Megszólalt Unger Anna a Seszták-üggyel kapcsolatban – erre senki nem számított

Hirdetés

Napok óta az egész ország arról beszél, hogy a nyomozók milliárdokat találtak földbe ásva, széfekben és dobozokban, sőt egy madáretetőben is. Most a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke, Unger Anna is megszólalt az ügyben. Hétfőn a Kossuth rádió Felkelő című műsorában elmondta, mi történt a lefoglalt pénzzel, hol van most, mit bizonyíthat, és mi lesz a sorsa. Szó esett arról is, hogyan halad a hivatal felépítése, és hogyan reagál a hivatal Orbán Viktor korábbi miniszterelnök kijelentésére, aki szerint az ügyek valójában őt veszik célba – írja az Economx.

Az interjúból több új részlet is kiderült, amelyek segítenek megérteni, mi zajlik most a nyomozásban. A legfontosabb talán az, hogy a pénz egyelőre semmilyen formában nem kerül vissza a közösbe, és nem is költheti el senki: biztonságos helyen várja a bíróság döntését. Az NVVH elnöke azt is elmondta, mit bizonyíthat és mit nem a megtalált készpénz, és miért nem lehet egyszerűen bűnjelként kezelni, ahogyan azt egy krimiben látjuk. Az alábbiakban közérthetően összefoglaljuk, mit tudni most a lefoglalt milliárdokról, és mi várható a következő hetekben.

Mit mondott Unger Anna a megtalált pénzről?

Hirdetés

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkatársai november 12-én és 13-án több helyszínen tartottak összehangolt nyomozási akciókat. Ezek során rendkívül nagy mennyiségű készpénzt találtak, amelynek összértéke meghaladja a hatmilliárd forintot. Unger Anna megerősítette, hogy a pénzre a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ügyében folytatott büntetőeljárás keretében bukkantak rá a kollégái, mégpedig a nyomozás során szerzett információk segítségével. A hivatal elnöke szerint a megtalált pénz korrupciós cselekményt bizonyíthat, és a nyomozók ennek megfelelően kezelték, illetve kezelik.

A pénz egészen különleges helyekről került elő. Az NVVH elnöke szerint a bankjegyek egy részét a föld alól ásták ki, másokat széfekben, egy raktárban, dobozokban, sőt egy madáretetőben találtak meg a nyomozók. Az akcióról készült felvételek pillanatok alatt bejárták nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi sajtót is: a BBC, a Reuters, az AP és a német DW is beszámolt arról, hogyan kerültek elő a rejtekhelyeken tárolt milliárdok. A Seszták-ügy így rövid idő alatt az egyik legismertebb magyar korrupciós ügy lett külföldön is.

Hol van most a pénz?

Sokan felteszik a kérdést, mi történik a megtalált milliárdokkal: elköltheti-e már az állam, vagy visszakerülhet a közösbe. Unger Anna erre egyértelmű választ adott. Elmondása szerint a nyomozók először a szabályoknak megfelelően rögzítették a pénzen és a csomagolásán található DNS- és egyéb nyomokat. Ezután a pénz bűnügyi letétbe került a Magyar Államkincstárhoz. Ott is marad mindaddig, amíg a bíróság jogerős ítéletben nem dönt arról, mi legyen a sorsa. A pénzhez tehát addig senki sem nyúlhat, se a hivatal, se a kormány, se más állami szerv.

Az NVVH elnöke azt is megerősítette, hogy a bankjegyek jelenleg is az Államkincstárnál vannak, és a megszámlálásuk után részletes jegyzőkönyv készült róluk. Ebben többek között az szerepel, melyik pénznemből hány darab van, milyen címletű bankjegyekről van szó, és mi a bankjegyek sorszáma. Ez a precíz nyilvántartás azért fontos, mert így később pontosan ellenőrizhető, hogy minden bankjegy megvan-e, és nem tűnt-e el semmi a letét ideje alatt. A sorszámok rögzítése ráadásul a nyomozásban is segíthet, hiszen bizonyos esetekben ezekből vissza lehet következtetni arra, honnan és mikor kerülhettek forgalomba a bankjegyek.

Hirdetés



Miért nem olyan bűnjel, mint egy véres kés?

Az interjú egyik legtöbbet idézett részében Unger Anna azt magyarázta el, milyen szerepe lehet a megtalált pénznek a bizonyításban. Elmondása szerint a pénz nem úgy bűnjel, mint például egy véres kés, amelyen a vér bizonyítja, hogy azzal követtek el egy gyilkosságot. „Ez a bűnjel, hogyha bűnjel, akkor ez a korrupciós cselekményre bűnjel” – fogalmazott. Hozzátette: a pénzösszeg nem azt fogja bizonyítani, hogy valaki megfogta azt. Vagyis önmagában az, hogy valakinek a nyoma megtalálható a bankjegyeken vagy a csomagoláson, még nem dönt el semmit.

A pénz jelentősége inkább abban rejlik, hogy egy nagyobb kép része lehet. A nyomozóknak azt kell bizonyítaniuk, hogy a megtalált összeg összefügg-e azokkal a korrupciós cselekményekkel, amelyek miatt az eljárás folyik, és ha igen, hogyan. Ehhez a pénzen kívül sok más bizonyítékra is szükség van: tanúvallomásokra, pénzügyi adatokra, iratokra és a nyomozás során szerzett egyéb információkra. A bíróság végül ezek összessége alapján dönt. A korrupciós ügyeknél ez különösen bonyolult, hiszen a pénz útját sokszor éveken át, több közvetítőn keresztül kell visszakövetni.

Kinek a pénze? Amit még nem tudni

Az egyik legfontosabb kérdés, amelyre egyelőre nincs válasz: kinek a pénzét találták meg a nyomozók. Unger Anna egy korábbi, az RTL-nek adott interjújában maga is elismerte, hogy ezt egyelőre nem tudják. A Kossuth rádióban arra a kérdésre sem adott információt, hogy a megtalált pénz miatt újra kihallgatják-e Seszták Miklóst vagy az ügy más szereplőit. Ez nem szokatlan: a nyomozó hatóságok a folyamatban lévő ügyekben ritkán árulnak el részleteket, hiszen azzal veszélyeztethetnék a nyomozás sikerét. A közvélemény ezért valószínűleg csak fokozatosan, a hivatalos bejelentésekből tudja meg, hogyan folytatódik az ügy.

Fontos hangsúlyozni, hogy Seszták Miklóst és az ügy többi gyanúsítottját mindaddig megilleti az ártatlanság vélelme, amíg a bíróság jogerősen el nem ítéli őket. A volt miniszter ellen az eljárás már szeptember végén megindult, miután az Országgyűlés egyhangúlag felfüggesztette a mentelmi jogát. Az ügyészség gyanúja szerint több mint 12 milliárd forintnyi vesztegetési pénzt fogadhatott el. A közösségi médiában az elmúlt napokban olyan állítások is megjelentek, amelyek kétségbe vonták a megtalált pénz valódiságát. Unger Anna erről azt mondta, hogy az ilyen vélekedések az intézményekbe vetett bizalom rossz állapotát tükrözik.

Orbán Viktor kijelentése és Unger Anna válasza

Az interjúban szóba került Orbán Viktor korábbi miniszterelnök egyik kijelentése is, amely szerint az összes ügy arra irányul, hogy végül eljussanak hozzá. Unger Anna erre úgy reagált, hogy az ügyek célja az, hogy feltárják, hová tűnt el Magyarországról az elmúlt másfél-két évtizedben a hatalmas mennyiségű közvagyon, és hogy ezt visszaszerezzék a közösség számára. A hivatal elnöke tehát nem személyekről, hanem a közpénzek sorsáról beszélt. Az NVVH már korábban is hangsúlyozta, hogy a hivatal feladata a vagyon visszaszerzése, és nem a politikai leszámolás.

Az NVVH körül az elmúlt hónapokban sok vita zajlott. A hivatal vezetőjét az Országgyűlés augusztus végén választotta meg titkos szavazással. Unger Anna nem jogász, hanem politológus, ami miatt kritikák is érték a megválasztását. A miniszterelnök ezekre azzal reagált, hogy például az amerikai FBI vezetője sem jogász. Az ellenzéki politikusok közül többen élesen bírálták a hivatal létrehozását, Unger Anna pedig visszautasította azokat a hasonlatokat, amelyek a hivatalt korábbi, rossz emlékű állami szervekhez hasonlították. A vita valószínűleg a következő hónapokban is folytatódik, ahogy a hivatal újabb ügyekben lép.

A hivatal munkáját a közvélemény most különösen figyeli, hiszen a Seszták-ügyben előkerült milliárdok az első igazán látványos eredményt jelentették. Ugyanakkor a nyomozásokban a látványos akciók csak az első lépést jelentik. A bírósági eljárás, a bizonyítékok értékelése és a jogerős ítélet meghozatala akár éveket is igénybe vehet. A lefoglalt pénz sorsáról is csak ezután születhet döntés. Addig a milliárdok a Magyar Államkincstár letétjében maradnak, és a hivatalnak a nyomozás során minden lépését úgy kell megtennie, hogy az a bíróság előtt is megálljon.

Hogyan épül a hivatal?

Az NVVH még most is épül. Unger Anna elmondta, hogy a tervezett mintegy 150 munkatárs fele már a hivatalnál dolgozik, és gőzerővel keresik és veszik fel az újabb ügyészeket, nyomozókat és revizorokat. A munkatársak jelentős részét más állami szervektől, például a rendőrségtől, a NAV-tól és az ügyészségtől vezénylik vagy rendelik ki a hivatalhoz, hiszen a nyomozati munkához tapasztalt szakemberekre van szükség. A hivatal hamarosan saját épületbe is költözik: az elnök szerint a fizikai munkahelyüket egy, az állami vagyonkezelőtől kapott épületben alakítják ki.

A hivatal a többi állami szervvel is igyekszik szorosan együttműködni. Unger Anna elmondta, hogy a nemrégiben megválasztott új legfőbb ügyésszel, Fejes Péterrel már egyeztettek, és az NVVH csapata kedden délelőtt személyesen is találkozik vele. Az ügyészséggel való együttműködés kulcsfontosságú, hiszen a nyomozások eredményeként végül az ügyészségnek kell vádat emelnie, és a bíróságnak kell döntenie. Hogy a Seszták-ügy és a többi nyomozás hogyan folytatódik, az a következő hetekben és hónapokban derül ki. A lefoglalt milliárdok sorsáról pedig végül a bíróság mondja ki az utolsó szót.

Kövesd a cikkeinket a Google Hírekben!
👉 Kattints ide és kövesd
Megosztás