Kezdőlap AKTUÁLIS Baj van a csapvízzel – Íme a térkép, hol a veszélyesebb a...

Baj van a csapvízzel – Íme a térkép, hol a veszélyesebb a helyzet

Hirdetés

A Népegészségügyi Központ (NNGYK) decemberben közzétette legfrissebb jelentését Magyarország ivóvizének minőségéről, kiemelve a területi eltéréseket és azon problémákat, melyek továbbra is kihívást jelentenek a vízminőség fenntartása terén.

 

Hirdetés

A jelentés szerint az országos helyzetkép kedvező, és az Ivóvízminőségi adatbázisba bevitt több mint 54 000 vízminta eredménye alapján a legtöbb vízminőségi jellemző 99-100%-os megfelelést mutatott az előírt szabványoknak. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy területi eltérések továbbra is fennállnak.

Az egyik kiemelt probléma a közüzemi vízművek hatósági teljeskörű ellenőrzésének lemaradása. A leterheltség és a kapacitáshiány miatt több megyében elmaradtak a helyszíni ellenőrzések, különösen Veszprém és Hajdú-Bihar megyében. Bár a helyszíni ellenőrzéseken nem tapasztaltak jelentős közegészségügyi hiányosságokat, kisebb problémák miatt néhány esetben intézkedésre került sor.



A vízminőségét évtizedeken át meghatározó tényezők közül kiemelkedik az arzén, bór, fluorid és ammónium. Az arzén korábban közel 400 település ivóvízét érintette határérték feletti koncentrációval, de az Ivóvízminőség-javító Programnak köszönhetően 2022-ben csak 11 település maradt érintett.

A jelentés azonban rámutat arra, hogy további problémák merülnek fel, például az új technológiák üzemeltetésével kapcsolatos lakossági panaszok és a klórozási melléktermékek, mint a trihalometánok (THM), jelenléte.

A vízminőség-ellenőrzések során az egyedi (üzemi) rendszerek esetében is fennálló kapacitáshiány és terheltség miatt elmaradtak, különösen Nógrád és Veszprém megyében. A klórozási melléktermékek, mint például a trihalometánok (THM), problémákat okozhatnak az ivóvíz minőségében, hosszú távú fogyasztás esetén pedig az egészségre ártalmasak lehetnek.



A jelentés további problémákat is azonosít, mint például a mikrobiológiai szennyezések (E. coli, Enterococcus baktériumok) és az ivóvíz másodlagos szennyezése az elosztóhálózatban.

Az elöregedő hálózatok, karbantartási igények növekedése és a szükséges rekonstrukciók elmaradása jelentős kihívások elé állítják az ivóvízellátó rendszereket.



Az Ivóvízminőség-javító Program eddigi eredményei mellett a jelentés rámutat arra, hogy folyamatos figyelem és intézkedések szükségesek ahhoz, hogy Magyarország ivóvize továbbra is magas minőségű és biztonságos legyen.

A szakemberek és hatóságok együttes erőfeszítéseire van szükség ahhoz, hogy az ország lakossága megfelelő ivóvízhez jusson, és az egészséget nem veszélyezteti semmilyen szennyeződés.

Hirdetés