Nagyszabású akciót hajtott végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal: egy többmilliárdos csalási ügy nyomozása során egy korábbi rendészeti államtitkár fiát is őrizetbe vették.
Egyre több részlet derül ki arról a nagyszabású nyomozásról, amelynek során a NAV pénzügyi nyomozói több tucat helyszínen jelentek meg. Az ügy középpontjában egy olyan vállalkozói hálózat áll, amely a hatóság gyanúja szerint éveken keresztül segített különböző cégeknek elkerülni az adó- és járulékfizetést.
Az országos figyelmet nemcsak a feltételezett csalás nagysága keltette fel. A nyomozás során ugyanis egy olyan személy is a hatóság látókörébe került, akinek családi kapcsolatai a korábbi belügyi vezetéshez vezetnek. A történtekről Magyar Péter miniszterelnök is beszámolt, és további részleteket közölt az érintettről.
A nyomozás az őrzés-védelmi és takarítási ágazatban működő vállalkozásokat érinti. Ezek olyan területek, ahol sok ember dolgozik alkalmazottként, miközben a munkáltatókra jelentős adó- és járulékfizetési kötelezettség hárul. A hatóság szerint éppen ezt használhatta ki a vizsgált céghálózat.
A mostani fejlemények azért is jelentősek, mert a nyomozók már korábban megkezdték a feltételezett számlagyár felszámolását. A november 10-i akció egy hosszabb ideje tartó eljárás újabb állomása volt, amely során további bizonyítékokat és jelentős értékű vagyont biztosítottak.
Az ügyben azonban fontos különbséget tenni a hatóság által hivatalosan megerősített információk és a sajtóértesülések között. A NAV közölte, hogy egy korábbi államtitkár fia állt az egyik vizsgált szervezet élén, de az érintettek nevét nem hozta nyilvánosságra.
Közel 40 helyszínen csaptak le a NAV nyomozói
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2026. november 10-én újabb összehangolt akciót hajtott végre. A pénzügyi nyomozók országszerte csaknem 40 helyszínen tartottak kutatásokat, amelyek során vállalkozásokhoz és az ügyben érintett személyekhez is eljutottak.
A hatóság tájékoztatása szerint a keddi intézkedések során 23 embert állítottak elő, akiket gyanúsítottként hallgattak ki. Ezzel a teljes nyomozásban érintett gyanúsítottak száma már 58-ra emelkedett. A helyszíneken nagy mennyiségű elektronikus adathordozót és papíralapú dokumentumot is lefoglaltak.
A NAV Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya többek között bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás miatt folytatja az eljárást. A nyomozók szerint a feltételezett bűncselekmények összetett vállalkozói rendszer segítségével valósulhattak meg.
Így működhetett a milliárdos számlagyár
A nyomozás egyik legfontosabb kérdése, hogyan tudott egy vállalkozásokból álló hálózat ilyen jelentős összegű kárt okozni az állami költségvetésnek. A NAV szerint a módszer lényege az volt, hogy a rendszerben részt vevő cégek olyan számlákat bocsátottak ki, amelyek mögött nem állt a feltüntetett tartalmú valós gazdasági teljesítés.
A számlák jellemzően őrzés-védelmi és takarítási szolgáltatásokról szóltak. Az ezeket befogadó vállalkozások a dokumentumok segítségével jogosulatlanul csökkenthették az általuk fizetendő általános forgalmi adót. Vagyis a számlák felhasználásával a ténylegesen fizetendő adó összegét a gyanú szerint mesterségesen mérsékelték.
A módszer különösen nehezen átláthatóvá válhat, ha több vállalkozás egymás között számláz, és a pénzmozgásokat különböző szerződésekkel próbálják igazolni. A NAV feladata ilyen esetekben annak megállapítása, hogy a dokumentumokon szereplő szolgáltatásokat valóban a feltüntetett cégek nyújtották-e.
Nemcsak számlákkal, hanem a dolgozók bejelentésével is trükközhettek
A hatóság szerint a feltételezett csalási rendszer nem kizárólag a fiktív számlákra épült. A nyomozás során egy másik, foglalkoztatáshoz kapcsolódó módszerre is fény derült, amellyel jelentős közterhek megfizetését kerülhették el.
Az érintett vállalkozások által ténylegesen foglalkoztatott vagyonőröket, portásokat és takarítókat a gyanú szerint nem mindig azokhoz a cégekhez jelentették be, amelyeknek dolgoztak. Ehelyett a munkavállalók papíron olyan, külön erre a célra létrehozott vállalkozások alkalmazásában állhattak, amelyek a rendszer részeként működtek.
Ezeket a társaságokat a NAV álfoglalkoztató cégekként írta le. A feltételezett konstrukció lehetővé tette, hogy a ténylegesen munkát biztosító vállalkozások elkerüljék a munkavállalók után fizetendő közterheket.
Ez a módszer az állami bevételek mellett a tisztességesen működő vállalkozások számára is problémát jelenthet. Az a cég ugyanis, amely minden adót és járulékot szabályosan megfizet, magasabb költségekkel működik, mint az a versenytársa, amely jogellenes megoldásokkal csökkenti a kiadásait.
A munkavállalók helyzetét szintén érdemes külön vizsgálni. Ha valakit nem a tényleges foglalkoztatási viszonyának megfelelően jelentenek be, az a biztosítási jogviszonyával és későbbi jogosultságaival kapcsolatban is kérdéseket vethet fel. A NAV közlése ugyanakkor nem részletezte, hogy a mostani ügyben az egyes dolgozókat személy szerint milyen hátrány érhette.
Több mint 9 milliárd forintos kárt állapított meg a NAV
A nyomozóhatóság adatai szerint a teljes vizsgált számlagyári rendszer több mint 9 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek. Ez az összeg a vizsgált bűncselekmények pénzügyi jelentőségét mutatja, ugyanakkor egyelőre a nyomozás megállapításain alapul.
A NAV korábbi intézkedései során már megközelítőleg 4 milliárd forint értékű vagyont sikerült biztosítani. A november 10-i akció további 1,2 milliárd forint értékű vagyon biztosítását eredményezte. Ez összesen mintegy 5,2 milliárd forintnyi biztosított vagyont jelent.
A vagyon biztosítása azonban nem ugyanaz, mint a teljes kár tényleges megtérülése. Az ilyen intézkedések célja, hogy a későbbi büntetőeljárásban, illetve az esetleges vagyonelkobzás vagy megtérítési kötelezettség végrehajtásakor rendelkezésre állhassanak az érintett értékek.
A hatóság egy másik fontos részletet is nyilvánosságra hozott. A már részben felszámolt számlagyár mögött egy külön, foglalkoztatással kapcsolatos bűnszervezet működését is feltárták. Ez a hálózat a NAV szerint önmagában több mint másfél milliárd forintos vagyoni hátrányt okozott, és közel öt éven át folytathatta tevékenységét.
Ezért a több mint 9 milliárd forintos teljes ügyértéket nem szabad automatikusan egyetlen őrizetbe vett személynek tulajdonítani. Az eljárás több, egymással összefüggő tevékenységet és számos gyanúsítottat érint.
Pintér Sándor egykori államtitkárának fiát is őrizetbe vették
A történet egyik legnagyobb visszhangot kiváltó fejleménye az érintett személy politikai kapcsolatrendszere. A NAV hivatalosan annyit közölt, hogy az őrzésvédelemmel foglalkozó bűnszervezet feltételezett irányítója egy korábbi államtitkár fia volt.
A Telex több, egymástól független forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy az őrizetbe vett személy Bolcsik Zoltán volt rendészeti államtitkár fia. Bolcsik korábban a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetőjeként is dolgozott, és Pintér Sándor volt belügyminiszter közeli munkatársának számított.
Magyar Péter miniszterelnök november 10-én este közösségi oldalán szintén beszámolt a fejleményről. Bejegyzésében a következőket írta:
„A NAV MERKUR bevetési egysége őrizetbe vette Pintér Sándor jobbkezének, egykori államtitkárának fiát egy milliárdos számlagyár ügyében. Pintér egykori cégénél is házkutatás volt”
A politikai és családi kapcsolatok nyilvánosságra kerülése tovább növelte az ügy jelentőségét. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az érintett személy hozzátartozóinak korábbi állami tisztsége önmagában nem jelent bizonyítékot arra, hogy bármilyen szerepük lett volna a feltételezett bűncselekményekben.
Pintér Sándor korábbi cégénél is kutattak
A Telex információi szerint a pénzügyi nyomozók a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. budapesti székhelyén is kutatást végeztek. A társaság korábban Pintér Sándor érdekeltségébe tartozott, ezért a helyszín megjelenése a nyomozásban külön figyelmet kapott.
A házkutatás ténye azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a vállalat vagy annak korábbi tulajdonosai bűncselekményt követtek volna el. Egy büntetőeljárásban a hatóságok olyan helyszíneken is kutathatnak bizonyítékok után, amelyek a vizsgált gazdasági kapcsolatok feltárásához lehetnek fontosak.
A nyilvánosságra került információk alapján egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. esetében pontosan milyen dokumentumokat vagy adatokat kerestek, és milyen bizonyítékokat találtak. Ezekre a kérdésekre a nyomozás későbbi szakasza adhat választ.
A NAV videón is bemutatta az akciót
A nagyszabású bevetésről a NAV felvételeket is közzétett. A különleges egység bevonásával végrehajtott intézkedések során a nyomozók összehangoltan léptek fel a feltételezett bűnszervezet tagjaival szemben.
A hatóság közlése szerint a november 10-i akció már a harmadik ilyen jelentős intézkedés volt az eljárásban. Ez azt mutatja, hogy a nyomozók több szakaszban gyűjtötték össze a bizonyítékokat, és fokozatosan tárhatták fel a vizsgált céghálózat működését.
Indítványozták a feltételezett irányító letartóztatását
A NAV tájékoztatása szerint a nyomozóhatóság előterjesztést tett a bűnszervezet feltételezett irányítójának letartóztatására. Az indítvány azonban még nem jelenti automatikusan azt, hogy a bíróság elrendelte a letartóztatást.
A büntetőeljárás során az őrizetbe vétel és a letartóztatás két különböző jogintézmény. Az őrizetbe vétel átmeneti szabadságelvonást jelent, míg a letartóztatás elrendeléséről bíróság dönt, a törvényben meghatározott feltételek alapján.
A gyanúsítottakat az eljárás során megilleti az ártatlanság vélelme. Büntetőjogi felelősségükről csak a bizonyítékok értékelését követően, jogerős bírósági döntés alapján lehet véglegesen állást foglalni.
További fejlemények várhatók a milliárdos ügyben
A nyomozás jelenlegi állása alapján az egyik legfontosabb feladat a lefoglalt bizonyítékok feldolgozása, valamint annak pontos meghatározása, hogy az egyes gyanúsítottak milyen szerepet tölthettek be a céghálózat működtetésében.
Az eljárás további szakaszában az is tisztázódhat, hogy milyen kapcsolatok álltak fenn az érintett vállalkozások között, hogyan mozgatták a pénzeket, és mennyi kár térülhet meg a biztosított vagyonból. A mostani adatok alapján már látható, hogy a nyomozás jelentős számú vállalkozást és személyt érinthet.
A történet legfontosabb kérdése továbbra is az, hogy kik és milyen felelősséggel vettek részt a feltételezett adócsalási rendszerben. A politikai kapcsolatok miatti érdeklődés mellett ezért a bizonyítékok és a hivatalos eljárási döntések lesznek meghatározók.
Mit gondolsz, elegendőek a jelenlegi ellenőrzések a többmilliárdos adócsalások megelőzésére, vagy szigorúbb fellépésre lenne szükség? Írd meg véleményedet kommentben!
Források
-
MTI – Számlagyárat leplezett le a NAV, több mint 20 embert állítottak elő – a NAV hivatalos tájékoztatása alapján, 2026. november 10.
MTI
