A Honvédelmi Minisztérium megerősítette a hvg.hu megkeresésére: Ruszin-Szendi Romulusz önkéntes tartalékosi jogviszonya 2025. december 8-án megszűnt.
A tárca közleménye szerint a döntés hátterében nem pusztán adminisztratív ok áll, hanem komoly értékrendi különbség. Mint írták, „Ruszin-Szendi Romulusz sohasem Magyarország és a honvédség érdekeit képviselte, hanem saját politikai és személyes ambícióit helyezte előtérbe.”
A döntéssel az egykori vezérkari főnök elveszíti az önkéntes tartalékosokat megillető havi 50 ezer forintos rendelkezésre állási díjat is, amely a szolgálatra való készenlét kompenzálásaként járt eddig.
A tárca ezzel lezártnak tekinti Ruszin-Szendi honvédségi kapcsolatát.
A miniszter már korábban jelezte a szigorú fellépést
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter már szeptember végén utalt arra, hogy az altábornagy „méltatlanná vált arra, hogy a Magyar Honvédség katonája legyen”.
A miniszter akkor úgy fogalmazott: „Az önkéntes tartalékosi státusz nem jár automatikusan. Az viselheti a magyar honvéd egyenruháját, aki méltó arra, hogy képviselje a honvédség értékeit.”
A kijelentés nem sokkal azután hangzott el, hogy Ruszin-Szendi több interjúban és nyilatkozatban is kritikusan szólt a honvédség vezetésének döntéseiről, illetve a minisztérium irányvonaláról.
A kormányzati kommunikációban ezeket a megszólalásokat már akkor is „nem fair és illojális megnyilvánulásokként” jellemezték.
A korábbi felmentés: a „fiatalítási hullám” áldozata lett
Ruszin-Szendi hivatásos szolgálati jogviszonyát még 2023 nyarán szüntették meg.
Ekkor a „fiatalítási hullámnak” nevezett átalakítási program keretében 2023. június 26-i hatállyal távolították el a honvédségből.
A döntést akkor is Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter írta alá – két hónappal azután, hogy Ruszin-Szendi Romuluszt felmentették a Magyar Honvédség vezérkari főnöki tisztségéből.
A volt vezérkari főnök eltávolítása már akkor is erős szakmai és politikai visszhangot váltott ki.
Sokan a tapasztalt katonai vezetők háttérbe szorítását, mások a honvédség átalakításának szükségességét látták a lépés mögött. Azóta a „fiatalítási hullám” több tucat magas rangú tisztet érintett, köztük több, NATO-szintű tapasztalattal rendelkező vezetőt is.
Az állami juttatás felülvizsgálata is napirenden volt
A hvg.hu megkeresésére a minisztérium nem adott választ arra a kérdésre, hogy mi lett azzal a korábbi bejelentéssel, miszerint a miniszter „kezdeményezni fogja Ruszin-Szendi állami juttatásának felülvizsgálatát”.
Szeptemberben Szalay-Bobrovniczky Kristóf nyilvánosan is kijelentette, hogy Ruszin-Szendi „nem fair megnyilvánulásai” miatt indokoltnak látja a havi 1,3 millió forintos állami juttatás újraértékelését. Ez a juttatás a volt vezérkari főnöknek tisztsége után járó életjáradékszerű kifizetés, amelyet a hivatásos szolgálatban eltöltött évek alapján ítéltek meg.
Hogy valóban sor kerül-e ennek az összegnek a megvonására vagy csökkentésére, arról egyelőre nem született döntés – legalábbis a minisztérium egyelőre nem reagált a lap kérdéseire.
Ki is Ruszin-Szendi Romulusz?
Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, 2021-től 2023-ig a Magyar Honvédség parancsnoka volt.
Pályája során több külföldi misszióban is szolgált, részt vett NATO-együttműködésekben, és számos elismerésben részesült.
Vezetése idején a honvédség szerkezeti és humánpolitikai átalakítása megkezdődött, ám a 2023-as év közepére feszültségek alakultak ki közte és a minisztérium vezetése között. A hivatalos kommunikáció szerint „stratégiai szemléletváltás” miatt mentették fel, azonban több forrás szerint a döntés hátterében személyes és politikai ellentétek is álltak.
Felmentése után többször is megszólalt a médiában, és kritizálta a kormány honvédelmi irányvonalát – többek között a fiatalítási hullámot és a tapasztalt katonák eltávolítását. Ezek a megszólalások végül hozzájárultak ahhoz, hogy tartalékosi jogviszonyát is megszüntették.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A tartalékosi státusz megszűnésével Ruszin-Szendi véglegesen kikerült a Magyar Honvédség személyi állományából, így többé semmilyen formában nem viselheti az egyenruhát, és nem részesülhet a tartalékosoknak járó juttatásokban.
Ez havi 50 ezer forint rendelkezésre állási díjat jelentett eddig, amit most elveszít.
Ezen túlmenően a honvédségi eseményeken sem vehet részt hivatalos minőségben, így a katonai közösséggel való kapcsolata formálisan megszűnt.
Politikai és társadalmi visszhang
A döntés újabb hullámokat vetett a közéletben:
egyesek szerint indokolatlanul kemény lépés volt egy olyan katonával szemben, aki hosszú éveken át szolgálta az országot, más vélemények szerint viszont helyes döntés, mert a hadsereg hierarchiája és fegyelmi rendje nem tűrheti a nyilvános politikai megszólalásokat.
Az ellenzéki kommentárok a döntést „politikai bosszúként” értékelték, míg a kormányzati oldal a katonai lojalitás megsértését emelte ki.
Ruszin-Szendi Romulusz végleg elvesztette tartalékosi jogviszonyát, és ezzel lezárult több mint három évtizedes katonai pályafutásának minden hivatalos szála. A Honvédelmi Minisztérium kemény szavakkal búcsúzott tőle, hangsúlyozva, hogy az altábornagy „nem a honvédség és az ország érdekeit képviselte, hanem saját politikai ambícióit”.
A történet ugyanakkor tovább él: a közvélemény számára ez az ügy egyszerre szimbolizálja a katonai fegyelem és a politikai függetlenség közötti vékony határvonalat, valamint azt, hogyan fonódhat össze a személyes karrier, a hatalom és az elvek világa a honvédelem legmagasabb szintjein.
