A kormány és a munkaadói-szakszervezeti oldal között létrejött hároméves bérmegállapodás alapján 2026. januárjától újabb jelentős lépés következik a béremelési pályán: a minimálbér 13 százalékkal emelkedik, így bruttó 328 600 forintra nő a legalacsonyabb bérű dolgozók fizetése. A megállapodás nem elszigetelt intézkedés, hanem egy hosszabb távú stratégia része, amelynek deklarált célja, hogy a minimálbér mielőbb elérje a 400 ezer forintos szintet, miközben az átlagkereset a 1 millió forint körüli tartományba emelkedjen – írja a startlap.hu
A bérpálya ugyanakkor nem csak a dolgozók pénztárcájáról szól: a kormány gazdaságpolitikai eszköznek is tekinti, amelynek feladata a belső fogyasztás élénkítése, a reálbérek növelése és a hazai gazdaság versenyképességének erősítése – mindezt úgy, hogy a vállalkozások is kezelni tudják a magasabb bérköltségeket.
Három év, három nagy lépcső: 2025–2027 számai
A bérmegállapodás szerint a minimálbér-emelés többlépcsős pálya mentén valósul meg. 2025-ben már elindult a folyamat: a minimálbér 9 százalékkal 290 800 forintra emelkedett. Ezt követi 2026-ban a tervezett 13 százalékos emelés, amely a minimálbért 328 600 forintra tolja fel, majd 2027-ben újabb 14 százalékos növekedéssel elérheti a 374 600 forintot.
A kormány hivatalos kommunikációja szerint a cél az, hogy 2027-re a minimálbér a várható rendszeres bruttó átlagkereset kb. 50 százalékát érje el, ami közelíti az EU-s ajánlásokat is a “méltányos minimálbér” szintjéről.
A garantált bérminimum – amely a szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozókat érinti – szintén részese az emelési programnak. 2025-ben 7 százalékkal 348 800 forintra nő, 2026-ban pedig a jelenlegi tervek szerint 13 százalékos emelés vár rá, így 348 800 forintról felfelé lépve tovább közelít a minimálbér fölötti sávhoz. A 2027-es garantált bérminimum pontos összegéről a felek csak később döntenek, az akkori makrogazdasági helyzettől függően.
Mit jelent ez 2026 januárjától a mindennapok szintjén?
A 2026-os 13 százalékos minimálbér-emelés azt jelenti, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatottak bruttó 37–38 ezer forinttal többet keresnek majd havonta, mint 2025-ben. Ez az összeg a nettó fizetésben is érezhető növekedést hoz még akkor is, ha az adó- és járulékszabályok változatlanok maradnak. A ténylegesen kézhez kapott összeg persze függ az egyéni körülményektől: családi adókedvezménytől, gyermekszámtól, esetleges egyéb levonásoktól.
A béremelkedés ráadásul nem csak a minimálbéreseknek szól. A tapasztalatok szerint, amikor a minimálbér ugrásszerűen emelkedik, a vállalkozások jelentős része felfelé korrigálja a bérsávokat, hogy megőrizze a bérarányokat és a tapasztaltabb munkavállalók motivációját. Így a minimálbér növekedése közvetett módon a magasabb keresetűek fizetésére is hatással lehet.
Minimálbér, garantált bérminimum – mi a különbség, és kiket érint?
A minimálbér a törvényben meghatározott legalacsonyabb munkabér, amely minden teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóra vonatkozik, végzettségtől függetlenül. A garantált bérminimum ezzel szemben azoknak jár, akik szakképzettséget igénylő munkakört töltenek be. Ez utóbbi ezért mindig magasabb a minimálbérnél, és különösen fontos a kereskedelemben, szolgáltatásokban, irodai munkakörökben, szakmunkások esetében.
A hároméves megállapodás úgy van felépítve, hogy a minimálbér dinamikusabban, a garantált bérminimum pedig némileg visszafogottabb ütemben emelkedjen. A kormány és a szakértők szerint ezzel elkerülhető, hogy a bértorlódások túlzottan megterheljék a munkaadókat, különösen a kisebb cégeket, miközben a szakképzettek bére továbbra is érezhetően a minimálbér felett marad.
Csúsztatott szochó – könnyítés a minimálbéres munkavállalókat foglalkoztató cégeknek
A kormány tisztában van azzal, hogy a többszöri, jelentős mértékű minimálbér-emelés különösen a kis- és középvállalkozásoknak okozhat gondot. Ezért a bérmegállapodás része egy speciális könnyítés is: a minimálbéren foglalkoztató cégek számára csúsztatott fizetési kötelezettséget vezettek be a szociális hozzájárulási adóra (szochó) vonatkozóan.
A rendszer lényege, hogy a munkáltató nem az aktuális év magasabb adókulcsa szerint fizeti a szochót a minimálbéres dolgozók után, hanem az előző évi mérték alapján. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös, 2027-ben pedig a 2026-os szochó-kulcs szerint kell fizetniük az adót.
Ez a megoldás nem varázsolja el a magasabb bérköltséget, de könnyebben tervezhetővé és elviselhetőbbé teszi a terheket, különösen azoknál a vállalkozásoknál, amelyek sok alacsony bérű munkavállalót foglalkoztatnak, például a kereskedelemben, vendéglátásban vagy egyes szolgáltató ágazatokban.
1400 milliárdos lökés a kkv-knak – a Demján Sándor Program szerepe
A bérmegállapodás mögötti gondolat nem az, hogy a cégek „szorítsák össze a fogukat”, és pusztán elviseljék a bérköltségek növekedését. A kormány azzal számol, hogy a magasabb béreket termelékenységi és hatékonysági javulás fedezi majd. Ennek ösztönzésére jött létre a Demján Sándor Program, amely mintegy 1400 milliárd forintnyi forrással támogatja a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztését, technológiai megújulását, beruházásait.
Az elgondolás szerint azok a cégek, amelyek gépesítenek, digitalizálnak, képzik a dolgozóikat és javítják szervezeti hatékonyságukat, hosszabb távon nagyobb hozzáadott értéket tudnak termelni, így a magasabb bérek sem jelentenek elviselhetetlen terhet. Ha a program eléri a célját, akkor a minimálbér-emelés nemcsak költség, hanem befektetés a versenyképességbe.
Reálbérek, infláció, gazdasági növekedés – mi van a számok mögött?
A hároméves bérmegállapodás papíron nagyon kedvező számokat mutat: egymást követő években 9, 13 és 14 százalékos minimálbér-emelkedésről beszélünk, ami önmagában is jelentős. A kérdés az, hogy ez reálértékben, azaz az inflációval korrigálva mit jelent.
A friss makrogazdasági előrejelzések szerint a vártnál magasabb infláció és visszafogottabb gazdasági növekedés nehezíti a pálya teljesítését. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter több fórumon is elismerte, hogy a gazdaság teljesítménye elmaradhat a korábbi várakozásoktól, ezért a tervezett 13 százalékos emelésnél valamivel alacsonyabb, de továbbra is két számjegyű növekedés a reális forgatókönyv 2026-ra. A garantált bérminimum esetében pedig általában két százalékponttal alacsonyabb emelésre lehet számítani, mint a minimálbérnél.
Fontos elem a megállapodásban, hogy a felek – kormány, munkaadói és munkavállalói szervezetek – vállalták az újratárgyalás lehetőségét. Ha a gazdasági mutatók legalább egy százalékponttal eltérnek az előrejelzésektől, a felek ismét asztalhoz ülhetnek, és módosíthatják az emelés mértékét. Ez egyfajta biztonsági szelep, amely mindkét oldalt védi: ha jobban megy a gazdaság, nagyobb emelés is szóba jöhet, ha gyengébben teljesít, elkerülhető egy túlzottan megterhelő bérpálya erőltetése.
Mit jelent mindez a dolgozóknak és a munkáltatóknak?
A munkavállalók szempontjából a legfontosabb üzenet egyértelmű: a hároméves bérmegállapodás garantálja a bérek emelkedő trendjét, még akkor is, ha a gazdaság időnként gyengébben teljesít. A minimálbér 2026-ban már nem sokkal lesz 330 ezer forint alatt, 2027-ben pedig közel kerül a 375 ezer forinthoz, ami néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt.
A munkáltatók számára a helyzet összetettebb. Ők egyszerre néznek szembe a magasabb bérköltségek, a munkaerőhiány, az energiaárak, illetve a piaci bizonytalanságok kihívásával. Számukra a bérmegállapodás akkor lesz kezelhető, ha valóban sikerül élniük a kormány által felkínált eszközökkel: a szochócsúsztatással, a fejlesztési forrásokkal és a különböző pályázati lehetőségekkel.
Egy dolog azonban mindkét oldal számára közös: a bérpálya akkor lehet hosszú távon fenntartható, ha a termelékenység és a hozzáadott érték is emelkedik. Magyarul: nem elég többet fizetni, többet is kell tudni termelni, jobb minőségben, versenyképesebb módon.
A 2026-os év a magyar bérek szempontjából kulcsidőszaknak ígérkezik. Ha a tervek szerint halad minden, a minimálbér 13 százalékos emelkedése a 328 600 forintos szintre újabb komoly lépés lesz a 400 ezres cél felé, miközben az átlagbérek is közelebb kerülnek az egymilliós határhoz.
A hároméves bérmegállapodás egyszerre jelent biztonságot a munkavállalóknak és kihívást a munkaadóknak. A dolgozók számára kiszámítható jövedelemnövekedést, a cégek számára pedig olyan helyzetet teremt, amelyben a túlélés és a fejlődés kulcsa a hatékonyság, innováció és tudatos tervezés lesz.
Ha a gazdaság teljesítménye legalább részben igazolja a várakozásokat, 2026-ra nemcsak a számok, hanem a mindennapi megélhetés szintjén is érezhetően közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy a magyar bérek valóban elinduljanak egy tartósan felzárkózó pályán.
