Ahogy egyre hidegebbre fordul az idő, sok magyar családban ugyanaz a kérdés merül fel: hogyan lehetne kellemesen melegen tartani a lakást anélkül, hogy a fűtést folyamatosan magasabb fokozatra kellene állítani? A megoldás néha egyszerűbb, mint gondolnánk. Nem feltétlenül van szükség drága berendezésekre vagy több százezer forintos felújításra, mert már néhány apró, mindennapi szokás megváltoztatásával is mérsékelhetjük a hőveszteséget. Az egyik leghasznosabb trükk éppen az ablakokhoz kapcsolódik: ha a megfelelő időpontban behúzzuk a függönyöket és leengedjük a redőnyöket, a lakásban megtermelt meleg egy részét tovább tarthatjuk bent. Az október 25-i óraátállítás után ráadásul már egy órával korábban sötétedik, így érdemes minél előbb felkészülni. Mutatjuk, pontosan mit kell tenni, és milyen további egyszerű praktikákkal tehetjük kellemesebbé az otthonunkat a hideg hónapokban – írja a Blikkrúzs.
Már október végén érdemes változtatni az esti szokásainkon
Az őszi hónapokban egyre rövidebbek a nappalok, az éjszakák pedig fokozatosan hűvösebbé válnak. Sokan ilyenkor automatikusan magasabbra állítják a termosztátot, amikor úgy érzik, hogy a lakás gyorsabban kihűl, mint néhány héttel korábban.
Pedig a megfelelő szobahőmérséklet fenntartásához nemcsak az számít, mennyi meleget termelünk, hanem az is, milyen gyorsan veszítjük el azt. Egy rosszul záródó ablak, egy huzatos bejárati ajtó vagy egy hideg külső fal folyamatosan ronthatja az otthon hőérzetét.
Különösen fontosak az ablakok, hiszen a lakás belső és külső környezete között jelentős hőmérséklet-különbség alakulhat ki. Ha odakint már csak néhány fok van, a lakásban pedig 21–22 Celsius-fokot szeretnénk tartani, az ablakokon keresztül folyamatosan távozhat hő.
A jó hír, hogy ezen bizonyos mértékig akár beruházás nélkül is javíthatunk. A függönyök, a redőnyök és a zsalugáterek megfelelő használata segíthet csökkenteni az esti és éjszakai hőveszteséget, miközben egyetlen forintot sem kell költenünk új fűtőberendezésre.
Október 24-én ekkor megy le a nap – vasárnaptól nagyot változik az időpont
Az ablakok esti lezárásánál a napnyugta jó támpont lehet, de fontos, hogy Magyarország különböző részein nem pontosan ugyanakkor sötétedik.
2026. október 24-én, szombaton Budapesten körülbelül 17:39-kor, Kisvárdán 17:26 körül nyugszik le a nap. Az eredeti szövegben szereplő 16:18-as időpont tehát nem a szombati napnyugta időpontja.
Vasárnap, október 25-én azonban megkezdődik a téli időszámítás. Hajnali 3 órakor visszaállítjuk az órákat 2 órára, ezért a napnyugta a hivatalos órák szerint hirtelen jóval korábbinak tűnik majd. Budapesten vasárnap körülbelül 16:38-kor, Kisvárdán pedig 16:25 körül nyugszik le a nap.
Ez nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra egy teljes órával kevesebbet sütne a Nap. Az időpont változásának legnagyobb részét maga az óraátállítás okozza.
A fűtés szempontjából azonban az eredmény nagyon is érezhető lehet: mire sokan hazaérnek a munkából, már sötétedik, vagy teljesen besötétedett.
Éppen ezért érdemes kialakítani egy egyszerű esti rutint. Amikor már nem érkezik érdemi napsütés az ablakokon, húzzuk be a függönyöket és engedjük le a redőnyöket, hogy mérsékeljük az üvegfelületeken keresztüli hőveszteséget.
Miért veszítünk annyi meleget az ablakokon keresztül?
Az ablakok az épület határolószerkezetének különösen fontos elemei. A falakhoz hasonlóan rajtuk keresztül is távozhat hő, de a hőszigetelő tulajdonságaik jelentősen eltérhetnek a megfelelően szigetelt falakétól.
A régi, egyrétegű üvegezéssel ellátott ablakok jellemzően nagyobb hőveszteséget okozhatnak, mint a korszerű, több rétegű hőszigetelő üvegezéssel készült nyílászárók. A tokok, keretek és tömítések állapota szintén sokat számít.
A hőveszteségnek több formája van. Az üvegfelületen keresztül hő áramolhat kifelé, a rosszul záródó illesztéseknél pedig hideg levegő juthat a szobába. Ráadásul az ablak mellett állva akkor is hidegebbnek érezhetjük a levegőt, ha valójában nincs számottevő huzat.
Ennek oka, hogy a hideg üvegfelület hatással van a környezet hőérzetére. A szobában ülő ember a hidegebb felületek közelében kevésbé érezheti kellemesnek ugyanazt a levegő-hőmérsékletet.
Éppen ezért az ablakok megfelelő kezelése nemcsak a fűtési energia szempontjából lehet hasznos, hanem a lakás komfortérzetét is javíthatja.
Egyetlen mozdulat is segíthet: sötétedéskor húzd be a függönyöket!
Az egyik legegyszerűbb energiatakarékossági szokás, ha a függönyöket nemcsak a kíváncsi tekintetek kizárására használjuk, hanem tudatosan a hőveszteség mérséklésére is.
A megfelelően elhelyezett függöny az ablak és a szoba között egy további réteget képez. A függöny mögött kialakuló, viszonylag nyugodt légréteg bizonyos mértékig csökkentheti az üvegfelület közelében zajló hőcserét, ezáltal lassíthatja a lakás melegének távozását.
Különösen hasznosak lehetnek a vastagabb, sűrű szövésű függönyök. Ezek általában kedvezőbb hőszigetelő hatást biztosíthatnak, mint a nagyon vékony, áttetsző anyagok, amelyeket elsősorban a belátás csökkentésére használunk.
A brit meteorológiai szolgálat, a Met Office is azt tanácsolja, hogy a hideg időszakban alkonyatkor húzzuk be a függönyöket. Ezzel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az otthonunkban megtermelt hőből több maradjon a helyiségekben.
Fontos azonban, hogy a függöny önmagában nem képes egy rosszul szigetelt ablakot korszerű nyílászáróvá alakítani. A megtakarítás mértéke az ablak állapotától, a függöny kialakításától és a külső hőmérséklettől is függ.
A redőny még egy védőréteget adhat az ablak elé
Akinek redőny van az ablakán, annak érdemes este ezt is használnia. A leengedett redőny ugyanis további akadályt képezhet a lakás belső melege és a hideg kültéri környezet között.
A redőny és az ablak közötti légréteg segíthet mérsékelni a hőveszteséget. A hatás természetesen nagyban függ attól, milyen típusú redőnyről van szó, mennyire zár megfelelően, és milyen az ablak eredeti hőszigetelése.
Egy korszerű, megfelelően kialakított redőny más eredményt nyújthat, mint egy régi, rosszul záródó szerkezet. A redőnytok állapota sem mellékes: ha a tok rosszul szigetelt, azon keresztül maga is hozzájárulhat a hőveszteséghez.
Sok lakásban azonban már azzal is javíthatunk az esti hőérzeten, ha a redőnyt nem hagyjuk egész éjszaka felhúzva.
A legjobb eredményt általában a megfelelően szigetelő ablak, a leengedett redőny és a gondosan elhelyezett függöny együttes használatától várhatjuk. Ezek ugyan nem helyettesítik az épület energetikai korszerűsítését, de segíthetnek csökkenteni a felesleges hőveszteséget.
Napközben viszont éppen az ellenkezőjét érdemes tenni
Sokan abba a hibába esnek, hogy a hideg miatt egész nap behúzva tartják a függönyöket és leengedve hagyják a redőnyöket. Pedig napsütéses őszi és téli napokon ezzel akár értékes, természetes hőnyereségről is lemondhatunk.
Amikor a napsugarak közvetlenül érik az ablakot, a fény egy része bejut a helyiségbe, és felmelegítheti a padlót, a bútorokat és más belső felületeket. Ez a természetes napenergia hozzájárulhat a szoba melegen tartásához.
Különösen a déli tájolású, jól benapozott helyiségekben lehet érdemes napközben felhúzni a redőnyöket és széthúzni a függönyöket. Amikor már nem süt be a Nap, a sötétedéssel érdemes visszaállítani az esti állapotot.
Ez a gyakorlatban egy egyszerű, könnyen megjegyezhető szabályt jelent: napközben engedd be a napsütést, este pedig igyekezz bent tartani a meleget.
Fontos persze, hogy borult időben kisebb a természetes hőnyereség, így a módszer hatása az időjárástól is függ. A vastag függönyök és a redőnyök megfelelő használata azonban olyan napi szokássá válhat, amelyhez semmilyen külön beruházásra nincs szükség.
Vigyázz, mert a függöny akár ronthatja is a fűtés hatékonyságát!
Van egy részlet, amelyről sokan megfeledkeznek. A vastag, hosszú függöny ugyan segíthet az ablakon keresztüli hőveszteség mérséklésében, de rossz elhelyezéssel a radiátor működését is akadályozhatja.
Ha a függöny teljesen eltakarja a fűtőtestet, a radiátor által felmelegített levegő nehezebben jut el a szoba többi részébe. Ilyenkor a meleg egy része a függöny és az ablak közötti területen rekedhet, ahelyett hogy a helyiségben oszlana el.
Ez különösen gyakori azokban a lakásokban, ahol a radiátor közvetlenül az ablak alatt található, a függöny pedig egészen a padlóig ér.
A megoldás nem feltétlenül az, hogy lemondjunk a vastag függöny használatáról. Érdemes úgy elhelyezni, hogy a radiátort ne fedje le, illetve a fűtőtest előtt és felett megfelelően áramolhasson a levegő.
A rövidebb függönyök, a megfelelő rögzítés vagy az ablakhoz közelebb elhelyezett árnyékolók praktikusabbak lehetnek. Ezzel egyszerre mérsékelhetjük az ablak hőveszteségét, és megőrizhetjük a fűtőtest megfelelő működését.
A radiátor mögött is elszökhet a meleg – erre jó a hővisszaverő fólia
Sok régebbi épületben a radiátorokat közvetlenül a külső falra szerelték. Ha ez a fal rosszul szigetelt, a fűtőtest által kibocsátott hő egy része a fal felé adódhat át, és végső soron a kültér irányába távozhat.
Ilyen helyzetben segíthet a radiátor mögé helyezett, kifejezetten erre a célra készített hővisszaverő panel. A megfelelő anyag csökkentheti a fal felé irányuló hőátadást, így több hő maradhat a helyiségben.
Az Energy Saving Trust energetikai tanácsadó szervezet szerint ezek az eszközök elsősorban olyan radiátorok mögött hasznosak, amelyek szigeteletlen külső falon helyezkednek el.
Belső falon általában kisebb a várható előny, hiszen a radiátor által felmelegített fal a hőt többnyire egy másik, szintén fűtött helyiség irányába adja tovább.
Fontos az is, hogy a radiátor mögé nem célszerű egyszerű konyhai alufóliát gyűrni. A kifejezetten erre a célra kialakított, megfelelően rögzíthető és hőálló hővisszaverő panelek kiszámíthatóbb megoldást jelenthetnek.
Bár a módszer nem hoz minden lakásban azonos eredményt, régebbi, gyengébben szigetelt épületeknél érdemes lehet megfontolni.
Egy rosszul záródó ablakon több meleg távozhat, mint gondolnád
Az ablakok hőveszteségének másik fontos oka a huzat. Sok esetben nem az üvegezés jelenti a legnagyobb problémát, hanem az elöregedett tömítés vagy a nem megfelelően záródó ablakszárny.
Egy régi ablak mellett gyakran érezhetjük, hogy a hideg levegő beáramlik a szobába. Néha ez egészen egyértelmű huzatként jelentkezik, máskor viszont csak azt vesszük észre, hogy a helyiség egyik része jóval hidegebbnek tűnik.
Érdemes végignézni az ablakkeretek környékét, különösen a nyitható szárnyak illesztéseit. Ha a tömítés repedezett, megkeményedett vagy helyenként hiányzik, előfordulhat, hogy már nem biztosít megfelelő zárást.
A megfelelő méretű és anyagú tömítőcsík cseréje sokszor egyszerűbb és olcsóbb megoldás lehet, mint egy teljes nyílászárócsere. Arra azonban figyelni kell, hogy a túl vastag vagy nem megfelelő tömítés akadályozhatja az ablak záródását, ezért mindig az adott szerkezethez illő megoldást válasszuk.
A régi ablakok beállítását szintén érdemes ellenőriztetni, mert előfordulhat, hogy nem a tömítés hiánya, hanem egy elállítódott vasalat okozza a problémát.
A bejárati ajtó alatt is folyamatosan távozhat a meleg
Nemcsak az ablakok, hanem a bejárati ajtók környéke is jelentős huzatforrás lehet. Ez különösen régebbi családi házakban és olyan lakásokban fordul elő, ahol az ajtó alatt nagyobb rés maradt.
Ha a hideg levegő akadálytalanul bejut az ajtó alatt, az nemcsak kellemetlen hőérzetet okoz, hanem növelheti a fűtési energia iránti igényt is.
Egy megfelelően kialakított ajtóseprű, küszöbtömítés vagy huzatfogó sok esetben segíthet megszüntetni a nem kívánt légmozgást.
A választásnál érdemes figyelembe venni a padlóburkolatot, a küszöb kialakítását és az ajtó mozgását. A cél az, hogy a szerkezet csökkentse a huzatot, miközben az ajtó akadálytalanul nyitható és zárható marad.
Különösen fontos azonban, hogy a fűtő- és gázkészülékek biztonságos működéséhez szükséges légbevezetőket soha ne zárjuk le. A huzat megszüntetése nem azonos a lakás minden légnyílásának eltömítésével, mert a megfelelő szellőzés alapvető biztonsági követelmény.
A radiátor előtt álló kanapé is növelheti a fűtési költségeket
Sok nappaliban a bútorok elhelyezésénél elsősorban a kényelem és a helykihasználás számít. Emiatt előfordul, hogy a kanapé, egy nagyobb fotel vagy egy komód közvetlenül a radiátor elé kerül.
Ez azonban kedvezőtlenül befolyásolhatja a fűtést. A fűtőtest körül a levegőnek megfelelően kell áramolnia ahhoz, hogy a megtermelt hő egyenletesen eloszolhasson a helyiségben.
Ha egy nagyobb bútor szinte teljesen eltakarja a radiátort, a meleg levegő nehezebben jut el a szoba többi részébe. Emiatt a helyiség bizonyos pontjain hűvösebbnek érezhetjük a levegőt, miközben a fűtés működik.
Az MVM Next energiatakarékossági tanácsai is kiemelik, hogy a radiátorokat nem célszerű bútorokkal, ruhaszárítókkal vagy függönyökkel eltakarni.
Éppen ezért érdemes átgondolni a bútorok elhelyezését. Nem feltétlenül kell teljesen átrendezni a lakást, de már az is segíthet, ha a nagyobb bútorokat megfelelő távolságra helyezzük a fűtőtestektől.
Ha a radiátor teteje hideg, erre is érdemes figyelni
A fűtési szezon kezdetén sokan tapasztalják, hogy az egyik radiátor kevésbé melegszik, mint a többi. Előfordulhat az is, hogy a fűtőtest alsó része meleg, a teteje viszont feltűnően hideg marad.
Ennek egyik lehetséges oka, hogy levegő gyűlt össze a fűtési rendszerben, amely akadályozza a fűtővíz megfelelő áramlását. Ilyen esetben szükség lehet a radiátor légtelenítésére.
A légtelenítés elvégzése a fűtési rendszer típusától függően eltérő módon történhet. Aki nem ismeri a berendezés működését, annak érdemes szakember segítségét kérnie, mert a nem megfelelő beavatkozás nyomásvesztést vagy más problémát okozhat.
Az is fontos, hogy a radiátor egyenetlen hőmérséklete nem minden esetben a levegősödés következménye. A rendszer szennyezettsége, a szelepek állapota vagy a fűtési rendszer beszabályozása szintén szerepet játszhat.
Éppen ezért az őszi ellenőrzés során nemcsak a termosztátra, hanem a fűtőtestek működésére is érdemes figyelmet fordítani.
A túlzott spórolás visszaüthet: a szellőztetésről sem szabad megfeledkezni
A hőveszteség csökkentése fontos cél, de a lakás megfelelő szellőzése legalább ennyire lényeges. Ha minden rést eltömítünk, és hosszú ideig nem gondoskodunk friss levegőről, a belső páratartalom megnövekedhet.
A mindennapi tevékenységek, például a főzés, a zuhanyzás és a ruhaszárítás jelentős mennyiségű párát juttathatnak a lakás levegőjébe. Ha a nedvesség tartósan felhalmozódik, a hidegebb felületeken páralecsapódás jelentkezhet.
Ez különösen a külső falak sarkaiban és az ablakok környékén okozhat problémát. Tartósan magas páratartalom mellett a penészesedés veszélye is növekedhet.
Érdemes ezért rendszeresen, az időjáráshoz és az épület szellőzési rendszeréhez igazodva szellőztetni. A rövid, intenzív szellőztetés hideg időben gyakran praktikusabb, mint az ablak hosszan tartó résnyire nyitva hagyása.
Ahol gépi szellőztetés működik, azt az előírások szerint kell üzemeltetni. Nyílt égésterű vagy más, a helyiség levegőjét használó tüzelőberendezés esetén pedig különösen fontos a szükséges légellátás biztosítása.
A huzat megszüntetése tehát hasznos lehet, de soha nem mehet a biztonságos légcsere rovására.
Nem biztos, hogy mindig feljebb kell tekerni a termosztátot
Amikor hűvösnek érezzük a lakást, szinte ösztönösen a termosztáthoz nyúlunk. Pedig előfordulhat, hogy a kellemetlen hőérzet oka nem kizárólag az alacsony szobahőmérséklet, hanem a hideg felületek, a huzat vagy a rosszul eloszló meleg.
Ha például egy kanapé közvetlenül a huzatos ablak mellett áll, a rajta ülő személy akkor is fázhat, ha a szoba közepén a hőmérő megfelelő értéket mutat.
Ilyen esetben érdemes először megkeresni a hidegérzet okát. Az ablak tömítésének javítása, a bútorok áthelyezése vagy a függönyök megfelelő használata javíthatja a komfortérzetet.
A termosztát tudatos beállítása szintén segíthet az energiafelhasználás csökkentésében, de nem érdemes minden háztartás számára ugyanazt a hőmérsékletet előírni.
Az időseknek, a kisgyermekeknek és bizonyos egészségi állapotban élőknek különösen fontos a megfelelően meleg lakókörnyezet. A brit Met Office és más egészségügyi tájékoztatók általában legalább 18 Celsius-fokos beltéri hőmérsékletet javasolnak a hideg időben, egyéni körülményektől függően pedig ennél melegebb környezetre is szükség lehet.
A cél tehát nem az, hogy mindenáron a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten tartsuk a lakást, hanem az, hogy a szükséges meleget minél hatékonyabban biztosítsuk.
Mennyi pénzt lehet megtakarítani ezekkel a praktikákkal?
Sokan szeretnének pontos összeget hallani arról, hogy a függöny behúzásával, a redőny leengedésével vagy a radiátor mögötti fólia felszerelésével mennyivel csökkenhet a havi fűtésszámla.
Erre azonban nincs minden otthonra érvényes válasz. A tényleges megtakarítás függ az épület méretétől, a hőszigeteléstől, a nyílászárók minőségétől, a fűtési rendszertől és az időjárástól is.
Egy régi, rosszul szigetelt ablaknál a megfelelő függöny vagy redőny nagyobb különbséget jelenthet, mint egy korszerű, kiváló hőszigetelésű nyílászáró esetében.
Hasonló a helyzet a radiátor mögé helyezhető hővisszaverő panelekkel. A szigeteletlen külső falak előtt hasznosabbak lehetnek, míg egy megfelelően szigetelt falnál kisebb eredmény várható.
Éppen ezért nem lenne megalapozott azt ígérni, hogy ezekkel a praktikákkal mindenki automatikusan 20 vagy 30 százalékkal csökkentheti a fűtésszámláját.
A több kisebb változtatásból álló, tudatos energiahasználat viszont hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb hő vesszen el, és ne legyen szükség felesleges fűtésre.
Ezt az egyszerű esti rutint érdemes bevezetni a hideg hónapokban
A fűtési költségek mérsékléséhez nem feltétlenül szükséges bonyolult módszereket alkalmazni. Néhány könnyen megszokható lépéssel már sokat tehetünk az otthonunk kellemesebb hőérzetéért.
A legfontosabb, hogy a hideg hónapokban tudatosabban figyeljünk az ablakokra, a fűtőtestekre és a lakás szellőzésére.
| Mikor? | Mit érdemes tenni? |
|---|---|
| Reggel | Engedjük be a természetes fényt a napos ablakokon |
| Napos délelőtt és délután | Húzzuk fel a redőnyt, hogy a napsütés melegíthesse a helyiséget |
| Alkonyatkor | Húzzuk be a függönyöket, és engedjük le a redőnyöket |
| Fűtés közben | Ellenőrizzük, hogy a függönyök és bútorok ne takarják el a radiátorokat |
| Rendszeresen | Vizsgáljuk meg az ajtók, ablakok tömítéseit és a huzatos pontokat |
| Szükség szerint | Gondoskodjunk megfelelő szellőzésről és a pára eltávolításáról |
| Fűtési szezon előtt és alatt | Ellenőriztessük, illetve tartsuk karban a fűtési rendszert |
A módszerek előnye, hogy a legtöbbjük azonnal bevezethető, és nem igényel jelentős kiadást. A gondosan kialakított napi rutin különösen azokban a lakásokban lehet hasznos, ahol a hőveszteség egy része egyszerű, hétköznapi megoldásokkal mérsékelhető.
Nem kell azonnal drága felújításba kezdeni, hogy kellemesebb legyen az otthonunk
A hideg idő beköszöntével természetes, hogy mindenki szeretné melegen tartani az otthonát. A magasabb fűtésszámla azonban nem feltétlenül az egyetlen megoldás a hűvösebb helyiségek problémájára.
Érdemes először felmérni, hogy hol távozhat a meleg a lakásból. Az ablakok és ajtók tömítései, a rosszul elhelyezett bútorok, a radiátorokat eltakaró függönyök és a gyengébben szigetelt külső falak mind szerepet játszhatnak a hőveszteségben.
A függönyök és redőnyök tudatos használata az egyik legegyszerűbb, szinte költségmentes megoldás. Napközben érdemes kihasználni a napsugárzás természetes melegítő hatását, este pedig a megfelelő árnyékolással csökkenteni az ablakon keresztüli hőveszteséget.
A radiátorok szabadon hagyása, a huzatos rések javítása és a megfelelő szellőztetés szintén hozzájárulhat a kellemesebb lakókörnyezethez.
A legfontosabb tanács: amikor este eltűnik a napsütés, ne felejtsd nyitva hagyni az ablakok előtti árnyékolókat. Húzd be a függönyöket, engedd le a redőnyöket, és ellenőrizd, hogy a radiátorok szabadon adhassák le a meleget.
Ezek az apró lépések nem helyettesítik a korszerű hőszigetelést vagy a fűtési rendszer megfelelő karbantartását, de hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a lakás kellemesebb legyen, és a fűtés se dolgozzon feleslegesen.
