A tavaszi érettségi időszak minden évben az egyik legmeghatározóbb mérföldkő a magyar diákok életében. Nem csupán egy vizsgasorozat, hanem egy olyan kapu, amely egyszerre zár le egy korszakot és nyit meg egy másikat: a felsőoktatás, a szakmai pálya és a felnőtt élet felé vezető utat. A 2025/2026-os tanévben május 4-én induló vizsgaidőszak ismét több tízezer diák számára jelent komoly megmérettetést – miközben az elmúlt évek adatai egy sokkal mélyebb történetet mesélnek el az oktatás állapotáról.
Egy történelmi rendszer új kihívásokkal
Magyarországon 1851 óta létezik érettségi vizsga, amely azóta számos átalakuláson ment keresztül. A modern rendszer egyik legnagyobb fordulópontja a kétszintű érettségi bevezetése volt 2005-ben, amely különválasztotta a közép- és emelt szintű követelményeket.
Az érettségi jelentősége ma talán még nagyobb, mint valaha: az elért százalékos eredmények közvetlenül beszámítanak a felsőoktatási felvételi pontokba. Ez azt jelenti, hogy egy-egy vizsgaeredmény nemcsak egy jegyet jelent, hanem konkrétan meghatározhatja a diákok jövőjét.
A járvány évei: amikor minden megváltozott
A 2020 és 2025 közötti időszak különösen izgalmas – és egyben tanulságos – képet ad az érettségi eredmények alakulásáról. A vizsgált évek elején ugyanis egy rendkívüli esemény, a COVID–19 járvány teljesen átalakította az oktatás működését.
A 2020-as és 2021-es érettségi időszakban a szóbeliket gyakorlatilag eltörölték, és csak írásbeli vizsgákat tartottak. Ez önmagában is komoly változás volt, hiszen a diákok nem tudták „feljavítani” az írásbeli eredményeiket, ami sok esetben alacsonyabb végső teljesítményt eredményezett.
Az adatok ezt egyértelműen vissza is igazolják: 2020-ban az átlagos osztályzat 3,61 volt, ami az egyik leggyengébb eredmény az elmúlt évtizedben. Ezzel szemben 2025-re az átlag már 3,9-re emelkedett, ami jelentős javulást mutat.
Magyar érettségi: reform és visszaesés
A magyar nyelv és irodalom érettségi különösen érdekes tendenciát mutat. 2024-ben jelentős átalakításon ment keresztül a vizsga: új típusú nyelvtani és irodalmi műveltségi feladatok jelentek meg.
Az eredmények azonban azt mutatták, hogy a változtatás komoly kihívást jelentett a diákok számára. Az átlagos teljesítmény 60,61%-ra esett vissza, ami több mint 5 százalékpontos csökkenést jelentett az előző évhez képest.
Szakértők szerint a probléma egyik gyökere az, hogy a feladattípusok túlzottan a lexikális tudásra és a memorizálásra építenek, miközben kevésbé mérik a valódi szövegértési és gondolkodási képességeket.
Matematika: a „rettegett” tantárgy
A matematika továbbra is az egyik legnehezebb kötelező érettségi tárgyként él a köztudatban – és az eredmények ezt alá is támasztják. A középszintű matematika átlageredménye évek óta a legalacsonyabbak közé tartozik.
Ugyanakkor az adatok egy lassú, de egyértelmű javulást mutatnak. 2021-ben a diákok átlagosan 51,24%-ot értek el, míg 2025-ben ez már 57,69% volt.
Ez a növekedés részben annak köszönhető, hogy a 2025-ös feladatsor a szakértők szerint „diákbarátabb” volt, vagyis kevesebb meglepetést és extrém nehézségű feladatot tartalmazott.
Történelem: hullámzó teljesítmény
A történelem érettségi esetében erőteljes ingadozás figyelhető meg. 2021-ben a középszintű átlag mindössze 52,2% volt, míg 2023-ban már 62,6%-ra emelkedett.
A különbségek mögött több tényező állhat: a digitális oktatás hatása, a szóbelik hiánya, valamint a feladatsorok eltérő nehézsége. Szakértők szerint a vizsgák gyakran olyan gondolkodási műveleteket kérnek számon, amelyek nem mindig illeszkednek a középszintű követelményekhez.
Angol nyelv: stabilan jó eredmények
Az angol nyelvi érettségi a legstabilabb tárgyak közé tartozik. Az elmúlt években szinte mindig 60% feletti átlag született, és 2024-ben kiemelkedő, 76,64%-os eredményt értek el a diákok középszinten.
Ez részben annak köszönhető, hogy a nyelvtanulás folyamatos, hosszabb távú folyamat, amely kevésbé függ egy-egy tanévtől vagy tananyagi változástól.
Mit mutatnak valójában ezek az adatok?
Bár első ránézésre úgy tűnhet, hogy az eredményekből jól kirajzolódnak trendek, a szakértők óvatosságra intenek. Az érettségi jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy hosszú távú, objektív összehasonlításokat tegyünk.
Az egyik fő probléma, hogy minden évben más feladatsorok készülnek, eltérő nehézségi szinttel. Ez azt jelenti, hogy az eredmények nem feltétlenül a diákok tudásszintjét, hanem inkább az adott vizsga jellegét tükrözik.
Ezért sok szakember inkább más mérési rendszereket – például a kompetenciaméréseket vagy a nemzetközi PISA vizsgálatokat – tartja alkalmasabbnak a valós teljesítmény mérésére.
Egy rendszer újragondolás előtt?
A jelenlegi helyzet egyre több kérdést vet fel. Ha az érettségi nem képes objektíven mérni a tudást, akkor mennyire alkalmas arra, hogy a felsőoktatási felvételi alapja legyen?
A válasz nem egyszerű, de egyre több szakértő szerint elkerülhetetlen egy átfogó reform, amely jobban igazodik a modern oktatási elvekhez és a nemzetközi gyakorlathoz.
Mi vár a mostani diákokra?
A 2026-os érettségi időszak a megszokott rendben zajlik: az írásbelik május elején indulnak, majd júniusban következnek a szóbelik. A magyar, matematika, történelem és idegen nyelvi vizsgák továbbra is meghatározó szerepet játszanak.
A diákok számára azonban nemcsak a felkészültség számít, hanem az alkalmazkodóképesség is. Az elmúlt évek tapasztalatai ugyanis azt mutatják: a vizsgák nemcsak tudást, hanem rugalmasságot és stressztűrést is mérnek.
Egy vizsga, ami túlmutat önmagán
Az érettségi mindig több volt, mint egyszerű vizsga. Egy rendszer tükre, amely megmutatja, hogyan tanulunk, mit tartunk fontosnak, és milyen jövőt képzelünk el a következő generáció számára.
A mostani adatok egyértelműen jelzik: a rendszer működik, de nem tökéletes. És talán éppen ez az a pont, ahol a legfontosabb kérdést fel kell tenni: nemcsak a diákoknak kell-e bizonyítaniuk, hanem magának az oktatási rendszernek is? – írja a Pénzcentrum.
