BRUTTÓ-NETTÓ MINIMÁLBÉR 2026 – Ennyit viszel haza január 1.-től

A hazai bérpolitikában jelentős fordulat következik: 2026. január 1-jétől várhatóan 13 %-kal emelkedik a kötelező legkisebb munkabér („minimálbér”) Magyarországon. Ez a változás nem csupán – ahogy a szokásos évi korrekciók – néhány tízezer forintos növekedést jelent majd, hanem a mindennapi életben is érzékelhetően javíthatja azok helyzetét, akik a minimálbérrel keresnek.

Ugyanakkor ez a munkáltatók számára fokozott terhet is jelenthet. Az alábbiakban részletesen ismertetjük, mit jelent ez a változás, kiket érint, milyen nettó összegre lehet számítani, illetve milyen fenntartásokkal kell kezelni az adatokat.

Mi a pontos összeg és hogyan alakult a béremelés menetrendje?

• 2025. január 1-jétől a minimálbér bruttó összege 290 800 Ft volt.

• A kormány és a munkaadói – munkavállalói érdekképviseleti partnerek által kötött többéves megállapodás szerint 2026. január 1-jétől a minimálbér bruttó 328 600 Ft-ra emelkedhet. Ez kb. 13 % növekedést jelent az előző évhez képest.

• A nettó összeg – kedvezmények nélkül, az érvényes adó- és járulékszabályokkal számolva – havi kb. 218 500 Ft lehet.

Mit értünk bruttó és nettó alatt?

• Bruttó bér alatt azt az összeget értjük, amelyet a munkáltató a munkavállalónak „adózás és járuléklevonások előtt” megállapít.

• Nettó bér pedig az az összeg, amit a munkavállaló kézhez kap: a bruttóból levonják a személyi jövedelemadót (szja), a társadalombiztosítási járulékokat stb. A fenti 218 500 Ft körüli nettó összeg általános esetként értendő, kedvezmények nélkül.

• Fontos, hogy ha a munkavállaló családi kedvezményeket, életkori, vagy egyéb adókedvezményeket érvényesít, akkor ennél kedvezőbb összeg is lehet az effektív nettó fizetés.

Kikre vonatkozik az emelés és milyen hatásai lehetnek?

• Az emelés minden olyan munkavállalóra vonatkozik, aki 2026-ban a minimálbérrel foglalkoztatottként dolgozik teljes munkaidőben (8 óra).

• A dolgozók számára kedvező, hogy magasabb jövedelemre számíthatnak: ez javítja a megélhetési lehetőségeiket, csökkentheti a szegénység kockázatát azon kategóriában, akik eddig a legkisebb keresettel dolgoztak.

• A munkáltatók számára viszont az emelés jelentős költségnövekedést is jelenthet, különösen olyan vállalkozásoknál, ahol nagy a minimálbéres foglalkoztatottak aránya. Az emelés így munkahelyi költség-tervet is érint.

• Az emelkedés közgazdasági jelentősége is nagy: a kormány célkitűzései között szerepel, hogy a minimálbér fokozatosan közelítsen az átlagkereset 50 %-ához, továbbá hogy a bérek dinamizálódjanak, támogatva a belső fogyasztást és a munkaerőpiac stabilitását.

Fontos megjegyzések és fenntartások

• Bár a 13 %-os emelés és a 328 600 Ft bruttó összeg gyakran idézett adat, 2026-ra vonatkozóan még nem minden részlet végleges – például a garantált bérminimumról szóló rendelet még késhet.

  Hirdetés

  
  
  

• A nettó összeg számítása a jelenlegi adó- és járulékszabályok alapján történt. Ha a következő időszakban módosítják az adókulcsokat vagy járulékfizetési szabályokat, akkor a végső nettó összeg ettől eltérhet.

• Az emelés költségeinek finanszírozása nagyobb terhet róhat a kis- és középvállalkozásokra, amely a munkahelyekre vagy a béren kívüli juttatásokra is közvetett hatással lehet.

• Az emelés önmagában nem garantálja a reálbérek növekedését, ha az infláció és az árnövekedés magasabb ütemű — így a béremelés hatékonysága részben az árak és a termelékenység alakulásától is függ.

Január 1-jétől Magyarországon a minimálbér bruttó szinten várhatóan 328 600 Ft-ra emelkedik, ami hozzávetőleg nettó 218 500 Ft-ot jelent a jelenlegi szabályozás mellett. Ez fontos előrelépés a kisbéres munkavállalók számára, ám a változás kihívásokkal is jár a munkáltatók számára, különösen költségoldalon. A végleges rendeletek kihirdetéséig ugyanakkor érdemes fenntartásokkal kezelni az adatokat – és figyelemmel kísérni az adó-, járulék- és jogszabályi módosításokat is.