Rendkívül kedvező változás jöhet a magyar munkavállalóknak az év végén: a december 24-i munkaszüneti nap bevezetésével megszűnhet a 2026. december 12-re tervezett ledolgozós szombat. Az Országgyűlés november 3-án már megszavazta, hogy szenteste hivatalos munkaszüneti nap legyen, a kormány pedig előkészítette az ehhez kapcsolódó munkarend-módosítást is. A döntés nemcsak egy szabad szombatot jelenthet, hanem sok dolgozónak egy korábban kiírt szabadságnapját is visszaadhatja. Különösen azok járhatnak jól, akiknek a munkahelyén december 12-re már automatikusan szabadságot rögzítettek, hogy ne kelljen bemenniük dolgozni. Ráadásul december 24. és 27. között négynapos karácsonyi pihenő várhat az általános munkarendben foglalkoztatottakra, külön ledolgozás nélkül. Mutatjuk, kinek járhat vissza a szabadsága, mit kell tenni a munkahelyen, és milyen határidőre kell még figyelni – írja a Pénzcentrum.
Megszavazták: december 24-e munkaszüneti nap lesz Magyarországon
Jelentős változást hozott a magyar munkarendben az Országgyűlés 2026. november 3-i döntése. A képviselők 193 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadták azt a törvényjavaslatot, amely december 24-ét, vagyis szentestét is a hivatalos munkaszüneti napok közé emeli. A szabályozás már az idei karácsonyra vonatkozna, vagyis az általános munkarendben foglalkoztatottaknak nem kellene külön szabadságot igénybe venniük ahhoz, hogy szentestét otthon tölthessék.
A változás jelentőségét az adja, hogy december 24-e eddig nem volt önálló, minden évben visszatérő munkaszüneti nap. Az ünnep előtti munkarendet korábban a munkanap-áthelyezésekkel kellett megoldani. A 2026-os naptárban például december 24-ét csütörtöki pihenőnapnak jelölték ki, ezért cserébe december 12-ét, szombatot munkanappá tették. A most megszavazott törvénymódosítás azonban megváltoztatja a helyzetet: ha december 24-e eleve munkaszüneti nap, a korábban elrendelt ledolgozás oka is megszűnik.
A jogalkotási folyamatban ugyanakkor két külön lépést kell megkülönböztetni. A parlament november 3-án elfogadta a december 24-i munkaszüneti napról szóló törvényt, de a december 12-i ledolgozós szombat eltörléséhez a 2026-os munkarendrendelet módosítása is szükséges. Ennek tervezetét már nyilvánosságra hozták, a társadalmi egyeztetés november 5-ig tart. A cikk készítésekor a december 12-i munkanap törléséről szóló végleges rendelet kihirdetése még nem volt megerősíthető.
December 12. mégsem lesz munkanap: ezt módosítaná a kormány
A 2026-os munkarendet a 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet határozta meg. Ebben az szerepel, hogy december 12., szombat áthelyezett munkanap, december 24., csütörtök pedig áthelyezett pihenőnap. A rendelkezés célja az volt, hogy az általános, hétfőtől péntekig dolgozó munkavállalók szentestekor otthon maradhassanak, a kieső munkanapot viszont egy korábbi szombaton teljesítsék. Sok család ezért már hónapokkal ezelőtt úgy tervezett, hogy december második szombatján munkába kell menni.
Az új törvény miatt azonban ez a megoldás feleslegessé válik. A Szociális és Családügyi Minisztérium október 28-án közzétett rendelettervezete éppen azt a pontot helyezné hatályon kívül, amely december 12-ét munkanappá nyilvánította. A módosítás elfogadása után a szombat visszakerülne a szokásos hétvégi pihenőnapok közé, december 24. pedig önálló munkaszüneti napként szerepelne a naptárban.
A változás következményeként az általános munkarendben dolgozóknak már nem kellene ledolgozniuk a szentestét. Ez különösen azoknak lehet jó hír, akik családi programot, utazást vagy karácsony előtti bevásárlást terveztek december 12-re, de az eredeti munkarend miatt erre csak szabadság kivételével lett volna lehetőségük. A tervezett módosítás után az érintett szombat önmagában is szabadnap lenne számukra.
Sokan egy nap szabadságot is visszakaphatnak
A munkarend megváltoztatásának egyik legfontosabb következménye nemcsak a szabad szombat, hanem a korábban kiírt szabadságok rendezése lehet. Több munkahelyen ugyanis már előre elkészítették a decemberi beosztást, és azoknak a dolgozóknak, akik december 12-én nem szerettek volna munkába menni, szabadságot rögzítettek. Más cégek az egész munkahelyre automatikusan szabadságot terveztek erre a napra, például azért, mert december közepén nem akartak szombati munkavégzést szervezni.
Ha a rendeletmódosítás hatályba lép, és december 12. ismét heti pihenőnap lesz az általános munkarendben foglalkoztatottak számára, akkor az erre a napra korábban kiírt szabadságot felül kell vizsgálni. A Munka törvénykönyve 124. §-a szerint ugyanis a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Amennyiben a szombat már nem számít munkanapnak, az általános munkarendben dolgozó munkavállaló éves szabadságkeretéből sem indokolt egy napot levonni erre az időpontra.
Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az érintett dolgozó egy nappal több felhasználható szabadsággal rendelkezik majd 2026-ban. Fontos hangsúlyozni, hogy nem új szabadságjogosultság keletkezik, és nem minden munkavállaló kap automatikusan plusz egy napot. Azoknál kell helyesbíteni az elszámolást, akiknek december 12-re a korábbi munkarend alapján már szabadságot terveztek vagy rögzítettek, de a végleges módosítás miatt arra a napra már nem lesz szükség.
Például így változhat meg a szabadságkeret
Tegyük fel, hogy egy munkavállalónak november elején még öt nap felhasználható szabadsága van. A munkahelyén az eredeti beosztás alapján december 12-ére is előre rögzítettek egy szabadságnapot, ezért a nyilvántartásban már csak négy nap szabadon felhasználható keretet lát. Ha a szombati munkanap-áthelyezést végleg eltörlik, a december 12-re beírt szabadságot törölni kell a nyilvántartásból, így a dolgozó ismét öt nappal gazdálkodhat az év hátralévő részében, feltéve, hogy más szabadságkiadás nem történt.
| Példa az éves szabadságkeretre | Napok száma |
|---|---|
| Eredetileg még felhasználható szabadság | 5 nap |
| December 12-re előre kiírt szabadság | –1 nap |
| Nyilvántartás szerinti maradék | 4 nap |
| A munkarend módosítása miatt visszakerülő nap | +1 nap |
| Helyesbített, felhasználható keret | 5 nap |
Ez a példa jól mutatja, hogy a változás nem pénzbeli juttatás és nem rendkívüli szabadságnövelés. Egyszerűen arról van szó, hogy a munkáltató nem számolhat el szabadságot olyan napra, amely az adott munkavállaló munkarendjében már pihenőnapnak minősül. Az így felszabaduló napot a munkavállaló az év egy másik időpontjára tervezheti be, a szabadság kiadására vonatkozó munkajogi szabályok szerint.
Nem mindenkinek jár vissza automatikusan egy szabadságnap
A decemberi munkarend változásánál az egyik legfontosabb kérdés, hogy az érintett milyen beosztásban dolgozik. A december 12-i munkanap-áthelyezés megszüntetése elsősorban az általános munkarendben foglalkoztatottakra vonatkozik, akik rendszerint hétfőtől péntekig dolgoznak, szombaton és vasárnap pedig pihennek. Számukra a rendeletmódosítás következtében december 12. ismét a szokásos hétvége része lehet. Ha erre a napra korábban szabadságot írtak ki, annak elszámolását korrigálni kell.
Más a helyzet az üzletekben, egészségügyi intézményekben, szállodákban, éttermekben és más, váltott műszakban működő munkahelyeken. Ezeknél a dolgozóknál a munkaidő-beosztás eltérhet a hétfőtől péntekig tartó általános munkarendtől, ezért december 12. továbbra is lehet jogszerűen beosztott munkanap. Ilyen esetben nem lehet pusztán a naptári dátum alapján kijelenteni, hogy mindenkinek szabadságnap jár vissza.
Különösen fontos a munkaidőkeretben foglalkoztatottak helyzete, hiszen náluk a munkaidő egyenlőtlenül is beosztható. Egy 12 órás műszakban dolgozó alkalmazott szabadságát például adott esetben órákban tartják nyilván, ezért a változás nem feltétlenül egyetlen nyolcórás munkanap jóváírását eredményezi. A munkáltatónak minden esetben a tényleges munkaidő-beosztás, a szabadságnyilvántartás és a Munka törvénykönyvének előírásai alapján kell rendeznie az elszámolást.
Hogyan ellenőrizheted, hogy visszajár-e a szabadságod?
Azoknak a munkavállalóknak, akik december 12-re már szabadságot kértek vagy kaptak, érdemes ellenőrizniük az éves szabadságnyilvántartásukat. Sok munkahelyen ez egy elektronikus személyügyi rendszerben, jelenléti íven vagy a munkáltató által vezetett külön nyilvántartásban érhető el. Ha december 12. továbbra is szabadságként szerepel, a rendeletmódosítás hatálybalépése után célszerű jelezni az eltérést a közvetlen vezetőnek vagy a munkaügyi ügyintézőnek.
A munkáltató feladata, hogy a tényleges munkarendnek megfelelően tartsa nyilván a kiadott szabadságot. A dolgozónak ugyanakkor érdemes figyelnie arra, hogy a módosítás a saját nyilvántartásában is megjelenjen. Különösen az év végi leállásoknál fordulhat elő, hogy a szabadságtervező rendszerekben már hónapokkal korábban rögzítették az ünnepekhez kapcsolódó távolléteket, ezért azok későbbi felülvizsgálatára lehet szükség.
Ha a szabadságot helyesbítették, a visszakerülő nap felhasználásáról a munkavállaló a munkáltatójával egyeztethet. Az éves szabadság kiadása főszabály szerint a munkáltató feladata, ugyanakkor a törvény meghatározott keretek között a dolgozónak is biztosít rendelkezési lehetőséget. A visszakapott napot tehát nem lehet feltétlenül bármikor, egyoldalú döntéssel kivenni, de az év végi szabadságtervezésnél már figyelembe kell venni.
Mi történik, ha valaki már az összes szabadságát elhasználta?
Érdekes helyzetbe kerülhetnek azok a munkavállalók, akiknek az éves szabadságkerete a nyilvántartás szerint már teljesen elfogyott, miközben december 12-re is rögzítettek egy szabadságnapot. Ha a végleges munkarend alapján ez a szombat pihenőnap lesz, és az illető általános munkarendben dolgozik, a korábban betervezett szabadságnap felszabadulhat. Így előfordulhat, hogy valaki az év végén ismét rendelkezik egy felhasználható nappal, holott korábban már nullát mutatott a nyilvántartása.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltatónak automatikusan egy napra járó pluszpénzt kellene kifizetnie. A szabadság főszabály szerint természetben járó, vagyis tényleges pihenésre szolgáló jogosultság, amelyet munkaviszony fennállása alatt általában nem lehet egyszerűen pénzre váltani. A ki nem adott szabadság pénzbeli megváltására főszabály szerint a munkaviszony megszűnésekor kerülhet sor.
A visszakerülő nap kiadásánál a szabadság év végi elszámolására és esetleges következő évre történő átvitelére vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe kell venni. Nem minden esetben lehet a fel nem használt napot automatikusan átvinni 2027-re, ezért az érintetteknek célszerű még decemberben egyeztetniük a munkáltatójukkal.
December 24–27.: négynapos karácsonyi pihenő jöhet ledolgozás nélkül
A december 24-i munkaszüneti nap bevezetése és a december 12-i ledolgozós szombat tervezett eltörlése együtt különösen kedvező helyzetet teremthet a 2026-os karácsonyi időszakban. Az általános munkarendben dolgozók ugyanis december 24-én, csütörtökön már munkaszüneti napot tölthetnek otthon, december 25. péntek szintén munkaszüneti nap, december 26. szombat pedig már korábban is a karácsonyi ünnepek közé tartozott. December 27. vasárnap a szokásos heti pihenőnap lesz.
| Dátum | Nap | Besorolás az elfogadott törvény és a tervezett rendeletmódosítás alapján |
|---|---|---|
| December 12. | Szombat | Pihenőnap lehet, a ledolgozás eltörlésével |
| December 23. | Szerda | Munkanap |
| December 24. | Csütörtök | Új munkaszüneti nap |
| December 25. | Péntek | Karácsonyi munkaszüneti nap |
| December 26. | Szombat | Karácsonyi munkaszüneti nap |
| December 27. | Vasárnap | Heti pihenőnap |
| December 28. | Hétfő | Munkanap |
A változásnak köszönhetően az érintettek négy egymást követő napot tölthetnek otthon anélkül, hogy ehhez külön szabadságot kellene felhasználniuk. Ez sok család számára jelenthet könnyebbséget, hiszen több idő juthat az ünnepi készülődésre, a családlátogatásra és a pihenésre. Ráadásul a december 12-i szabad szombat is megmaradhat, így az ünnepek előtti időszakban nem kellene egy hétvégét munkával tölteni a későbbi pihenőnapért cserébe.
A négynapos ünnepi időszak ugyanakkor nem jelent automatikusan négynapos szabadságot minden munkavállalónak. A folyamatosan működő szolgáltatásoknál, az egészségügyben, a közlekedésben és más, munkaszüneti napon is jogszerűen működő munkahelyeken továbbra is előfordulhat munkavégzés. Ezekben az esetekben a munkaszüneti napra történő beosztás és a megfelelő díjazás szabályait kell alkalmazni.
A decemberi fizetést is érintheti az új munkarend
A munkaszüneti nap bevezetése a bérezés szempontjából is fontos. A havibérben foglalkoztatott, általános munkarendben dolgozó alkalmazottak esetében a december 24-i munkaszüneti nap miatt főszabály szerint nem csökkenhet a havi alapbér. Ha a munkavállaló ezen a napon nem dolgozik, akkor a munkaszüneti nap önmagában nem jelenti azt, hogy fizetés nélkül marad. A külön ünnepnapi pótlék viszont nem a pihenésért, hanem a munkaszüneti napon ténylegesen végzett munkáért jár.
Az órabéres és teljesítménybéres dolgozók esetében külön szabályok gondoskodnak arról, hogy az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt kieső munkaidő megfelelően elszámolható legyen. A Munka törvénykönyve ilyen helyzetekre távolléti díjat ír elő, a konkrét jogosultságtól és körülményektől függően. Azok pedig, akik december 24-én jogszerűen munkát végeznek, 100 százalékos munkaszüneti napi bérpótlékra lehetnek jogosultak, ha azt nem tartalmazza jogszerű megállapodás alapján már a díjazásuk.
A december 12-i szombat ezzel szemben nem azért kerülhet ki a munkanapok közül, mert munkaszüneti nappá válna, hanem azért, mert megszűnne az áthelyezett munkanap minősítése. Ez a különbség a bérezésnél és a szabadságok elszámolásánál is fontos: december 12. a tervezett szabályváltozás alapján a szokásos hétvégi pihenőnap lenne, december 24. pedig önálló munkaszüneti nap.
Az év végi céges leállásokat is át kell tervezni
Nemcsak az egyes munkavállalóknak, hanem a cégeknek is feladatot jelenthet a munkarend megváltozása. Sok vállalat már a nyár folyamán elkészítette az éves szabadságtervet, meghatározta a decemberi termelési vagy ügyfélfogadási időszakot, és előre közölte a dolgozókkal az ünnepi leállás időpontját. Az eredeti munkarend alapján a december 12-i szombat munkanapnak számított, ezért egyes munkáltatók erre a napra termelést vagy ügyfélfogadást szerveztek, mások pedig szabadságot rendeltek el.
A rendelet módosítása után az általános munkarendben dolgozók esetében ezeket a terveket újra kell értékelni. A munkaidő-nyilvántartásban helyesen kell szerepelnie a decemberi munkanapoknak és pihenőnapoknak, a korábban bejegyzett szabadságokat pedig a ténylegesen érvényes munkarendhez kell igazítani. Különösen fontos lehet ez olyan cégeknél, ahol több száz munkavállaló szabadságát automatikusan kezeli a munkaügyi rendszer, mert egyetlen hibás munkarend-beállítás sok dolgozó nyilvántartását érintheti.
Az év végi szabadságkeretek rendezése mellett a munkáltatóknak azt is tisztázniuk kell, hogyan alakulnak az ünnepi időszakban az ügyeletek, az ügyfélfogadási napok és a szükséges munkavégzések. A munkaszüneti napra történő foglalkoztatás ugyanis külön szabályokhoz kötött, és nem minden munkakörben rendelhető el ugyanúgy, mint egy általános hétköznapon.
Mi a helyzet azokkal, akik december 12-én egyébként is dolgoznának?
Az új munkarend nem jelenti azt, hogy december 12-én Magyarországon minden munkahelynek zárva kell tartania. A szombat nem munkaszüneti nappá válna, hanem az általános munkarendben foglalkoztatottak számára ismét a szokásos heti pihenőnapok közé tartozna. Ezért azok a munkavállalók, akik egyébként is rendszeresen dolgoznak szombaton, továbbra is beoszthatók lehetnek erre a napra, ha annak munkajogi feltételei teljesülnek.
Ilyen helyzet állhat elő például egy szállodában, étteremben, gyártóüzemben vagy egészségügyi intézményben, ahol a munkáltató több műszakban vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatja az alkalmazottakat. Ezeknél a dolgozóknál december 12. továbbra is lehet rendes beosztás szerinti munkanap, ezért a szabadságok elszámolását is a tényleges beosztáshoz kell igazítani.
A különbség azért fontos, mert a december 12-i munkanap-áthelyezés megszüntetése nem általános szombati munkavégzési tilalmat jelent. Azoknak kedvez közvetlenül, akiknek kizárólag a december 24-i pihenőnap ledolgozása miatt kellett volna ezen a szombaton dolgozniuk.
Még egy fontos dátum: november 5-ig tart a rendeletmódosítás egyeztetése
A december 12-i szombattal kapcsolatban 2026. november 4-én még egy fontos jogalkotási lépés van hátra. A minisztérium október 28-án közzétette a 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet módosításáról szóló tervezetet, amelynek társadalmi egyeztetése november 5-én zárul. A dokumentum szerint a december 24-i munkaszüneti nap bevezetése miatt szükségessé vált a korábbi munkanap-áthelyezésre vonatkozó rendelkezés törlése.
A tervezet elfogadása után a módosító rendeletet hivatalosan is ki kell hirdetni. Ez teremti meg az egyértelmű jogszabályi helyzetet a december 12-i munkanap megszüntetéséhez. Bár a parlament már elfogadta a szentestei munkaszüneti napról szóló törvénymódosítást, a két jogszabályt együtt kell figyelembe venni a decemberi munkarend végleges meghatározásánál.
Ezért a dolgozóknak és a munkáltatóknak érdemes figyelniük a Magyar Közlöny következő számait és a minisztérium hivatalos tájékoztatását. A szabadságok végleges helyesbítését már a kihirdetett szabályok alapján lehet elvégezni.
Ezekre érdemes figyelni, ha december 12-re szabadságot írtak ki
A változás kapcsán azoknak a munkavállalóknak érdemes különösen körültekintőnek lenniük, akik már jóváhagyott decemberi szabadságtervvel rendelkeznek. Elsőként azt kell ellenőrizni, hogy az eredeti beosztásban december 12. valóban munkanap volt-e, és arra a napra ténylegesen szabadságot rögzítettek-e. Ezután meg kell vizsgálni, hogy a végleges rendeletmódosítás alapján az adott munkavállaló számára pihenőnappá válik-e a szombat.
Amennyiben igen, és az erre a napra rögzített szabadság már nem indokolt, a munkaügyi nyilvántartást helyesbíteni kell. Ha a dolgozó az elektronikus rendszerben továbbra is egy levont szabadságnapot lát, érdemes ezt jeleznie a munkáltatónak. A változtatás különösen az év végén lehet fontos, amikor sokan már pontosan beosztották a megmaradt szabadságukat, és akár egyetlen visszakerülő nap is lehetőséget adhat egy hosszabb pihenésre.
A munkavállalónak ugyanakkor nem kell abból kiindulnia, hogy a december 12-i szabadság törlése automatikusan készpénzes juttatást jelent. A szabadságkeret korrekciója alapvetően azt biztosítja, hogy a jogosult dolgozó ne veszítsen el egy olyan napot, amelyet a megváltozott munkarend miatt már nem kell szabadságként elszámolni.
Jó hírek karácsony előtt: szabad szombat és négynapos ünnep is jöhet
Az Országgyűlés november 3-i döntése jelentősen átalakíthatja a 2026-os év végét a magyar munkavállalók számára. December 24-e önálló munkaszüneti nappá válik, így az általános munkarendben dolgozók szentestét a családjukkal tölthetik, miközben nem kell külön szabadságot felhasználniuk. A december 12-i ledolgozós szombat tervezett eltörlésével pedig megszűnhet az a korábbi kötelezettség is, amely miatt sokaknak még az ünnepek előtt egy hétvégén munkába kellett volna menniük.
A változás a szabadságnyilvántartásra is hatással lehet. Akiknek december 12-re korábban már szabadságot írtak ki, azok a végleges munkarend alapján visszakaphatják ezt a napot az éves keretükbe. Ez nem minden munkavállalót érint egyformán, hiszen az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban vagy műszakos rendszerben foglalkoztatottaknál a konkrét munkarend határozza meg a jogosultságot.
A legfontosabb tudnivaló: a parlament már megszavazta a december 24-i munkaszüneti napot, és a kormány előkészítette a december 12-i ledolgozós szombat eltörlését is. Amint a kapcsolódó rendeletmódosítást kihirdetik, sok általános munkarendben dolgozó egy korábban kiírt szabadságnapját is visszakaphatja, miközben december 24. és 27. között négynapos karácsonyi pihenő várhat rá.
