Jelentős változás előtt állhat a magyar személyi jövedelemadó rendszere: a kormány 2027-től csökkentené az alacsony és közepes keresetű munkavállalók adóterheit. Kármán András pénzügyminiszter bejelentése szerint a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadó tényleges terhelése 15 százalékról 9 százalékra mérséklődne, ami havi mintegy 20 ezer, éves szinten pedig körülbelül 240 ezer forintos többletet jelenthet az érintetteknek. A kedvezmény azonban nem állna meg a minimálbérnél: a tervek szerint a havi bruttó 680 ezer forint körüli keresetig fokozatosan csökkenő adójóváírás segítené a dolgozókat. Az intézkedés csaknem 2,5 millió munkavállaló fizetését érintheti, miközben a 25 év alatti fiatalok és a gyermekes családok adózási szabályai is változhatnak. Mutatjuk, mennyivel nőhet a nettó fizetés, hogyan működne az új adójóváírás, és kik járhatnak a legjobban 2027-ben – írja a magro.hu
Jelentős adócsökkentést jelentett be a kormány 2027-re
A magyar munkavállalók egyik legfontosabb pénzügyi kérdése, hogy a munkaszerződésükben szereplő bruttó fizetésből mennyi pénz marad ténylegesen a bankszámlájukon. Jelenleg a munkabért főszabály szerint 15 százalékos személyi jövedelemadó és 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli, amennyiben a dolgozó nem jogosult külön adókedvezményre. Ez azt jelenti, hogy egy bruttó 400 ezer forintos fizetésből alapesetben 266 ezer forint nettó jövedelem marad, a különbözet pedig adóként és járulékként kerül levonásra.
A kormány ezen a helyzeten változtatna 2027 januárjától. Kármán András pénzügyminiszter október 20-án jelentette be a következő évre tervezett adócsökkentést, amelynek központi eleme a minimálbéren foglalkoztatottak személyi jövedelemadójának mérséklése. A legkisebb fizetéseknél a tényleges adóterhelés 9 százalékra csökkenne, miközben a minimálbér felett, meghatározott kereseti határig szintén kedvezmény járna.
A változtatásról szóló adótörvényjavaslatokat 2026. október 27-én benyújtották az Országgyűlésnek, a kormány pedig október 28-án részletes tájékoztatást adott a tervezett intézkedésekről. A hivatalos közlés szerint mintegy 2,5 millió ember adóterhei mérséklődhetnének, a munkavállalóknál pedig összesen évi 250 milliárd forinttal több jövedelem maradhatna.
Fontos azonban, hogy a 2027-es adócsökkentés a cikk készítésekor még törvényjavaslat. Az új szabályokat az Országgyűlésnek el kell fogadnia, majd a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni ahhoz, hogy hatályba léphessenek.
Minimálbér 2027: 15 helyett 9 százalékos lehet a tényleges SZJA-teher
A tervezett változás legnagyobb nyertesei közé a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók tartozhatnak. A jelenlegi általános szabályok szerint a minimálbérből is 15 százalékos személyi jövedelemadót vonnak le, amennyiben a dolgozó nem jogosult olyan kedvezményre, amely ezt csökkenti. Az új rendszer ezzel szemben a minimálbéres kereset után 6 százalékpontnak megfelelő adójóváírást biztosítana, amelynek következtében a tényleges SZJA-teher 9 százalékra mérséklődne.
Ez jelentős különbséget jelenthet a havi nettó fizetésben. A 2026-os minimálbér bruttó 322 800 forint, amelyből a jelenlegi, kedvezmények nélküli szabályok alapján 214 662 forint marad kézhez. Ha ugyanezen a bruttó béren már alkalmazható lenne a tervezett 6 százalékos adójóváírás, akkor a munkavállaló 19 368 forinttal több nettó jövedelmet kapna, vagyis a fizetése 234 030 forintra emelkedne.
A kormány által bejelentett havi 20 ezer és éves 240 ezer forintos többlet a várható 2027-es minimálbérrel számolt, kerekített becslés. A jövő évi minimálbér pontos összegéről ugyanis még egyeztetések folynak, ezért a végleges nettó fizetés is annak függvényében alakul.
Itt a számítás: ennyivel maradhat több a minimálbéreseknél
| Megnevezés | Jelenlegi szabályok, 2026-os minimálbérrel | Tervezett adójóváírással, változatlan bruttóval |
|---|---|---|
| Bruttó munkabér | 322 800 Ft | 322 800 Ft |
| Személyi jövedelemadó | 48 420 Ft | 29 052 Ft |
| TB-járulék | 59 718 Ft | 59 718 Ft |
| Nettó fizetés | 214 662 Ft | 234 030 Ft |
| Havi különbség | – | +19 368 Ft |
| Éves különbség | – | +232 416 Ft |
A számítás a 2026-os minimálbért használja összehasonlítási alapként, és nem veszi figyelembe a személyes adókedvezményeket. A 2027-es minimálbér még nem végleges, ezért a tényleges jövő évi adójóváírás összege ettől eltérhet.
A táblázatból egyértelműen látható, hogy a tervezett adócsökkentés önmagában is jelentős nettó bérnövekedést eredményezhet. Ha pedig a minimálbér bruttó összege is emelkedik 2027-ben, akkor az érintett munkavállalók a béremelés és az adócsökkentés együttes hatását érezhetik. Ugyanakkor a két tényezőt külön kell kezelni: a minimálbér emelése munkabérváltozás, míg az adójóváírás azt befolyásolja, hogy az adott bruttó összegből mennyi marad kézhez.
Nemcsak a minimálbéresek járhatnak jól: 680 ezer forintig jöhet a kedvezmény
A kormányzati elképzelés szerint az adócsökkentés nem korlátozódna a minimálbérre. A pénzügyminiszter bejelentése alapján a kedvezmény a magasabb fizetésű munkavállalókra is kiterjedne, a bruttó 680 ezer forint körüli kereseti határig. Az új rendszer kialakításánál azonban nem az lenne a cél, hogy mindenki ugyanakkora összeget kapjon vissza, hanem az, hogy az alacsonyabb keresetűek nagyobb adójóváírásban részesüljenek.
A benyújtott törvényjavaslat ennek megfelelően sávosan csökkenő adójóváírást alkalmazna. A minimálbérig a jóváírás a bér 6 százalékának felelne meg, a minimálbért meghaladó kereseteknél pedig fokozatosan csökkenne. A kedvezmény a mindenkori havi minimálbér kétszeresénél fogyna el teljesen. Ez magyarázza, miért szerepel a kormányzati kommunikációban a bruttó 680 ezer forintos kereseti határ: ez körülbelül 340 ezer forintos 2027-es minimálbérrel lenne összhangban.
A pontos határ azonban a véglegesen megállapított 2027-es minimálbérhez igazodik. Ha a minimálbér eltér a feltételezett 340 ezer forinttól, a kedvezmény megszűnésének kereseti határa is változik.
Fontos különbség: nem mindenki fizet majd 9 százalékos SZJA-t
Az új rendszerrel kapcsolatos egyik legfontosabb tudnivaló, hogy a 9 százalékos adóterhelés nem vonatkozna automatikusan minden, 680 ezer forint alatt kereső dolgozóra. A benyújtott törvényjavaslat ugyanis nem az általános 15 százalékos SZJA-kulcsot csökkentené egységesen, hanem egy új adójóváírási lehetőséget vezetne be. Ez a minimálbérig 6 százalékos könnyítést jelentene, a magasabb fizetéseknél viszont a kedvezmény fokozatosan mérséklődne.
Ennek eredményeként egy minimálbéres munkavállaló tényleges SZJA-terhelése 9 százalékra csökkenhetne, míg egy 400 vagy 500 ezer forintos bruttó fizetéssel rendelkező dolgozó már kisebb arányú kedvezményt kapna. A minimálbér kétszeresének megfelelő bruttó keresetnél a jóváírás teljesen megszűnne, efölött pedig az általános, 15 százalékos adóteher maradna érvényben, természetesen az egyéb személyes kedvezmények figyelembevételével.
A rendszer legfontosabb előnye a fokozatosság lehet. A minimálbér fölötti fizetések esetében nem egyik napról a másikra szűnne meg az adócsökkentés, hanem a kereset növekedésével arányosan csökkenne a jóváírás. Ez azt is jelenti, hogy egy kisebb fizetésemelés miatt az érintett dolgozó nem veszítené el egyszerre a teljes kedvezményt.
Nettó fizetés 2027-ben: ennyi pénzzel kaphatsz többet különböző béreknél
A várható változásokat konkrét példákon keresztül lehet a legjobban megérteni. Mivel a 2027-es minimálbér pontos összege még nem ismert, az alábbi táblázat feltételezett, bruttó 340 ezer forintos 2027-es minimálbérrel számol. Ez nem hivatalosan megállapított bérösszeg, hanem a kormány által említett 680 ezer forintos felső határ szemléltetésére szolgáló feltételezés.
A számítás azonos bruttó fizetéseket hasonlít össze a jelenlegi általános levonási szabályok és a tervezett új adójóváírás mellett. Nem számol külön családi, életkori vagy más adókedvezményekkel.
| Bruttó fizetés | Nettó a jelenlegi szabályokkal | Nettó a tervezett adójóváírással | Havi többlet |
|---|---|---|---|
| 340 000 Ft | 226 100 Ft | 246 500 Ft | +20 400 Ft |
| 400 000 Ft | 266 000 Ft | 282 800 Ft | +16 800 Ft |
| 450 000 Ft | 299 250 Ft | 313 050 Ft | +13 800 Ft |
| 500 000 Ft | 332 500 Ft | 343 300 Ft | +10 800 Ft |
| 550 000 Ft | 365 750 Ft | 373 550 Ft | +7 800 Ft |
| 600 000 Ft | 399 000 Ft | 403 800 Ft | +4 800 Ft |
| 650 000 Ft | 432 250 Ft | 434 050 Ft | +1 800 Ft |
| 680 000 Ft | 452 200 Ft | 452 200 Ft | 0 Ft |
A táblázat a benyújtott T/929. törvényjavaslat szerinti adójóváírás képletével készült, kizárólag szemléltetési céllal. A 340 ezer forintos minimálbér feltételezés, a 2027-es tényleges összegek ettől eltérhetnek.
A példákból jól látható, hogy egy bruttó 400 ezer forintot kereső alkalmazott a feltételezett rendszerben havonta 16 800 forinttal, egy bruttó 500 ezer forintos fizetéssel rendelkező dolgozó pedig 10 800 forinttal több nettó jövedelemhez juthatna. A magasabb keresetűeknél a könnyítés fokozatosan csökkenne, majd a minimálbér kétszeresénél megszűnne.
A végleges összegek azonban csak a 2027-es minimálbér megállapítása és az adótörvény elfogadása után számíthatók ki pontosan.
Évente akár több százezer forint is a családoknál maradhat
Bár a tervezett adócsökkentés havi összege első pillantásra néhány ezer vagy néhány tízezer forintnak tűnhet, éves szinten már komoly pénzügyi különbséget eredményezhet. Egy bruttó 400 ezer forintos fizetéssel rendelkező munkavállaló a fenti feltételezett számítás alapján évi 201 600 forinttal több nettó jövedelmet kaphatna. Bruttó 500 ezer forintos keresetnél az éves többlet 129 600 forint, míg egy minimálbéres munkavállalónál a kormányzati becslés szerint megközelítheti a 240 ezer forintot.
Különösen azoknál a háztartásoknál lehet jelentős a változás, ahol két kereső dolgozik, és mindketten jogosultak lehetnek az új adójóváírásra. Ha például egy családban mindkét felnőtt bruttó 400 ezer forintot keres, akkor a szemléltető számítás szerint együttesen havi 33 600 forinttal, éves szinten pedig több mint 400 ezer forinttal növekedhetne a kézhez kapott jövedelmük. Ekkora összeg már egy nagyobb háztartási kiadás, egy családi nyaralás vagy akár egy komolyabb megtakarítás fedezetének egy részét is biztosíthatná.
A tényleges családi nyereség azonban attól is függ, hogy a szülők jelenleg milyen adókedvezményeket vesznek igénybe, és ezek miként illeszkednek majd az új rendszerhez. Ezért a két keresőre számolt egyszerű példát nem lehet minden gyermekes családra automatikusan alkalmazni.
Hogyan működik majd az új adójóváírás?
A benyújtott törvényjavaslat az adójóváírás összegét közvetlenül a munkabérhez és a mindenkori minimálbérhez kötné. A minimálbérig a jóváírás a bér 6 százalékával egyezne meg, ennél magasabb kereseteknél pedig a minimálbérre számított maximális jóváírásból fokozatosan vonnák le a minimálbér feletti keresetrész 6 százalékát.
Egy példával élve: ha a 2027-es minimálbér 340 ezer forint lenne, akkor a maximális havi jóváírás 20 400 forintot jelentene. Egy bruttó 400 ezer forintos fizetés esetében a minimálbér fölötti 60 ezer forint 6 százalékával, vagyis 3600 forinttal csökkenne ez az összeg, így a munkavállaló 16 800 forintos adójóváírásra lenne jogosult. Egy bruttó 500 ezer forintos fizetésnél a különbség már 160 ezer forint, ennek 6 százaléka 9600 forint, így a megmaradó adójóváírás 10 800 forint lenne.
A módszer egyik előnye, hogy a kedvezmény összege automatikusan követheti a minimálbér változását. Ha a minimálbér emelkedik, akkor a maximálisan igénybe vehető jóváírás és annak felső kereseti határa is emelkedhet. A rendszer így nem feltétlenül egy minden évben külön módosítandó, fix összegű adókedvezményre épülne.
A 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot továbbra is fizetni kellene
Az SZJA-csökkentés kapcsán különösen fontos tisztázni, hogy a tervezett intézkedés nem jelenti a munkabért terhelő valamennyi közteher csökkentését. A munkavállalóknál jelenleg főszabály szerint 15 százalékos személyi jövedelemadót és 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot vonnak le. Az új adójóváírás elsősorban az SZJA-terhet mérsékelné, nem pedig a társadalombiztosítási járulék általános mértékét.
Ez azért fontos, mert egy minimálbéres munkavállalónál sem azt jelentené a 9 százalékos tényleges SZJA-teher, hogy a bruttó fizetésének már csak 9 százalékát vonják le összesen. A társadalombiztosítási járulék továbbra is megjelenne a bérjegyzéken, és csak az SZJA-ból származó teher csökkenne a tervezett jóváírásnak megfelelően.
A munkáltató által fizetett közterheket szintén külön kell kezelni. A dolgozó nettó fizetése és a munkáltató teljes bérköltsége nem azonos, ezért az új adójóváírás közvetlenül elsősorban a munkavállaló kézhez kapott jövedelmét befolyásolná.
A 25 év alatti fiataloknál másként jelentkezhet a változás
A magyar adórendszerben jelenleg több olyan kedvezmény is létezik, amely jelentősen csökkentheti vagy akár teljesen megszüntetheti az érintett munkavállaló személyi jövedelemadóját. Ezek közé tartozik a 25 év alatti fiatalok adókedvezménye, amelynek segítségével meghatározott jövedelemhatárig nem kell SZJA-t fizetniük. A kormány tájékoztatása szerint ez a kedvezmény 2027-ben is megmaradna.
Az új, általános adójóváírás és a már meglévő kedvezmények együttes alkalmazása azonban eltérő eredményeket hozhat. Aki jelenleg is teljesen mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól, annak az új adójóváírás nem feltétlenül jelent ugyanakkora nettó jövedelemnövekedést, mint egy azonos összegű, de jelenleg teljes SZJA-t fizető munkavállalónak. Az egyéni hatás a kedvezmények sorrendjétől és a ténylegesen fizetendő adó összegétől is függ.
A benyújtott javaslat az adókedvezmények rendszerét és alkalmazási sorrendjét is átalakítaná. Az új szabály szerint az adójóváírás kerülne előre, majd ezt követnék a különböző családi és személyes kedvezmények. A részletes számítás ezért különösen fontos lesz a fiatalabb dolgozóknál és azoknál, akik már most is többféle adókedvezményre jogosultak.
A gyermekes családoknál az új SZJA mellett más változások is jöhetnek
A 2027-es adócsomag nemcsak az általános személyi jövedelemadó terhét csökkentené, hanem a gyermekes családok támogatási rendszerét is módosítaná. A kormány bejelentése szerint megdupláznák a családi pótlékot, miközben a családi adókedvezmény is fennmaradna. A két intézkedés együttesen több gyermeket nevelő háztartás számára jelenthetne érezhető jövedelemnövekedést.
A családi kedvezménynek különösen fontos szerepe lehet azoknál, akik az új adójóváírás miatt már kevesebb személyi jövedelemadót fizetnének. A törvényjavaslat úgy alakítaná át a kedvezmények sorrendjét, hogy a családi kedvezmény az utolsó helyre kerüljön az SZJA-kedvezmények között. Ez lehetővé tenné, hogy az adóból már nem érvényesíthető kedvezmény megfelelő feltételek mellett a társadalombiztosítási járulékot csökkentse.
A pontos megtakarítás azonban a gyermekek számától, a szülők jövedelmétől, az adókedvezmények megosztásától és más személyes körülményektől is függ. Emiatt a 2027-es rendszer bevezetésekor a gyermekes családoknak különösen érdemes lesz friss nettóbér-számítást készíteniük.
A kétgyermekes és a háromgyermekes anyáknál is módosulhatnak az adómentesség feltételei
A benyújtott törvényjavaslat a gyermekes anyák adómentességét is érinti. A kormány tervei szerint az anyákra vonatkozó személyi jövedelemadó-mentesség havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárig lenne alkalmazható, az ezt meghaladó rész után pedig már az általános szabályok szerint kellene adózni. Ez a jelenlegi kedvezmények egy részénél új korlátozást jelentene.
A kétgyermekes anyák esetében szintén fontos változás szerepel a tervezetben. A korábban elfogadott szabályok fokozatosan szélesebb korosztályokra terjesztették volna ki az adómentességet, az új javaslat azonban a 40 éves korhoz kötődő jogosultsági korlátot vezetne be. A részletszabályok azért jelentősek, mert egy ilyen módosítás nem minden családot érintene egyformán.
A gyermekes anyák tehát nem feltétlenül ugyanúgy járnának az új rendszerrel, mint azok a munkavállalók, akik jelenleg semmilyen SZJA-kedvezményben nem részesülnek. A meglévő kedvezmények, az új korlátok és a tervezett adójóváírás együttes hatását kell figyelembe venni. A végleges szabályok elfogadása előtt ezért nem lehet minden érintett számára azonos nettó béremelkedést ígérni.
A magasabb keresetűeknél maradna a 15 százalékos adóterhelés
A kormányzati elképzelés szerint a jövő évi adócsökkentés célzott intézkedés lenne, amely elsősorban az alacsonyabb és közepes keresetű munkavállalók helyzetét javítaná. A minimálbér kétszeresét elérő kereseteknél az új adójóváírás megszűnne, így az efölött keresőknek nem járna további könnyítés ezen a jogcímen.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magasabb keresetű munkavállalók minden esetben ugyanannyi adót fizetnének, mint korábban. Az egyéb családi, személyes és életkori kedvezmények továbbra is befolyásolhatják az adóterheket, és a tervezett adócsomag ezek egy részét is módosítaná. A kereseti sáv alapján tehát kizárólag az új általános adójóváírás mértékéről lehet következtetni.
A pénzügyminiszter szerint a cél az, hogy a kisebb jövedelemmel rendelkezők nagyobb arányú támogatást kapjanak, míg a magasabb keresetek esetén ne legyen szükség további általános SZJA-kedvezményre. A kormány várakozása szerint ez a megoldás a munkából élők jelentős részénél növelheti a nettó fizetéseket.
A vállalkozóknál nem feltétlenül ugyanúgy működne az új kedvezmény
Az adójóváírás kapcsán az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen jövedelmekre lehetne igénybe venni. A benyújtott törvényjavaslat ugyanis a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott bérjövedelemhez kapcsolja az új könnyítést. Ezért a kedvezmény nem feltétlenül terjedne ki automatikusan valamennyi, munkavégzésből vagy vállalkozásból származó bevételre.
Egy hagyományos munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazott helyzete emiatt eltérhet például egy átalányadózó egyéni vállalkozóétól, egy megbízási szerződéssel dolgozó személyétől vagy egy olyan magánszemélyétől, akinek a bevétele nem minősül a törvény szerinti bérnek. Az egyes jövedelemtípusokat és az alkalmazható kedvezményeket külön kell megvizsgálni.
Aki vállalkozóként szeretné megtudni, érinti-e az új SZJA-könnyítés, annak a végleges jogszabály megjelenése után célszerű könyvelővel vagy adótanácsadóval egyeztetnie. Az általános munkavállalói példák ugyanis nem alkalmazhatók változtatás nélkül minden adózási formára.
Kell majd külön igényelni az SZJA-csökkentést?
A tervezett adójóváírás egyik kedvező tulajdonsága, hogy a munkavállalóknak főszabály szerint nem kellene külön kérelmet benyújtaniuk a kedvezmény érvényesítéséhez. A törvényjavaslat alapján a munkáltató az adóelőleg elszámolásakor automatikusan figyelembe venné az új jóváírást, kivéve, ha a munkavállaló írásban azt kéri, hogy ezt mellőzzék.
Ez azt jelentheti, hogy a jogosultak már a havi bérfizetéskor magasabb nettó összeget kapnának, nem pedig kizárólag az éves adóbevallás benyújtása után jutnának hozzá a kedvezményhez. Az automatikus elszámolás megkönnyíthetné a rendszer működését, ugyanakkor a munkáltatóknak és a bérszámfejtőknek fel kell készülniük az új szabályokra.
A végleges eljárási feltételek azonban még változhatnak. Az adójóváírás alkalmazásának módját, az év közben munkát váltók helyzetét és a több munkáltatótól származó jövedelmek kezelését a kihirdetett törvény alapján lehet majd pontosan megállapítani.
Mikortól jelenhet meg a magasabb nettó fizetés?
A kormány tervei szerint az új adójóváírási rendszer 2027. január 1-jén lépne hatályba. A benyújtott törvényjavaslat alapján az új rendelkezéseket főszabály szerint a 2026. december 31-ét követően megszerzett jövedelmekre lehetne alkalmazni. Munkaviszonyból származó bér esetén további feltétel, hogy a jövedelmet a 2026. december 31-ét követő időszakra számolják el.
A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a 2027 januárjára járó fizetésnél már az új adójóváírást alkalmaznák, amennyiben a parlament elfogadja a törvényt, és az valóban január elsején lép hatályba. A munkabérek kifizetésének időpontja azonban munkahelyenként eltérhet, így az első magasabb nettó bér jóváírása sok dolgozónál február elejére is eshet.
A 2026-os jövedelmekre még a jelenlegi adózási rendelkezések vonatkoznának. Az új szabályozás tehát nem visszamenőleges adócsökkentést jelentene a teljes 2026-os évre, hanem a következő évi jövedelmek adózását változtatná meg.
Milyen hatással lehet a gazdaságra a 2027-es adócsökkentés?
A kormány várakozása szerint az új SZJA-rendszer mintegy 2,5 millió munkavállaló számára biztosíthat magasabb nettó keresetet. A hivatalos tájékoztatás alapján a dolgozóknál éves szinten összesen 250 milliárd forinttal több jövedelem maradhatna. Ez jelentős összeg, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az adócsökkentés elsősorban az alacsonyabb és közepes keresetű rétegeket érintené.
A rendelkezésre álló többletjövedelem egy része várhatóan a háztartások fogyasztásában jelenhet meg. A családok többet fordíthatnak élelmiszerekre, lakhatásra, közlekedésre, egészségügyi kiadásokra vagy más mindennapi szükségletekre. Ez bizonyos ágazatokban élénkítheti a keresletet, és közvetetten a vállalkozások bevételére is kedvező hatással lehet.
Az adócsökkentés gazdasági következményeit azonban nem lehet kizárólag a háztartásoknál maradó összeg alapján megítélni. Az állami költségvetés bevételei is változhatnak, a fogyasztás növekedése pedig az inflációs környezettől és a gazdaság teljesítményétől is függ. A tényleges hatás ezért csak a bevezetést követő időszakban lesz pontosabban felmérhető.
Több pénz maradhat a dolgozóknál, de a végleges összegekre még várni kell
A 2027-re tervezett adócsökkentés jelentős változást hozhat a magyar munkavállalók nettó fizetésében. A minimálbéren foglalkoztatottaknál a tényleges személyi jövedelemadó-teher 15 százalékról 9 százalékra csökkenhetne, ami a kormány becslése szerint havi mintegy 20 ezer forintot hagyna az érintetteknél. A minimálbér felett is járna jóváírás, amely fokozatosan csökkenne, és a minimálbér kétszeresénél szűnne meg.
A kormányzati bejelentésben szereplő bruttó 680 ezer forintos határ ezért egyelőre tájékoztató jellegű, hiszen a törvényjavaslat a kedvezmény kivezetését a mindenkori minimálbérhez köti. A 2027-es minimálbér végleges összegének megállapítása után lehet majd pontosan kiszámítani, mennyit kap kézhez egy 350, 400, 500 vagy 600 ezer forintos bruttó fizetéssel rendelkező munkavállaló.
A legfontosabb tudnivaló: a 2027-es SZJA-csökkentés már parlament előtt lévő törvényjavaslat, de még nem véglegesen elfogadott szabály. Ha a tervezett formában bevezetik, közel 2,5 millió dolgozónál maradhat több pénz, és a minimálbéresek akár évi 240 ezer forint körüli nettó többlethez juthatnak.
