás pincehelyiség miatt.

Ilyenkor gyakran visszatérő panasz volt:

• „A rendőrség kijön, jegyzőkönyv, aztán minden megy tovább…”

• „Mindenki tudja, mi folyik ott, csak senki nem csinál semmit.”

Az új szabályozás részben ezt az érzést akarja kezelni azzal, hogy:

• kézzelfogható, látványos következményt rendel a drogkereskedelem mellé,

• már az előtt, hogy jogerős ítélet születne, a közösség látja:

  • a problémás hely bezár,

  • a lakat „üzenet” mindenkinek: itt nem lehet tovább ugyanúgy működni.

Zéró tolerancia – különösen, ha fiatalokról van szó

A kormánykommunikációban külön hangsúlyt kap, hogy:

• a fiatalok védelme kiemelt cél,

• azok a szórakozóhelyek, amelyek kifejezetten fiatalokat céloznak (diszkók, tánc- és zenei klubok),

• fokozott figyelmet kaphatnak a rendőrség részéről.

A drog „belépési pontja” sok fiatalnál:

• egy „ártalmatlan bulinak tűnő” este,

• egy bizonyos hely, ahol „mindenki tudja, hogy lehet szerezni valamit”.

Ha ezek a helyek tudják, hogy valós kockázat a három hónapos bezárás, nagyobb eséllyel:

• szigorítanak a házirenden,

• kamerarendszert, belső ellenőrzést erősítenek,

• és egyértelmű határt húznak: náluk nem fér bele a drog.