Miközben Magyarországon még az őszi időjárás határozza meg a mindennapokat, a szomszédos Ausztria hegyvidékein már látványosan beköszöntött a tél. Az elmúlt napokban jelentős havazás érte el az Alpokat: a magasabban fekvő területeken mindössze két-három nap alatt helyenként 20–50 centiméter friss hó hullott, a tiroli Pitztal-gleccseren pedig mínusz 14 Celsius-fokig süllyedt a hőmérséklet. A hóesés nemcsak a hegycsúcsokat festette fehérre, hanem több magashegyi úton is nehéz közlekedési körülményeket okozott. Egyes útszakaszokon korlátozásokat vezettek be, a hólánc használata pedig nélkülözhetetlenné vált. A magyarokat azonban most leginkább az foglalkoztathatja, hogy az Ausztriába megérkezett tél átterjedhet-e hazánkra is. A meteorológiai előrejelzések november elejére már hűvösebb időt jeleznek, ám a havazás esélye ennél összetettebb kérdés. Mutatjuk, hol hullott a legtöbb hó, milyen időjárási folyamat okozta a hirtelen lehűlést, és mire számíthatunk Magyarországon a következő napokban – írja a Pénzcentrum.
Beköszöntött a tél Ausztriában: az ősz eddigi legjelentősebb havazása érkezett
Az október végi időjárás látványos fordulatot hozott az Alpokban. Ausztria számos magashegységi térségében néhány nap alatt téli tájjá változott a környezet, a hegycsúcsokat friss hó borította be, és több helyen már a sípályák környékén is jelentős hóréteg alakult ki.
Az Időkép október 23-án közzétett beszámolója szerint a térséget mediterrán eredetű ciklon érte el, amelynek nedves levegője hidegebb légtömegekkel találkozott. Az időjárási helyzet a magasabban fekvő hegyvidékeken intenzív havazást eredményezett, különösen Kelet-Tirolban, Karintia északi részén és Salzburg déli hegyvidékein.
A legnagyobb mennyiségű friss hó a 2000–3000 méteres magasságban fekvő hegycsúcsok és gleccserterületek környezetében hullott. Egyes helyeken 48–72 óra alatt 20–50 centiméteres hóréteg alakult ki, ami október végén már kifejezetten télies körülményeket teremtett.
A havazás nemcsak a meteorológusok figyelmét keltette fel. A hegyvidéki településeken és a síterületeken működő webkamerák felvételein is jól láthatóvá vált, milyen gyorsan megváltozott a táj.
Az alacsonyabban fekvő területeken ugyanakkor egészen más időjárás uralkodott: ott a csapadék nagy része továbbra is eső formájában érkezett.
Helyenként 50 centiméter friss hó hullott két-három nap alatt
Az osztrák hegyvidéki havazás leglátványosabb adata a helyenként fél métert is elérő friss hóréteg.
A beszámolók szerint a magasabb csúcsokon és gleccsereken 20–50 centiméter hó gyűlhetett össze az elmúlt napokban. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Ausztria teljes területén félméteres hó borítaná az utakat és a településeket.
A jelentős mennyiség elsősorban a magashegyi területeket érintette, ahol a hőmérséklet tartósan fagypont alatt maradhatott, ezért a csapadék hóként hullott, és meg is tudott maradni.
Az október 22-én közölt konkrét mérések szerint a Salzburg tartományban található Sonnblick térségében reggel már 30 centiméter friss havat jelentettek. Kaprunnál 23, Sportgasteinben pedig 15 centiméteres friss hó szerepelt a beszámolókban.
Ezek a reggeli adatok voltak, miközben a havazás több helyen napközben is folytatódott. A magasabban fekvő hegyvidékeken így további centiméterekkel gyarapodhatott a hóréteg.
A félméteres érték tehát helyi maximumként értelmezhető, nem országos átlagként.
Mínusz 14 fokot mutattak a hőmérők a Pitztal-gleccseren
A havazással egy időben jelentős lehűlés is bekövetkezett az osztrák hegyvidéken.
A Síelők.hu október 22-i beszámolója szerint csütörtök reggel a tiroli Pitztal-gleccser volt Ausztria egyik leghidegebb pontja. A körülbelül 3440 méteres magasságban fekvő mérési helyen mínusz 14 Celsius-fokot mértek.
Ez rendkívül alacsony hőmérsékletnek tűnhet októberben, különösen akkor, ha Magyarország alacsonyabban fekvő területein eközben még 10–15 fokos nappali értékek jellemzők.
A magashegységi környezetben azonban jóval hidegebb van, mint a völgyekben. A hőmérséklet a magassággal általában csökken, így a 3000 méter feletti gleccserterületeken már ősszel is rendszeresen kialakulhatnak kemény téli körülmények.
Kaprun környékén, mintegy 3029 méteres magasságban szintén jelentős hideget mértek: a hőmérséklet megközelítette a mínusz 9 fokot.
A fagypont alatti idő a hó megmaradásának is kedvezett, és több gleccsersíterepen lehetővé tette a hóágyúzást is.
Nem mindenhol havazott Ausztriában: sokat számított a tengerszint feletti magasság
A havazásról érkező hírek alapján könnyű lenne azt gondolni, hogy Ausztria szinte teljes egészét vastag hótakaró borította be. A valóság azonban ennél jóval változatosabb.
Az időjárásban rendkívül nagy szerepet játszott a tengerszint feletti magasság. Míg a legmagasabb hegycsúcsokon kemény fagy és intenzív hóesés alakult ki, a völgyek jelentős részén egyelőre az eső volt a meghatározó csapadékforma.
A közepes magasságú, 1000–1500 méter között fekvő térségekben több helyen 5–15 centiméter hó hullott. Ez már elegendő lehetett ahhoz, hogy a magasabban fekvő települések környékén kifehéredjenek a rétek, erdők és hegyi utak.
Az 1000 méter alatti völgyekben viszont a hőmérséklet sokfelé nem csökkent annyira, hogy a hó tartósan megmaradhasson. Ezeken a helyeken főként eső esett, vagy a havazást gyors olvadás követte.
Ez a különbség különösen fontos azoknak, akik Ausztriába utaznak. Egy alacsonyabban fekvő városban még teljesen őszi útviszonyokkal találkozhatnak, miközben néhány tíz kilométerrel távolabb, a magashegyi utak mentén már hóláncra lehet szükség.
Hol esett a legtöbb hó? Ezek az osztrák térségek kerültek a figyelem középpontjába
A jelentős havazás több ismert osztrák hegyvidéki területet érintett. A leglátványosabb hóhelyzetről Kelet-Tirol, Karintia és Salzburg magasabban fekvő részeiről, valamint a gleccsersíterepekről érkeztek beszámolók.
Kitzsteinhorn – Kaprun
A Salzburg tartományban található gleccsersíterepen október 22-én már jelentős mennyiségű friss havat jelentettek. A magasabb régiókban fagypont alatti hőmérséklet és télies körülmények alakultak ki.
Hintertux-gleccser – Tirol
A tiroli gleccser a havazással érintett ismert magashegyi területek között szerepelt. Itt a nagy magasság miatt már ősszel is rendszeresen előfordulnak téli körülmények.
Stubai-gleccser – Tirol
A magasabban fekvő síterületeken szintén látványos havazásról érkeztek hírek. A friss hó a téli sportokra készülő üzemeltetők számára is kedvező fejlemény lehet.
A fent felsorolt gleccserterületek Ausztria legismertebb magashegyi síközpontjai közé tartoznak, amelyek a hagyományos téli szezonon kívül is fogadhatnak síelőket, az aktuális időjárástól és üzemeltetési feltételektől függően.
A friss hó ugyanakkor önmagában nem jelenti azt, hogy valamennyi pálya és sífelvonó használható. Az indulás előtt mindig ellenőrizni kell a hivatalos síterepi tájékoztatást.
Miért havazott ilyen sokat az osztrák hegyekben?
A mostani havazás mögött egy jellegzetes őszi időjárási helyzet állt.
A Földközi-tenger térségéből érkező mediterrán ciklon jelentős mennyiségű nedvességet szállított az Alpok irányába. Amikor ez a nedves levegő hidegebb légtömegekkel találkozott, a csapadék a magasabb hegyvidékeken már hó formájában hullott.
Az Alpok domborzata tovább erősíthette a csapadékképződést. A hegységeknek ütköző nedves levegő felemelkedik, közben lehűl, és megfelelő körülmények között intenzív csapadékot eredményez.
Ez az úgynevezett orografikus, vagyis domborzati csapadékképződés.
A magas hegyek miatt ráadásul viszonylag kis távolságon belül is jelentős hőmérséklet-különbségek alakulhatnak ki. Miközben egy völgyben még néhány fokkal fagypont feletti a levegő, a több mint kétezer méteres hegycsúcsokon már tartósan fagyhat.
Ilyen helyzetben ugyanabból a csapadékrendszerből az egyik településen eső, a magasabban fekvő hegyoldalon pedig havazás alakulhat ki.
A mostani jelentős hóesés tehát a nedvesség, a hideg levegő és az Alpok magashegységi domborzatának együttes hatásával magyarázható.
A hóhatár süllyedése miatt egyre alacsonyabban is kifehéredett a táj
A meteorológiai beszámolók szerint a csapadék intenzitásának növekedésével a hóhatár fokozatosan süllyedt.
A hóhatár az a magassági zóna, amely felett az adott időjárási helyzetben a csapadék döntően hóként hullhat. Ez azonban nem egy egész országra érvényes, éles határvonal.
A levegő hőmérséklete, páratartalma, a csapadék intenzitása és más légköri tényezők egyaránt befolyásolhatják, hogy egy adott magasságban eső vagy hó érkezik.
Intenzív csapadékhullás közben a környezet lehűlése miatt a havazás időnként a korábban vártnál alacsonyabb szintekre is lehúzódhat.
Ez magyarázhatja, hogy Ausztriában nem kizárólag a 3000 méter körüli gleccsereken, hanem egyes 1000–1500 méter közötti térségekben is összefüggő hóréteg jelent meg.
A hó megmaradása azonban külön kérdés. Ha a talaj még viszonylag meleg, vagy a levegő hőmérséklete később fagypont fölé emelkedik, az októberben lehullott hó gyorsan elolvadhat.
Ezért a mostani havazás nem jelenti automatikusan azt, hogy valamennyi érintett hegyvidéki területen megszakítás nélkül megmarad a hótakaró egészen tavaszig.
Az osztrák közlekedésben is komoly gondot okozott a havazás
Az őszi havazás egyik legfontosabb következménye a közlekedésben jelentkezett.
A magashegyi utak egy része rendkívül érzékeny az időjárási változásokra. Ezeken az útszakaszokon meredek emelkedők, éles kanyarok és jelentős szintkülönbségek nehezíthetik a közlekedést, téli útviszonyok mellett pedig a tapadás is jelentősen romolhat.
A mostani havazás miatt Ausztriában több magashegyi útszakaszon korlátozásokat kellett alkalmazni. A Großglockner Hochalpenstraße és a Timmelsjoch térségéből szintén télies közlekedési nehézségekről számoltak be.
A Großglockner magashegyi út üzemeltetőjének hivatalos honlapján október 25-én hóláncos közlekedési előírás szerepelt. Az akkori tájékoztatás szerint személyautóval és autóbusszal csak hólánccal lehetett használni az utat, a motorosok és kerékpárosok számára pedig a felhajtást megtiltották.
Ez jól mutatja, hogy a hegyvidékeken milyen gyorsan képes megváltozni a közlekedési helyzet.
A Timmelsjoch magashegyi út esetében az üzemeltető arra figyelmeztet, hogy a szezon végét az időjárás határozza meg. Az út rendszerint már október végén téli lezárás alá kerülhet.
Az utazók számára ezért különösen fontos, hogy ne egy korábbi nap időjárási adatai alapján induljanak útnak, hanem közvetlenül indulás előtt ellenőrizzék az aktuális forgalmi korlátozásokat.
November 1-jétől fontos téligumi-szabály lép életbe Ausztriában
Az osztrák havazás híre különösen azoknak lehet fontos, akik a következő hetekben autóval utaznak a szomszédos országba.
Ausztriában november 1. és április 15. között téli útviszonyok esetén kötelező a megfelelő téli abroncsok használata a legfeljebb 3,5 tonnás személyautóknál és tehergépjárműveknél.
A szabály nem azt jelenti, hogy november 1-jétől minden személyautónak az időjárástól függetlenül téli gumival kell közlekednie. A kötelezettség hóval, latyakkal vagy jéggel borított úton, vagyis téli útviszonyok mellett érvényes.
Bizonyos feltételekkel a hajtott kerekekre felszerelt hólánc is elfogadható alternatíva lehet, de csak megfelelően összefüggő hó- vagy jégréteggel borított útfelületen.
A magashegyi utak üzemeltetői ettől függetlenül külön felszerelési követelményeket vagy korlátozásokat is előírhatnak.
Azoknak tehát, akik október végén vagy november elején Ausztriába utaznak, célszerű már előre felkészülniük a téli útviszonyokra.
Nem elegendő kizárólag a célállomás várható hőmérsékletét ellenőrizni. Az útvonal magasabban fekvő részein egészen más körülmények alakulhatnak ki.
Magyarországon is havazhat hamarosan? Ezt mutatják a legfrissebb előrejelzések
Az Ausztriából érkező havas képek láttán sokan már azt találgatják, hogy Magyarországon is hamarosan megjelenhetnek-e az első hópelyhek.
A válaszhoz azonban fontos különválasztani az osztrák magashegységek időjárását és a magyarországi viszonyokat.
Az Alpokban több ezer méteres magasságban alakult ki jelentős havazás. Magyarország legmagasabb pontja, a Kékes viszont 1014 méterrel emelkedik a tengerszint fölé, vagyis az ausztriai gleccserekhez képest jóval alacsonyabban helyezkedik el.
A HungaroMet október 25-én kiadott országos előrejelzése szerint Magyarországon a következő napokban továbbra is az őszi időjárás lesz meghatározó.
Vasárnap és hétfőn hidegfront vonul át az országon, amely esőt, záporokat, helyenként zivatarokat és élénk szelet is hozhat. A nappali hőmérséklet ugyanakkor többnyire 10 és 18 fok között alakulhat.
A következő napokban tehát nem országos havazásra, hanem változékony, helyenként csapadékos, majd ismét szárazabb őszi időre kell számítani.
A távolabbi előrejelzésekben ugyan megjelenik a lehűlés lehetősége, de ez nem jelenti azt, hogy november elején biztosan havazni fog az ország nagy részén.
November elején már hűvösebb idő érkezhet Magyarországra
A jelenleg rendelkezésre álló meteorológiai adatok szerint a következő napokban nem várható tartós téli időjárás, de az éjszakák egyre hűvösebbek lehetnek.
A HungaroMet október 25-i országos előrejelzése alapján október 27-én, kedden 12–17 fokos, október 28-án, szerdán pedig 13–18 fokos délutáni hőmérsékletek várhatók.
A hét második felében valamelyest mérséklődhet a nappali felmelegedés. Október 30-án és 31-én már 10–15 fok körüli csúcsértékek szerepelnek az előrejelzésben.
Magyarország várható nappali csúcshőmérsékletei
November 1-jére a jelenlegi előrejelzés már 9–14 fokos maximumokat jelez. Ez hűvösebb időt jelenthet az október közepi enyhébb napokhoz képest, de önmagában még messze van a tartós, országos téli időjárástól.
A hajnali órákban ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kaphat a lehűlés. A derült, szélcsendes területeken akár gyenge fagy is előfordulhat.
Az első havas időjárás megérkezéséhez azonban nem elegendő a hideg hajnal. Megfelelő csapadékrendszerre és olyan hőmérsékleti viszonyokra is szükség van, amelyek mellett a csapadék hó formájában érheti el a felszínt.
Hol jelenhetnek meg először a hópelyhek Magyarországon?
Ha Magyarországra is megérkezik a téliesebb idő, általában a magasabban fekvő hegyvidékek számítanak a havazás legesélyesebb helyszíneinek.
A Mátra és a Bükk magasabb részein például olyan időjárási helyzetekben is előfordulhat havazás, amikor az ország alacsonyabban fekvő területein csupán eső esik.
A Kékestető, Galyatető és a Bükk-fennsík a megfelelő hideg és csapadék együttes fennállásakor az első havas tájak között lehet.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező napokban ezekre a helyekre már biztosan havazást jeleznének a meteorológiai modellek.
Egy jelentősebb novemberi hidegbetörés során az északi hegyvidékeken gyorsabban kialakulhatnak téli körülmények, mint az Alföldön vagy a Dunántúl alacsonyabb részein.
Az országos, megmaradó hótakaró kialakulásához ennél jóval kiterjedtebb és tartósabb hideg időre lenne szükség.
Az első havazás nem feltétlenül jelenti a tél végleges érkezését
Az október végén vagy november elején megjelenő első hópelyhek sokak számára a tél kezdetét jelzik. Meteorológiai szempontból azonban a korai havazás még nem jelenti azt, hogy utána tartósan fagyos idő következik.
A késő őszi időjárás gyakran változékony. Egy hidegfront átmenetileg fagypont közelébe hűtheti a levegőt, néhány nappal később viszont ismét enyhébb légtömegek érkezhetnek.
Ez az oka annak is, hogy a hegyvidékeken korán lehullott hó egy része még a tél kezdete előtt elolvadhat.
Magyarországon különösen gyakori, hogy az első havazás csak a magasabb hegyekben hoz megmaradó hóréteget, miközben az alacsonyabb településeken nincs számottevő hó.
Az osztrák gleccsereken most kialakult vastag hótakaró tehát önmagában nem alkalmas arra, hogy a magyarországi november vagy december időjárását előre jelezzük.
Fél méter hó Ausztriában: ez most egy rendkívül kemény telet jelez?
Az osztrák havazás híre után könnyen felmerülhet, hogy a mostani esemény egy szokatlanul hideg, csapadékos európai tél előjele lehet-e.
A meteorológiai szakmai megközelítés alapján azonban egyetlen októberi havazásból nem lehet megbízható következtetést levonni a teljes téli évszak időjárására.
A hegyvidéki havazás kialakulását az adott időszak légköri helyzete határozta meg. Egy mediterrán ciklon, a hidegebb légtömegek érkezése és az Alpok domborzata együtt rövid idő alatt jelentős mennyiségű havat eredményezhetett.
Ez azonban nem bizonyítja, hogy decemberben, januárban vagy februárban is tartósan hidegebb idő lesz az átlagosnál.
A téli időjárást hosszabb időszakon keresztül a légköri áramlások, az óceáni és kontinens feletti hőmérsékleti viszonyok, valamint számos más tényező együttese alakítja.
A szezonális előrejelzések ráadásul rendszerint valószínűségeket mutatnak, nem pedig azt, hogy egy adott napon melyik településen hány centiméter hó fog hullani.
Az ausztriai félméteres havazás tehát látványos időjárási esemény, de önmagában nem bizonyítéka annak, hogy Magyarországra rendkívül kemény tél érkezik.
A síelők számára jó hír a friss hó, de a hegyekben óvatosságra van szükség
A jelentős októberi havazás a téli sportok kedvelőinek örömet okozhatott.
A magashegyi síterepeken a friss természetes hó és a fagypont alatti hőmérséklet kedvező feltételeket teremthet a pályák előkészítéséhez.
A síterepek üzemeltetői ilyenkor megkezdhetik vagy folytathatják a hóágyúzást, a pályák karbantartását és a téli szezonra történő felkészülést.
A Síelők.hu beszámolója szerint például Mölltalon már kihasználták a hideg időt, és működésbe helyezték a hóágyúkat.
A friss havazás azonban nemcsak előnyökkel jár. A magashegységi környezetben a gyorsan változó időjárás, a hóval borított ösvények és a korlátozott látási viszonyok komoly veszélyt jelenthetnek a tapasztalatlan túrázóknak.
A friss hó a hegyvidéki túraútvonalakon eltakarhatja a köveket, mélyedéseket és más akadályokat. Meredek terepen az aktuális hó- és lavinaveszélyt is figyelembe kell venni.
Aki október végén vagy novemberben az osztrák Alpokba készül, annak ezért nemcsak a hóvastagságot érdemes megnéznie, hanem a síterepek, a hegyi mentőszolgálatok és az útüzemeltetők legfrissebb tájékoztatásait is.
A magyar autósoknak is érdemes felkészülniük a téli útviszonyokra
Az Ausztriából érkező hírek emlékeztetnek arra, hogy a késő őszi időjárás gyorsan megváltozhat.
Bár Magyarországon egyelőre nem várható országos havazás, az egyre hidegebb reggelek és a gyakori csapadék már most kedvezőtlen útviszonyokat okozhatnak.
A nedves aszfalt, a lehullott falevelek és a reggeli ködfoltok egyaránt növelhetik a közlekedés kockázatát.
Különösen fontos lehet az autók gumijainak állapota, a megfelelő profilmélység, az ablakmosó folyadék fagytűrése, valamint a világítás és az ablaktörlők ellenőrzése.
A téli felkészülést ezért nem feltétlenül érdemes az első hóesés napjára halasztani.
Aki pedig Ausztriába indul, annak a magyarországi közlekedési szabályok mellett az osztrák téligumi-előírásokat is figyelembe kell vennie.
Az osztrák havazás után érdemes figyelni a magyar előrejelzéseket
A következő hetekben várhatóan egyre többeket érdekel majd, mikor érkezhet meg az első havazás Magyarországra.
Az időjárás alakulását azonban nem lehet kizárólag az alapján megítélni, hogy a szomszédos országokban milyen vastag hótakaró képződött.
Ausztria magashegyi területein már októberben is kialakulhat tartósan fagyos idő, miközben Magyarország legnagyobb részén még enyhe őszi napok váltakoznak hűvös éjszakákkal.
A HungaroMet jelenlegi előrejelzése a hét végéig inkább változóan felhős, többfelé napos, helyenként esős idővel számol. A nappali maximumok csak fokozatosan csökkenhetnek.
November elejére ugyan hűvösebb idő körvonalazódik, de az első országos havazás időpontja jelenleg nem állapítható meg megbízhatóan.
A magyarországi tél tényleges megérkezéséről ezért érdemes mindig a friss, rövid és középtávú meteorológiai előrejelzések alapján tájékozódni.
Megérkezett a tél a szomszédba – Magyarországon még várni kell a hóra
Ausztria magasabban fekvő hegyvidékein néhány nap alatt látványosan átalakult a táj. Az ősz eddigi egyik legjelentősebb havazása helyenként 20–50 centiméter friss havat hozott, a tiroli Pitztal-gleccseren pedig mínusz 14 fokot mértek.
A hóesés különösen Kelet-Tirol, Észak-Karintia, Dél-Salzburg és a gleccsersíterepek környékén volt jelentős.
A hirtelen lehűlés több magashegyi úton is télies közlekedési körülményeket okozott. A Großglockner magashegyi úton hóláncos közlekedési előírást alkalmaztak, más térségekben pedig időszakos korlátozásokra volt szükség.
Magyarországon ezzel szemben egyelőre az őszi időjárás marad meghatározó. A következő napokban hidegfront, eső és élénk szél is érkezhet, majd ismét több napsütésre számíthatunk.
A november elejére körvonalazódó lehűlés miatt ugyan egyre közelebb kerülhet a téliesebb idő, de jelenleg nincs olyan megbízható előrejelzés, amely alapján országos havazást lehetne biztosra ígérni.
A legmagasabb magyar hegyvidékeken az első hópelyhek természetesen korábban megjelenhetnek, mint az alacsonyabb területeken.
Az Ausztriából érkező félméteres havazás azonban egyelőre inkább látványos emlékeztető arra, hogy az ősz utolsó heteiben már bármikor beköszönthet a tél a magasabb hegyekben.
