Fontos pénzügyi segítséghez juthatnak azok a magyar nyugdíjasok, akik alacsony jövedelemből élnek, és váratlan kiadások miatt nehéz anyagi helyzetbe kerültek. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint évente egyszer 15 ezer és 50 ezer forint közötti egyszeri segély kérhető, rendkívül indokolt esetben pedig akár 100 ezer forint támogatás is megállapítható. A lehetőség nem kizárólag az öregségi nyugdíjasokat érinti: özvegyi nyugdíjban, szülői nyugdíjban és árvaellátásban részesülők is jogosultak lehetnek rá. A támogatás azonban nem automatikus, külön kérelmet kell benyújtani, és szigorú jövedelmi feltételek vonatkoznak rá. Egyedül élőknél főszabály szerint havi 120 ezer, közeli hozzátartozóval közös háztartásban élőknél pedig 100 ezer forint a jövedelemhatár. Mutatjuk, pontosan kik kérhetik a pénzt, milyen élethelyzetekben adható meg a segély, és hogyan lehet benyújtani az igénylést – írja a Dívány.

Sokan nem tudnak róla: egyszeri pénzbeli segítséget adhat a Magyar Államkincstár

Egy váratlan betegség, a gyógyszerköltségek jelentős emelkedése, egy közeli családtag elvesztése vagy egy nagyobb közüzemi tartozás különösen súlyosan érintheti azokat, akik alacsony nyugdíjból gazdálkodnak. Egy 80–100 ezer forintos havi jövedelem mellett már egy kisebb rendkívüli kiadás is felboríthatja a háztartás költségvetését, hiszen a mindennapi élelmiszerek, gyógyszerek, rezsiszámlák és más alapvető szükségletek kifizetése után sokszor alig marad tartalék. Ilyen élethelyzetekre nyújthat segítséget a nyugdíjbiztosítási méltányossági rendszerben elérhető egyszeri segély.

A támogatás nem új intézkedés, a Magyar Államkincstár jelenleg is lehetőséget biztosít az igénylésére. A segély legfontosabb sajátossága, hogy nem jár automatikusan az alacsony nyugdíj mellé, hanem a kérelmező személyes élethelyzetét és anyagi nehézségeit külön vizsgálják. A hatóság azt mérlegeli, hogy az érintett olyan körülmények közé került-e, amelyek veszélyeztetik a létfenntartását, és a rendelkezésre álló dokumentumok alátámasztják-e a támogatás szükségességét.

Az egyszeri segély ezért nem azonos a rendszeres nyugdíjemeléssel, és nem helyettesíti a havi nyugellátást. Egy alkalommal folyósítható anyagi segítségről van szó, amely egy rendkívüli élethelyzet enyhítéséhez járulhat hozzá. A kérelmezőnek éppen ezért nemcsak a nyugdíja vagy más jövedelme összegét kell megadnia, hanem azt is meg kell indokolnia, miért van szüksége a támogatásra.

Kik jogosultak az egyszeri segélyre 2026-ban?

A Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatása alapján a nyugdíjbiztosítási egyszeri segély meghatározott saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásokban részesülők számára engedélyezhető. A jogosulti körbe az öregségi nyugdíjban részesülők mellett az özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat és árvaellátást kapók is beletartoznak. Ez különösen fontos, mert sokan tévesen azt gondolják, hogy az ilyen méltányossági támogatás kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött embereknek járhat.

Fontos tehát, hogy nem minden, időskorban vagy egészségromlás miatt folyósított ellátás minősül nyugellátásnak. A Magyar Államkincstár kifejezetten kiemeli: a Nyugdíjbiztosítási Alap terhére nyújtható egyszeri segély nem állapítható meg pusztán azért, mert valaki rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást, rokkantsági járadékot vagy időskorúak járadékát kap. Amennyiben valaki többféle ellátásban részesül, a pontos jogosultságot az ellátások jogcíme és a törvényi feltételek alapján kell megvizsgálni.

Egyedül élsz vagy családtaggal? Ettől függ a jövedelemhatár

Az egyszeri segély igénylésének egyik legfontosabb feltétele a kérelmező havi jövedelme. A jelenlegi szabályozás két különböző jövedelemhatárt állapít meg attól függően, hogy a jogosult közeli hozzátartozójával közös háztartásban él-e. Ha igen, a saját havi jövedelme főszabály szerint nem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Az ettől eltérő esetekben, így például az egyedül élőknél, a határ havi 120 ezer forint.

Ez azt jelenti, hogy például egy 115 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkező, egyedül élő nyugdíjas a jövedelemhatár alapján még megfelelhet az igénylési feltételnek, míg ugyanekkora jövedelemnél egy közeli hozzátartozóval közös háztartásban élő személy már meghaladja a főszabály szerinti 100 ezer forintos korlátot. Ugyanakkor az alacsony jövedelem önmagában nem elegendő: a kérelmezőnek azt is igazolnia kell, hogy különös méltánylást érdemlő, a létfenntartását veszélyeztető helyzetbe került.

Rendkívül indokolt esetben a Magyar Államkincstár központi szerve kivételt tehet a jövedelmi feltétel alól. Ez azonban nem általános jogosultságot jelent a magasabb nyugdíjat kapóknak, hanem külön mérlegelés alapján alkalmazható lehetőséget.

Mekkora összeg kérhető? 15 ezertől akár 100 ezer forintig terjedhet a segítség

A nyugdíjbiztosítási egyszeri segély összege főszabály szerint legalább 15 ezer, legfeljebb 50 ezer forint lehet. A támogatás pontos mértékét nem a kérelmező választja meg, hanem az eljáró hatóság állapítja meg az anyagi körülmények és a benyújtott bizonyítékok mérlegelése után. Ez azt jelenti, hogy a jogosultsági feltételek teljesítése önmagában nem garantálja az 50 ezer forintos támogatást, és az sem biztos, hogy a kérelem kedvező elbírálásban részesül.

A szabályozás ugyanakkor lehetőséget ad rendkívüli méltányosság alkalmazására. A Magyar Államkincstár központi szerve különösen indokolt esetben eltérhet az általános jövedelemhatártól és a szokásos összegkorláttól, és legfeljebb 100 ezer forintos segélyt engedélyezhet. Ez a magasabb összeg olyan kivételes élethelyzetekben jöhet szóba, amikor a kérelmező körülményei a szokásosnál nagyobb segítséget indokolnak.

Fontos kiemelni, hogy a 100 ezer forintos összeg nem automatikusan járó magasabb támogatás. A Magyar Államkincstár központi szerve különleges mérlegelés alapján dönthet róla, és a kérelmezőnek megfelelően alá kell támasztania, miért indokolt az általános szabályoktól eltérő elbírálás. A rendelet kivételes esetben az éves gyakorisági szabálytól való eltérést is megengedi, de erre sem lehet általános jogosultságként hivatkozni.

Betegség, gyógyszerköltség, családtag elvesztése: ezekben az esetekben előnyt élvezhet a kérelmező

A segély megállapításánál nem pusztán azt vizsgálják, mennyi pénz érkezik havonta a kérelmező bankszámlájára. A hatályos végrehajtási rendelet szerint előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a létfenntartását veszélyeztető helyzete katasztrófa, elemi csapás, közeli hozzátartozó halála, valamint a kérelmező vagy közeli hozzátartozója betegsége miatt alakult ki. A jogszabály azt is előírja, hogy figyelembe kell venni a kérelmezővel közös háztartásban élő, jövedelemmel nem rendelkező eltartottak számát.

Egy váratlan egészségügyi probléma például jelentős gyógyszer-, gyógykezelési vagy utazási költségekkel járhat. Ha valaki rendszeresen orvosi kezelésre szorul, és a havi nyugdíjának nagy részét gyógyszerekre költi, érdemes a kérelemben részletesen bemutatnia a kiadásokat. A gyógyszertári bizonylatok, szakorvosi dokumentumok és más egészségügyi igazolások segíthetnek bizonyítani, hogy a kérelmező nehéz anyagi helyzetét valóban rendkívüli egészségügyi költségek okozzák.

Hasonlóan súlyos helyzetet teremthet egy közeli hozzátartozó elvesztése, különösen akkor, ha a családnak váratlan temetési kiadásokkal kell szembenéznie, vagy az elhunyt személy jelentős mértékben hozzájárult a háztartás fenntartásához. Egy vihar, tűzeset vagy más elemi csapás következtében bekövetkező károk szintén megalapozhatják a méltányossági kérelem benyújtását. Az ilyen körülmények azonban nem jelentenek automatikus segélyjogosultságot: a hatóság az egész élethelyzetet és a benyújtott dokumentumokat értékeli.

Rezsitartozás vagy magas gyógyszerköltség miatt is érdemes lehet kérelmet benyújtani

A Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatójában külön is megemlíti a gyógyszerköltségekkel és a közüzemi díjelmaradással kapcsolatos igazolásokat. Ez azért fontos, mert az alacsony jövedelmű nyugdíjasok számára a rendszeres rezsiszámlák és az egészségügyi kiadások együttesen jelenthetnek komoly anyagi megterhelést. Előfordulhat például, hogy valaki a megemelkedett gyógyszerköltségek miatt nem tud időben befizetni egy közüzemi számlát, vagy egy nagyobb összegű váratlan kiadás következtében veszélybe kerül az alapvető megélhetése.

A kérelemben ilyen esetben nem elegendő annyit feltüntetni, hogy a nyugdíj alacsony, és a megélhetés nehéz. Érdemes pontosan leírni, milyen váratlan körülmény alakult ki, mely rendszeres kiadásokat érinti, és milyen következményekkel járhat, ha a kérelmező nem kap segítséget. A közüzemi számlák, hátralékról szóló értesítések, gyógyszerköltséget igazoló dokumentumok és más bizonylatok együttesen erősíthetik a kérelmet.

A segély célja ugyanakkor nem az, hogy minden alacsony jövedelmű nyugdíjas rendszeresen kiegészítést kapjon a havi ellátásához. A rendszer a különös méltánylást érdemlő, létfenntartást veszélyeztető helyzetek kezelésére szolgál. Ezért az igénylésnél a konkrét körülmények bemutatása legalább olyan fontos lehet, mint a jövedelemigazolás.

Özvegyi nyugdíjasok és árvaellátásban részesülők is kérhetnek segítséget

Az egyszeri segély különösen fontos lehet az özvegyi nyugdíjban részesülők számára, akiknél a házastárs elvesztése nemcsak súlyos érzelmi veszteséget, hanem jelentős anyagi változást is okozhat. Ha a háztartás korábban két ember jövedelméből működött, a hozzátartozó halála után az egyedül maradt személynek sokszor ugyanazokat az alapvető kiadásokat kell fedeznie lényegesen kisebb bevételből. Amennyiben az özvegyi nyugdíjat kapó személy megfelel a jövedelmi feltételeknek, és a létfenntartását veszélyeztető körülmények is fennállnak, kezdeményezheti az egyszeri segély megállapítását.

A támogatási lehetőség az árvaellátásban részesülőkre is kiterjed. Ez azért lényeges, mert az árvaellátás nem kizárólag nagykorú személynek járhat, így az egyszeri segély igénylésénél a jogosult életkorához és törvényes képviseletéhez kapcsolódó eljárási szabályokat is figyelembe kell venni. Kiskorú jogosult esetében a törvényes képviselő közreműködésére lehet szükség.

A szülői nyugdíjban részesülők szintén az érintett körbe tartoznak. Ez a hozzátartozói nyugellátás meghatározott feltételek mellett például annak a szülőnek járhat, aki korábban elhunyt gyermekétől kapott túlnyomó részben eltartást. Ha az ilyen ellátásban részesülő személy különösen nehéz anyagi helyzetbe kerül, ugyancsak kérheti az egyszeri méltányossági segítséget.

Kik nem kaphatják meg ezt a támogatást?

Az egyszeri nyugdíjbiztosítási segély nem minden szociális vagy egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátásban részesülő számára hozzáférhető. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint például a kizárólag rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, rokkantsági járadékban vagy időskorúak járadékában részesülők nem igényelhetik ezt a támogatást pusztán az adott ellátásuk alapján. Ezek a juttatások más jogszabályi kategóriába tartoznak, mint a nyugellátások.

További kizáró körülmény lehet a tartós bentlakásos szociális intézményi ellátás. A Kincstár hivatalos tájékoztatója szerint nem engedélyezhető ez az egyszeri segély annak a nyugdíjasnak sem, aki például tartós bentlakásos ápolást vagy gondozást nyújtó intézményben, rehabilitációs intézményben vagy lakóotthonban él. A szabályozás meghatározott más intézményi elhelyezési és büntetés-végrehajtási helyzeteket is kizáró körülményként kezel.

Fontos azonban, hogy az érintettek számára más támogatási lehetőségek létezhetnek. Súlyos betegség és igazolt egészségügyi kiadások esetén például külön egészségbiztosítási méltányossági segély is elérhető, de ennek jogosultsági feltételei, igénylési dokumentumai és elbírálási szabályai eltérnek a nyugdíjasok egyszeri segélyétől. A két támogatást ezért nem szabad összekeverni.

Hogyan lehet igényelni az egyszeri segélyt a Magyar Államkincstártól?

Az egyszeri segély megállapítása minden esetben kérelemre indul. Az igényléshez a Magyar Államkincstár „Kérelem-adatlap egyszeri segély igényléséhez” elnevezésű nyomtatványát kell kitölteni. A dokumentumon a kérelmező személyes adatai és az ellátásával kapcsolatos információk mellett nyilatkozni kell a havi jövedelemről, valamint ismertetni kell azokat a rendkívüli körülményeket, amelyek miatt a támogatásra szükség van.

Az adatlapot a Magyar Államkincstár hivatalos honlapjáról lehet letölteni, de a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálatain is beszerezhető. A kérelmet hiánytalanul ki kell tölteni, és papíralapú benyújtás esetén alá kell írni. Célszerű figyelmesen átnézni a megadott adatokat, mert egy hiányos kérelem vagy a szükséges igazolások elmaradása meghosszabbíthatja az ügyintézést.

A támogatás igénylésénél nem feltétlenül szükséges személyesen felkeresni egy hivatalt. A kérelmet elektronikus úton, postai levélben vagy személyesen is be lehet nyújtani. Az elektronikus ügyintézés különösen azok számára lehet kényelmes, akik rendelkeznek a szükséges digitális azonosítási lehetőséggel, míg az idősebb, internetet ritkábban használó ügyfeleknek a papíralapú igénylés jelenthet egyszerűbb megoldást.

Milyen dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez?

A Magyar Államkincstár hangsúlyozza, hogy a méltányosságot megalapozó körülményeket lehetőség szerint dokumentumokkal kell igazolni. Ez azt jelenti, hogy az adatlap kitöltése mellett célszerű összegyűjteni minden olyan iratot, amely alátámasztja a kérelmező nehéz anyagi helyzetét. Ilyenek lehetnek a jövedelemről szóló igazolások, az egészségi állapotot bemutató orvosi dokumentumok, a gyógyszerköltségeket igazoló bizonylatok vagy a közüzemi tartozásokról szóló értesítések.

Ha a kérelmező a saját vagy közeli hozzátartozója betegsége miatt kér segítséget, érdemes csatolni a megfelelő szakorvosi leleteket, kórházi zárójelentéseket és a rendszeresen felmerülő kiadások igazolásait. Ha a segélykérelem oka közeli hozzátartozó elvesztése, a halálesethez és az ebből fakadó anyagi nehézséghez kapcsolódó iratok lehetnek fontosak. Elemi csapás vagy váratlan káresemény esetén a történtek és a felmerült költségek dokumentálása segíthet a hatóságnak a helyzet megítélésében.

Nem minden kérelemhez ugyanazokra az iratokra van szükség. A csatolandó dokumentumok körét mindig az határozza meg, milyen élethelyzetre hivatkozik az igénylő. A lényeg, hogy a benyújtott adatokból világosan kiderüljön, milyen körülmény veszélyezteti a megélhetését, és miért jelentene számára érdemi segítséget az egyszeri támogatás.

Mit érdemes írni az indoklásba, hogy megfelelően elbírálhassák a kérelmet?

Az egyszeri segély iránti kérelem egyik legfontosabb része a személyes indoklás. A hatóságnak ebből kell megértenie, miért került az érintett különösen nehéz helyzetbe, és miért szorul rendkívüli segítségre. Egy általános megfogalmazás, például hogy a nyugdíj alacsony és a megélhetés drága, önmagában nem feltétlenül mutatja be megfelelően a méltányosságot indokoló körülményeket.

Sokkal informatívabb lehet egy olyan részletes leírás, amely tartalmazza a kérelmező havi jövedelmét, a szükséges rendszeres kiadásokat, a váratlan költségek okát és azok összegét. Ha például valakinek havi 92 ezer forint a nyugdíja, és egy betegséggel kapcsolatban rendszeresen magas gyógyszerkiadásai keletkeztek, ezt célszerű pontosan leírnia. Ugyanígy fontos lehet feltüntetni, ha a kérelmezőnek eltartott hozzátartozóról kell gondoskodnia, vagy egy váratlan esemény miatt veszélybe került a lakhatása.

A kérelmet nem szükséges bonyolult jogi nyelven megfogalmazni. Az egyszerű, tényszerű és ellenőrizhető indoklás sokkal hasznosabb lehet, mint a túl általános megállapítások. Fontos azonban, hogy kizárólag valós körülmények szerepeljenek benne, mert a hatóság a benyújtott igazolásokat és nyilatkozatokat is figyelembe veszi.

Hol lehet beadni a segélykérelmet?

Az igénylés helye attól is függ, milyen típusú nyugellátásban részesül a kérelmező. Az özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat vagy árvaellátást kapók kérelmét a Magyar Államkincstár Központhoz kell benyújtani. Az öregségi nyugdíjasok a lakóhelyük szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez vagy szintén a Magyar Államkincstár Központhoz fordulhatnak.

A dokumentum személyesen a megfelelő kormányhivatalnál vagy kormányablaknál is leadható. Aki postán kívánja elküldeni az igénylést, annak a borítékon az illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalt, illetve a Magyar Államkincstár Központot kell címzettként feltüntetnie. A hivatalos tájékoztató szerint az egységes postacím: Budapest, 1916.

Az elektronikus ügyintézés a magyarorszag.hu felületen keresztül lehetséges, a nyugdíjbiztosítási méltányossági kérelmekre szolgáló MELTAN_01 ügytípusban. A digitális benyújtáskor is fontos, hogy a szükséges igazolások rendelkezésre álljanak, és a kérelmező megfelelően azonosítsa magát az elektronikus rendszerben.

Évente egyszer kérhető – de novemberben még nem késő elindítani az ügyintézést

A jelenlegi szabályok szerint ugyanazon személy részére egy naptári évben főszabály szerint egyszer állapítható meg nyugdíjbiztosítási egyszeri segély. Ezért aki 2026-ban már kapott ilyen támogatást, általában nem számíthat arra, hogy ugyanabban az évben újabb kérelmét is kedvezően bírálják el. A jogszabály ugyanakkor rendkívül indokolt esetekre kivételes lehetőséget biztosít a Magyar Államkincstár központi szervének, amely az általános gyakorisági szabálytól is eltérhet.

Aki 2026-ban még nem részesült ilyen segélyben, és most került különösen nehéz anyagi helyzetbe, annak novemberben is lehetősége van kérelmet benyújtani. Az egyszeri segély nem kizárólag az év első hónapjaiban igényelhető, és a Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatója sem jelöl meg olyan általános novemberi vagy december eleji határidőt, amely után már ne lehetne benyújtani a kérelmet.

Fontos azonban, hogy a benyújtás időpontja önmagában nem garantálja a támogatás év vége előtti folyósítását. A hatóságnak meg kell vizsgálnia a jogosultságot, a jövedelmet és a méltányossági körülményeket, szükség esetén pedig további dokumentumokat is kérhet. Ezért aki nehéz helyzetbe került, annak nem érdemes az utolsó pillanatra halasztania az ügyintézést.

Automatikusan jár a segély, ha valakinek 100 ezer forint alatti a nyugdíja?

Ez az egyik legfontosabb félreértés az egyszeri támogatással kapcsolatban. Attól, hogy valakinek a havi nyugdíja nem éri el a 100 ezer vagy 120 ezer forintot, még nem válik automatikusan jogosulttá az 50 ezer forintos segélyre. A jövedelemhatár teljesítése csak az egyik feltétel, emellett olyan élethelyzetnek is fenn kell állnia, amely a kérelmező létfenntartását veszélyezteti.

Az elbírálásnál nemcsak az összeg számít, hanem a nehéz helyzet kialakulásának oka, a váratlan kiadások mértéke és a rendelkezésre álló bizonyítékok is. Két azonos összegű nyugdíjat kapó személy kérelme ezért eltérő elbírálásban részesülhet, ha az egyikük jelentős, dokumentált rendkívüli kiadásokkal szembesült, míg a másik esetében ilyen körülmény nem áll fenn.

A rendszer méltányossági jellege azt is jelenti, hogy a kedvező döntés nem követelhető pusztán a jövedelemhatárra hivatkozva. A hatóság az egyedi körülmények figyelembevételével mérlegel, és az engedélyezett összeg is ennek alapján alakul.

Mi történik, ha valakinek 120 ezer forintnál több a nyugdíja?

A főszabály szerinti jövedelemhatár túllépése általában kizárja a támogatás megállapítását. A törvény azonban külön lehetőséget biztosít a Magyar Államkincstár központi szerve számára, hogy rendkívül indokolt helyzetben ettől eltérjen. Ez a rendelkezés azok számára lehet fontos, akiknek a havi jövedelme ugyan meghaladja az általános korlátot, de valamilyen különösen súlyos váratlan esemény miatt mégis a létfenntartásukat veszélyeztető helyzetbe kerültek.

Például egy jelentős, váratlan egészségügyi kiadás, súlyos káresemény vagy más különösen indokolt körülmény alapján felmerülhet a kivételes elbírálás lehetősége. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden, a jövedelemhatárt meghaladó nyugdíjas jogosult lenne a segélyre. A magasabb jövedelmű kérelmezőknek különösen fontos megfelelően alátámasztaniuk, miért szükséges az általános feltételektől eltérő méltányosság.

A kivételes döntés lehetősége miatt érdemes a hivatalos szabályoknak utánanézni akkor is, ha valakinek a jövedelme néhány ezer forinttal meghaladja a szokásos határt. A segély megállapítása azonban ilyenkor is az eljáró szerv mérlegelésétől függ, és sem a kérelem elfogadása, sem a 100 ezer forintos legmagasabb összeg nem garantált.

Nem ugyanaz az egyszeri segély és a méltányossági nyugdíjemelés

A nyugdíjasok számára elérhető méltányossági támogatások között több eltérő lehetőség is található. Az egyszeri segély célja egy meghatározott, rendkívüli élethelyzet anyagi következményeinek enyhítése, ezért nem épül be a nyugdíj havi összegébe. Ha valaki például 30 ezer forintos egyszeri támogatást kap, attól a következő hónapokban nem lesz automatikusan 30 ezer forinttal magasabb a nyugdíja.

Ezzel szemben a kivételes nyugellátás-emelés más jellegű méltányossági intézkedés, amelynek célja a megállapított nyugellátás rendszeres összegének növelése. A jogosultsági feltételek, a jövedelmi korlátozások és az elbírálás szabályai itt eltérnek az egyszeri segélyre vonatkozó rendelkezésektől. A Magyar Államkincstár ezért külön tájékoztatókat és ügyintézési lehetőségeket biztosít a két támogatási formához.

Az érintetteknek célszerű először tisztázniuk, hogy egyszeri, váratlan kiadás miatt kérnek támogatást, vagy a tartósan alacsony nyugdíjuk kiegészítésére szeretnének lehetőséget találni. A megfelelő jogcím kiválasztása azért fontos, mert a két támogatást nem azonos feltételekkel bírálják el.

Fontos tudnivalók azoknak, akik még 2026-ban szeretnék beadni a kérelmet

A Magyar Államkincstár egyszeri segélye elsősorban azoknak a nyugellátásban részesülő személyeknek jelenthet segítséget, akiknek alacsony a havi jövedelmük, és valamilyen rendkívüli körülmény miatt veszélybe került a megélhetésük. Az általános szabályok szerint közeli hozzátartozóval közös háztartásban élőknél 100 ezer, az egyedül élőknél és a másik kategóriába nem tartozóknál 120 ezer forint a havi jövedelemhatár. A segély összege 15 ezer és 50 ezer forint között lehet, rendkívül indokolt esetben pedig legfeljebb 100 ezer forint is megállapítható.

A támogatás nem érkezik automatikusan a nyugdíj mellé: igényelni kell, és a kérelmezőnek be kell mutatnia a rendkívüli anyagi nehézségeit. Az igénylés személyesen, postán és elektronikusan is elindítható, a szükséges nyomtatvány pedig a Magyar Államkincstár hivatalos oldalán érhető el. Akik még nem vettek igénybe ilyen segélyt 2026-ban, és megfelelhetnek a feltételeknek, azoknak érdemes mielőbb tájékozódniuk a lehetőségről.

A legfontosabb tudnivaló: akár 100 ezer forintos egyszeri segítség is megállapítható, de ez csak rendkívül indokolt esetben lehetséges. Az általános támogatás összege 15–50 ezer forint, és a méltányossági segély nem alanyi jogon jár.