Az emlőrák után a méhnyakrák a magyar nők körében a második leggyakoribb daganatos megbetegedés, évente mintegy 2 500 új esetet diagnosztizálnak. A betegség kialakulásáért döntő többségében – 99,7 %-ban – a humán papillóma vírus (HPV) tehető felelőssé.
Bár a HPV-nek már száz fölötti típusa ismert, ám csak néhány, ún. magas kockázatú törzs – köztük a leggyakoribb 16-os és 18-as – képes a méhnyakhám sejtjeiben hosszabb távú fertőzést létrehozni, amely végül rosszindulatú elváltozáshoz vezethet.
A HPV-fertőzés és a daganatképződés folyamata
A HPV-vírus jellemzően a nemi úton terjed, és a fertőzés többségében tünetmentesen zajlik le. A magas kockázatú típusok azonban krónikus fertőzést hozhatnak létre a méhnyak felszíni hámjában, ahol a vírus DNS-e beépülve megváltoztatja a sejtek osztódását szabályozó géneket.
Ez a folyamat több év–tíz év alatt vezethet először hámelváltozásokhoz (CIN, cervikális intraepiteliális neoplázia), majd – ha ezeket nem ismerik fel és nem kezelik – invazív méhnyakrákká alakulhat. Mivel a korai stádium igazán hosszú ideig tünetmentes marad, a rendszeres szűrés elengedhetetlen a betegség időbeni felismeréséhez.
A hazai méhnyakrák-előfordulás alakulása
Magyarországon a méhnyakrák előfordulása az elmúlt évtizedben enyhe emelkedést mutatott: míg 2015-ben körülbelül 2 300 új esetet regisztráltak, addig 2024-re ez a szám elérte a 2 500-at. A halálozási adatok ezzel párhuzamosan kevéssé változtak – évente nagyjából 400–450 nő veszti életét a betegség következtében –, amit a korai stádiumban felfedezett esetek és a korszerű kezelési módszerek együttesen javító hatása magyaráz.
Az emelkedés hátterében a kockázati magatartásformák – például a dohányzás, a korábbi nemi életkori alsó határ kitolódása és több szexuális partner – mellett a szűrési részvétel hullámzása is szerepet játszik.
A szűrés életet ment
A méhnyakrák elleni leghatékonyabb fegyver a rendszeres, évente elvégzett citológiai vizsgálat (Pap-kenet), amely már a rák előtti állapotokat is képes kimutatni. Magyarországon a szakmai ajánlások szerint 18 éves kor fölött vagy a nemi élet megkezdését követően – de legkésőbb a 18. életév betöltésekor – javasolt az első szűrés, majd évente ismételni azt.
A negatív citológiai lelet esetén kiegészítésként HPV-teszt végezhető, amely a magas kockázatú törzseket közvetlenül is kimutatja. Azok számára, akik elhanyagolják a szűrést, a betegség csak akkor derül ki, amikor már előrehaladottabb stádiumban jár, és kezelése sokkal invazívabb beavatkozásokat (radikális műtét, sugár- vagy kemoterápia) igényel.
Korai jelek és figyelmeztető tünetek
Sajnos a méhnyakrák korai stádiumban gyakran tünetmentes, ezért nehéz házon belül felismerni. Amikor azonban már megjelennek a panaszok, jellemző lehet a szexuális együttlét utáni pecsételő vagy élénkpiros vérzés, a tartós hüvelyi folyás – gyakran kellemetlen szaggal –, valamint alhasi, deréktáji diszkomfort-érzés. Előrehaladottabb esetekben a daganat kismedencei nyomása vizelettartási zavarokhoz, esetleg véres vizelethez is vezethet. Ezek a tünetek bármikor jelentkezhetnek, ezért nem szabad halogatni a nőgyógyászati kivizsgálást.
A kezelési lehetőségek széles spektruma
Amennyiben a citológiai vagy HPV-teszt elváltozást jelez, kiegészítő kolposzkópos vizsgálat és szövetmintavétel történik. A rák előtti állapotok (CIN 1–3) gyakran konizációval vagy lézeres eltávolítással gyógyíthatók, minimálisan invazív módon.
Az invazív, korai stádiumban lévő daganat esetén radikális hüvelykúp-eltávolítás vagy méheltávolítás („hysterectomia”) szóba jön, súlyosabb esetekben pedig sugár- és/vagy kemoterápia következik. A kezelések sikerét nagymértékben befolyásolja a daganat stádiuma és a beavatkozás időbeni megkezdése.
A védőoltás jelentősége
A HPV-oltás ma Magyarországon a 12–14 éves lányok számára állami program keretében ingyenesen elérhető, és 65 éves korig bármikor beadható. A háromdózisú vakcina a daganatképző HPV-törzsek – elsősorban a 16-os és 18-as – ellen nyújt védelmet, több mint 90 %-os hatékonysággal csökkentve a rák előtti elváltozások kialakulását.
A felnőtteknél fizetős oltás ára 25–35 000 Ft körül van dózisonként, ám a befektetés megtérül: az oltás mellett is javasolt a rendszeres szűrés, hiszen a vakcina nem védi az összes, daganatképző potenciállal bíró HPV-törzset, és a már meglévő fertőzést sem gyógyítja.
A méhnyakrák Magyarországon ma is komoly népegészségügyi probléma, ám megelőzhető és korai stádiumban gyógyítható. Az érintettek felelőssége, hogy éljenek a rendelkezésre álló védőoltással, és rendszeresen részt vegyenek a szűrővizsgálatokon. A HPV-oltás és az évenkénti citológiai vizsgálat együttes alkalmazásával drámai mértékben csökkenthető az új megbetegedések és a halálozások száma, így minden nőnek ajánlott tájékozódnia, és megtennie a szükséges lépéseket saját egészségének védelmében.
