Jelentős változásokra készülhetnek a magyar családok, munkavállalók és nyugdíjasok 2027-ben. Magyar Péter miniszterelnök október 19-én, hétfőn az Országgyűlésben ismertette a Tisza-kormány első önállóan összeállított költségvetésének legfontosabb intézkedéseit. A bejelentések között szerepel a családi pótlék megduplázása, a személyi jövedelemadó csökkentése, a legkisebb nyugdíjak jelentős emelése és az otthonteremtési támogatások átalakítása. Ugyanakkor nem minden korábban meghirdetett kedvezmény maradna változatlan: egyes édesanyák kimaradhatnak az SZJA-mentesség bővítéséből, a lakásvásárlóknál pedig szigorúbb szabályok jöhetnek. Mutatjuk a legfontosabb összegeket, a várható változásokat és azt, hogyan érinthetik ezek a családok mindennapi pénzügyeit – írja a Pénzcentrum.
Nagy fordulatot hozhat a 2027-es költségvetés Magyarországon
A Tisza-kormány jelentős átalakításokat tervez a következő évre. Magyar Péter miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában olyan költségvetési irányokat vázolt fel, amelyek a családtámogatásoktól az adózáson és a nyugdíjakon át egészen a lakáspolitikáig számos területet érintenek. A kormányfő a 2027-es költségvetést az igazságosság, a fejlődés és az ország újjáépítésének céljaival jellemezte, hangsúlyozva, hogy a kabinet szakítani kíván az előző tizenhat év több gazdaságpolitikai megoldásával.
A bejelentés különösen az alacsonyabb és közepes jövedelmű dolgozók, a gyermekes családok, valamint a kisnyugdíjasok számára tartalmazhat kedvező intézkedéseket. A kormány szerint az adócsökkentések és az új támogatások révén sok háztartásban több pénz maradhat havonta, ami az élelmiszerárak, a lakhatási költségek és a mindennapi kiadások mellett komoly segítséget jelenthet.
Az intézkedések azonban nem kizárólag támogatásnövelésről szólnak. A kabinet egyes adókedvezmények korlátozásával, új vállalati és vagyoni közterhekkel, valamint az állami működés költségeinek csökkentésével szeretné finanszírozni a többletkiadásokat. Emellett átalakulhatnak a kedvezményes lakáshitelek, megszűnhet az árrésstop, és új fejlesztési programok indulhatnak az egészségügyben, az oktatásban és a közlekedésben.
A kormány mindezt úgy szeretné megvalósítani, hogy a költségvetési hiány is mérséklődjön. A 2027-es tervezetben 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycél szerepel, szemben a 2026-ra jelzett 7,5 százalékos deficittel. Ez jelentős javulást feltételez, ezért a vállalt megtakarítások és a várható adóbevételek teljesülése különösen fontos lesz.
Lényeges ugyanakkor, hogy a hétfőn ismertetett intézkedések többsége jelenleg még költségvetési terv. A pontos jogosultsági feltételeket, összegeket és bevezetési határidőket az Országgyűlés által elfogadott törvények és a kapcsolódó rendeletek határozzák majd meg.
Megduplázzák a családi pótlékot: 19 év után jöhet a nagy emelés
A gyermekes családok számára az egyik legfontosabb bejelentés a családi pótlék összegének megduplázása. A támogatás alapösszegei hosszú évek óta változatlanok, miközben a gyermeknevelés költségei jelentősen növekedtek. A kormány ezért 2027. január 1-jétől egyetlen lépésben emelné a támogatást.
A tervek szerint az egygyermekes családok havi 12 200 forint helyett 24 400 forintra számíthatnának. A kétgyermekes családok jelenlegi 26 600 forintos havi családi pótléka 53 200 forintra emelkedhetne, ami havi 26 600 forinttal több pénzt jelentene.
Három gyermek esetén a jelenlegi havi 48 ezer forintos támogatás 96 ezer forintra növekedhetne, négy gyermeknél pedig 64 ezer helyett 128 ezer forint járhatna. A változás az egyedülálló szülőket és a különleges jogosultsági kategóriákba tartozó családokat is érintené, az adott ellátások jelenlegi összegéhez igazodó emeléssel.
A kormány az intézkedésre 300 milliárd forintos többletforrást különítene el. A bejelentés szerint mintegy egymillió család és 1,6 millió gyermek részesülhetne az emelésből, amely a háztartások mindennapi kiadásainak fedezésében jelenthet segítséget.
Itt a táblázat: ennyi családi pótlék járhat 2027-től
| Gyermekek száma | Jelenlegi havi összeg | Tervezett havi összeg | Éves többlet |
|---|---|---|---|
| 1 gyermek | 12 200 Ft | 24 400 Ft | +146 400 Ft |
| 2 gyermek | 26 600 Ft | 53 200 Ft | +319 200 Ft |
| 3 gyermek | 48 000 Ft | 96 000 Ft | +576 000 Ft |
| 4 gyermek | 64 000 Ft | 128 000 Ft | +768 000 Ft |
A táblázat az általános családi pótlékot mutatja, nem tartalmazza az egyedülálló szülőknek vagy a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekek után járó eltérő összegeket. A számítások a támogatás egész éven át tartó folyósítását feltételezik.
Egy kétgyermekes család számára az éves 319 200 forintos többlet már számottevő segítség lehet. Ebből fedezhetők például az iskolakezdés kiadásai, a gyermekruházat, az étkezés vagy más rendszeres családi költségek. A családi pótlék emelése ráadásul nem kizárólag a dolgozó szülőknek kedvezhet, hiszen ez a támogatás nem a munkabér után fizetett SZJA összegéhez kapcsolódik.
SZJA-csökkentés 2027-ben: akár 2,5 millió dolgozó is több pénzt vihet haza
A családi pótlék emelése mellett a munkavállalók személyi jövedelemadójának csökkentése is a 2027-es költségvetés egyik központi intézkedése. Magyar Péter bejelentése szerint a minimálbér adóterhe a jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra mérséklődne, míg a magasabb, de havi bruttó 680 ezer forint alatti kereseteknél sávosan csökkenne az SZJA.
Ez fontos különbség, mert a 680 ezer forintos összeg nem a minimálbért jelenti, hanem a bejelentett adócsökkentés felső kereseti határát. A tervek szerint tehát nem mindenki egységesen 9 százalékos SZJA-t fizetne 680 ezer forintig. Az alacsonyabb keresetűek kapnák a legnagyobb arányú könnyítést, majd a kedvezmény a magasabb fizetési sávokban fokozatosan mérséklődne.
A kormány számításai szerint a változás mintegy 2,5 millió munkavállalót érinthet. A minimálbér közelében keresők havi 20 ezer forint körüli többletjövedelemhez juthatnának, ami egy teljes év alatt akár 240 ezer forintot is jelenthetne. A tényleges összeg ugyanakkor függ a 2027-es minimálbértől, az új adósávoktól és az egyéni adókedvezményektől.
A kabinet évente körülbelül 250 milliárd forinttal számol a dolgozóknál maradó többletjövedelem miatt. A cél az, hogy az adócsökkentés elsősorban azoknak segítsen, akiknek a fizetéséből a mindennapi megélhetés költségei jelenleg is jelentős részt emésztenek fel.
Mennyit jelenthet az SZJA csökkentése a nettó fizetésben?
A minimálbér adóterhének 15-ről 9 százalékra csökkentése hat százalékpontos különbség. Ha például egy munkavállaló havi bruttó 340 ezer forintot keresne, és erre az összegre teljes egészében a 9 százalékos adókulcs vonatkozna, akkor a 15 százalékos adóhoz képest havi 20 400 forint lenne a megtakarítása.
Egy ilyen számításban az éves különbség 244 800 forintot jelentene, béremelés nélkül. Fontos azonban, hogy ez csak szemléltető példa, nem a 2027-es minimálbér hivatalosan meghatározott összege vagy személyre szabott nettóbér-számítás.
A 400, 500 vagy 600 ezer forintos bruttó fizetésű munkavállalóknál már a fokozatosan mérséklődő adókedvezmény szabályai lesznek meghatározók. Mivel a részletes sávhatárokat és számítási módszert még nem hirdették ki, ezekre a kereseti szintekre egyelőre nem lehet megbízható, végleges nettó összegeket közölni.
A gyermekes munkavállalóknál további tényező a családi adókedvezmény. Ha valaki már jelenleg is teljes mértékben kihasználja a rendelkezésére álló adó- és járulékkedvezményeket, az új SZJA-csökkentés tényleges családi megtakarítása eltérhet egy kedvezmények nélkül adózó dolgozóétól.
Fontos változás az anyák SZJA-mentességénél: egymilliós felső határ jöhet
Nem minden adózási bejelentés jelent azonban kedvező változást valamennyi érintett számára. A Tisza-kormány az édesanyák SZJA-mentességénél havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárt vezetne be. A megfelelő kedvezményre jogosult anyák ezen összeghatárig továbbra is mentesülhetnének az SZJA-fizetés alól, az azt meghaladó jövedelemrészre azonban adófizetési kötelezettség keletkezhetne.
A változás a 30 év alatti anyákat, a már jogosult kétgyermekes édesanyákat, valamint a három- és négy- vagy többgyermekes anyákat is érinthetné. A kormány tehát nem ezeknek a kedvezményeknek a teljes megszüntetését jelentette be, hanem azok felső jövedelemhatárhoz kötését.
Egy havi 800 ezer forintos, teljes egészében a kedvezményre jogosító munkajövedelemmel rendelkező anya esetében az új felső határ önmagában nem eredményezne SZJA-fizetési kötelezettséget. Aki viszont havi 1,2 millió forintot keres, annál a 200 ezer forintos többletrész már adókötelessé válhatna, ha a jogszabályt a bejelentett formában fogadják el.
A változás az egyéni vállalkozóként dolgozó édesanyáknál is fontos lehet. Náluk azonban különbséget kell tenni a teljes vállalkozói bevétel és az adózás szempontjából figyelembe vehető jövedelem között. A végleges szabályozásnak kell majd tisztáznia, hogyan kell alkalmazni a havi korlátot az átalányadózóknál, a változó keresetűeknél és az év közben kapott nagyobb összegű juttatásoknál.
Rossz hír a 40 év feletti kétgyermekes anyáknak: elmaradna a kedvezmény bővítése
A 2027-es költségvetés egyik legvitatottabb döntése, hogy a kormány nem kívánja folytatni a kétgyermekes anyák SZJA-mentességének korábban meghirdetett, életkor szerinti kiterjesztését. Az előző kormány ütemterve alapján 2026-ban a 40 év alatti, 2027-ben már az 50 év alatti, 2028-ban a 60 év alatti édesanyák szereztek volna jogosultságot, 2029-től pedig megszűnt volna az életkori korlátozás.
Magyar Péter bejelentése szerint azonban a következő évben nem terjesztenék ki a mentességet a 40 év feletti kétgyermekes anyákra. A miniszterelnök azzal indokolta a lépést, hogy a korábbi ígéret megvalósításához nem áll rendelkezésre elegendő költségvetési fedezet.
A döntés azoknak a családoknak jelenthet csalódást, amelyek már előre számoltak a 2027-től várható magasabb nettó jövedelemmel. Egy több százezer forintos havi fizetés esetében az anyai SZJA-mentesség éves szinten jelentős összeget hagyhatna a háztartásban, bár a családi kedvezmények miatt az egyes családok tényleges megtakarítása eltérhet.
Fontos ugyanakkor, hogy a gyermekek után járó családi adókedvezmény a kormány tervei szerint megmarad. Az érintett édesanyák tehát nem veszítenének el minden gyermekekhez kapcsolódó adókedvezményt, és a családi pótlék tervezett emelése rájuk is vonatkozhat.
Otthon Start helyett Wekerle Plusz: jelentősen átalakulhatnak a lakáshitelek
A 2027-es költségvetés egyik legnagyobb horderejű lakáspolitikai változása, hogy az Otthon Start program helyére a Wekerle Plusz konstrukció léphet. Az új hitelprogram elsősorban a 18 és 41 év közötti, első otthonukat megteremteni kívánó fiataloknak szólna.
A bejelentés alapján új építésű lakás vásárlásához vagy építéséhez továbbra is fix 3 százalékos kamatozású hitel lenne elérhető. Használt ingatlanok esetében viszont már fix 5 százalékos kamattal kellene számolni, ami a jelenlegi támogatott konstrukcióhoz képest számottevő változás.
A kormány emellett a jogosultsági feltételeket is szigorítaná. A tervek között szerepel az ingatlantulajdon ellenőrzése, valamint az ötéves bentlakási kötelezettség, amellyel a kabinet elsősorban a befektetési célú vásárlásokat szeretné kiszűrni.
Magyar Péter az Otthon Start korábbi működését azzal bírálta, hogy állítása szerint a támogatott hitelek jelentős része a legmagasabb jövedelmű háztartásokhoz került. A kormány azt szeretné elérni, hogy a kedvezményes finanszírozás nagyobb arányban segítse azokat, akik saját otthonukat önerőből vagy családi segítséggel nehezen tudnák megteremteni.
Ennyivel lehet drágább egy használt lakás megvásárlása
A 3 és az 5 százalékos lakáshitelkamat közötti különbség első ránézésre nem tűnik rendkívül nagynak, hosszabb futamidő alatt azonban jelentős többletkiadást eredményezhet. Különösen azoknak fontos ez, akik több tízmillió forintos hitelből szeretnének használt lakást vagy családi házat vásárolni.
A Portfolio október 20-i elemzése szerint egy 35 millió forintos, húszéves futamidejű hitelnél az 5 százalékos kamat havi körülbelül 37 ezer forinttal magasabb törlesztőrészletet eredményezhet a 3 százalékos konstrukcióhoz képest. A teljes futamidő alatt ez megközelítőleg 8,9 millió forintos többletet jelenthet.
Ezért a használt ingatlant kereső fiatalok számára különösen fontos lesz az új hitelprogram pontos indulási időpontja. A jelenlegi bejelentések alapján ugyanis nem egyértelmű, hogy az Otthon Start feltételeinek lezárásánál a hiteligénylés beadásának vagy a szerződéskötésnek az időpontja lesz-e meghatározó.
A már megkötött Otthon Start-szerződéseket a kormányfő bejelentése szerint nem érintené a változtatás. Akik viszont jelenleg vásárlás előtt állnak, azoknak érdemes megvárniuk a pontos átmeneti szabályokat, illetve a bankjukkal egyeztetniük, mielőtt kizárólag egy feltételezett határidő miatt vállalnának jelentős pénzügyi kötelezettséget.
Visszatérhet a lakástakarékok állami támogatása, új felújítási program is indulhat
A kedvezményes lakáshitelek átalakítása mellett a kormány új lakástakarék-támogatási rendszert is tervez. Ennek célja, hogy a fiatalok és a családok rendszeres megtakarítással könnyebben gyűjthessenek össze megfelelő önerőt az otthonteremtéshez.
A tervek között szerepel egy energetikai korszerűsítéseket segítő program is, amely akár 7,5 millió forintos támogatást biztosíthatna a jogosultaknak. A lakásfelújításokhoz kapcsolódó konstrukciók az ingatlanok energiafogyasztásának csökkentésében és a korszerűbb lakhatási feltételek megteremtésében is szerepet játszhatnak.
Az új építésű lakások ötszázalékos áfakulcsát a kormány továbbra is fenntartaná. Emellett a babaváró hitel, a CSOK, a falusi CSOK és a rezsicsökkentés megtartását is megerősítették.
A lakáspolitikai intézkedések pontos jogosultsági feltételei azonban még nem teljes körűen ismertek. A támogatások felső összeghatára, a szükséges önerő és az ingatlanokra vonatkozó további előírások különösen fontosak lesznek azoknak, akik 2027-ben terveznek vásárlást vagy felújítást.
Nyugdíjemelés 2027: 120 ezer forintra nőhet a legkisebb öregségi nyugdíj
A nyugdíjasokat érintő intézkedések között a legnagyobb változást a nyugdíjminimum emelése jelentheti. A jelenlegi 28 500 forintos összeg 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelkedne, miközben a legkisebb összegű, már megállapított ellátásokat külön sávos korrekcióval növelnék.
A kormány számításai szerint az alacsony nyugdíjak rendezése mintegy 455 ezer ember ellátását érintheti. Ez különösen azoknak az időseknek jelenthet segítséget, akiknek a rendszeres bevétele jelenleg nehezen fedezi az alapvető megélhetési kiadásokat.
A változásokhoz a 2027-es költségvetésben 123 milliárd forintos többletforrást terveznek. Fontos azonban, hogy a nyugdíjminimum jogszabályi összegének megemelése és a különböző nyugellátások tényleges módosítása nem teljesen azonos kérdés. A pontos jogosultságokat és a sávos emelés számítási módját a részletes rendelkezések határozzák majd meg.
A kormány emellett fenntartaná az inflációkövető rendes nyugdíjemelést, megtartaná a 13. havi nyugdíjat, és 2027-ben is folyósítaná a 14. havi nyugdíj első egyheti részletét. A jogosultak februári többletkifizetése így továbbra is jelentős lehet, a pontos összegek azonban a januári nyugdíjak és a végleges szabályok alapján számíthatók ki.
Nyugdíjas SZÉP-kártya is jöhet: gyógyszerre és élelmiszerre lehetne költeni
A nyugdíjrendszerhez kapcsolódóan egy új támogatási forma bevezetését is bejelentette Magyar Péter. A nyugdíjas SZÉP-kártya fokozatosan, 2030-ig válhatna szélesebb körben elérhetővé, a program első feltöltése pedig már 2027-ben megtörténhet.
A kormány terve szerint az első évben az 500 ezer forint alatti nyugdíjban részesülők kerülhetnének a jogosultak közé. A támogatást élelmiszerre, gyógyszerre és pihenésre lehetne felhasználni, bár a pontos elfogadóhelyi és elszámolási feltételek még nem ismertek.
A kabinet a kezdeti szakaszra 90 milliárd forintos kerettel számol. A programot ugyanakkor nem minden szakértő támogatja: Farkas András nyugdíjszakértő például korábban azt hangsúlyozta, hogy a nyugdíjasok anyagi helyzetének javításában inkább a rendszeres nyugdíjösszegek növelésének kellene elsőbbséget élveznie.
Az intézkedés körüli vita várhatóan folytatódik, hiszen más hatása van egy egyszeri vagy célzottan felhasználható juttatásnak, mint egy tartós havi nyugdíjemelésnek. A háztartások számára ezért nemcsak a támogatás összege, hanem a folyósítás módja és felhasználhatósága is fontos lesz.
Megszűnik az árrésstop: mi történhet az élelmiszerárakkal?
A 2027-es költségvetés ismertetésekor Magyar Péter azt is bejelentette, hogy a kormány kivezeti a kiskereskedelmi árrésstopot. A megszüntetés pontos időpontját azonban nem közölte, ezért egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni, melyik naptól változnak meg az érintett termékekre vonatkozó szabályok.
A miniszterelnök az előző kormány által bevezetett intézkedést elhibázottnak nevezte. Álláspontja szerint az árréskorlátozás torzíthatta a piac működését, és nem jelentett megfelelő, hosszú távú megoldást az élelmiszerárakkal kapcsolatos problémákra. A döntés előkészítésekor a kormány közlése szerint mezőgazdasági termelőkkel, feldolgozókkal és kereskedőkkel is egyeztettek.
A megszüntetés ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy minden érintett élelmiszer ára emelkedni fog. A bolti árakat a beszerzési költségek, a kereskedelmi verseny, az adók és a fogyasztói kereslet is befolyásolja. Egyes termékek drágulhatnak, másoknál viszont az üzletek közötti verseny mérsékelheti az ármozgást.
A családok számára különösen fontos lesz az árrésstop kivezetésének időzítése, mivel az alapvető élelmiszerek ára közvetlenül hat a havi kiadásokra. A családi pótlék és a nettó bérek tervezett emelkedésének valós vásárlóerejét részben az határozza majd meg, hogyan alakulnak az élelmiszerárak 2027-ben.
Több pénzt kapna az egészségügy, béremelés jöhet a közszférában
A 2027-es költségvetés nem kizárólag közvetlen lakossági támogatásokat tartalmaz. A kormány az egészségügy finanszírozását is jelentősen növelné: a bejelentés szerint az ágazat 510 milliárd forinttal több forráshoz juthatna, mint 2026-ban.
A többletből kórházi működésre, gyógyszertámogatásokra, CT- és MR-vizsgálati kapacitások bővítésére, valamint a várólisták rövidítésére is költenének. Az intézkedések akkor jelenthetnek valódi változást a betegek számára, ha a forrásnövelés érzékelhetően javítja az ellátáshoz való hozzáférést és a szolgáltatások színvonalát.
A közszolgálati dolgozók béremelésére a hivatalos kormányzati összefoglaló 677 milliárd forintos keretet említ. A tervek szerint mintegy 603 ezer munkavállaló fizetése emelkedhet, köztük egészségügyi szakdolgozóké, rendvédelmi alkalmazottaké, szociális dolgozóké és az oktatási intézményekben dolgozó, nevelést segítő munkatársaké.
Az egyes ágazatokban eltérő béremelési mértékekkel számolnak. Az egészségügyi szakdolgozóknál átlagosan 17 százalékos, a szociális ágazat állami intézményeiben átlagosan 17,8 százalékos, a rendvédelmi dolgozóknál pedig átlagosan 15 százalékos emelés szerepel a tervek között.
Miből finanszíroznák a több mint 2100 milliárd forintos intézkedéscsomagot?
A 2027-es költségvetés egyik legnagyobb kérdése, hogy miből teremthető elő a bejelentett adócsökkentések, támogatások, béremelések és fejlesztések fedezete. A kormány hivatalos tájékoztatása szerint az új intézkedések több mint 2100 milliárd forintos költségvetési terhet jelentenének.
Magyar Péter a szükséges pénz jelentős részét az állami működés költségeinek visszafogásából, a túlárazottnak ítélt közbeszerzések megszüntetéséből és egyes állami támogatási rendszerek átalakításából teremtené elő. A kabinet emellett új bevételekre is számít a nagyobb vagyonok és egyes vállalatok adóztatásából.
A tervek között szerepel a milliárdosokra kivetendő vagyonadó, amelytől évente mintegy 200 milliárd forintos bevételt remélnek. A legnagyobb vállalatok társasági adójában, az energiacégek befizetéseiben és a kiskereskedelmi adózásban is változások jöhetnek. Az ilyen intézkedések pontos hatásai ugyanakkor a vállalatok működésére és közvetve a fogyasztói árakra is kiterjedhetnek.
A kormány szerint a többletbevételek és megtakarítások lehetővé teszik, hogy a lakossági támogatások növelése mellett a költségvetési hiány is csökkenjen. Ennek teljesülése azonban a gazdasági növekedéstől, az adóbevételektől, a kamatkiadások alakulásától és az állami takarékossági intézkedések tényleges eredményétől is függ.
A 4,9 százalékos hiánycél teljesítése komoly feladat lesz
A 2027-es költségvetés tervezett hiánya a GDP 4,9 százaléka lenne. Ez a 2026-ra várt 7,5 százalékos értékhez képest jelentős, 2,6 százalékpontos mérséklődést jelentene. A kormány számára ez az egyik legfontosabb vállalás, hiszen a hiány csökkentése az államadósság finanszírozásának és a hosszabb távú gazdasági stabilitásnak is lényeges eleme.
A miniszterelnök az előző tizenhat év gazdaságpolitikáját élesen bírálta. Az államadósság finanszírozási költségeit, az infrastruktúra állapotát, a közszolgáltatások helyzetét és a korábbi állami költéseket is olyan problémákként nevezte meg, amelyek szerinte jelentősen korlátozzák az ország fejlődési lehetőségeit.
A költségvetés megvalósíthatóságát ugyanakkor nemcsak a kormány által megfogalmazott célok, hanem a tényleges bevételek és kiadások is meghatározzák. Ha a tervezett állami megtakarítások később valósulnak meg, vagy az adóbevételek elmaradnak a várakozásoktól, az további költségvetési intézkedéseket tehet szükségessé.
Ezért a részletes költségvetési törvényjavaslat és a hozzá tartozó számítások különösen fontosak lesznek. Ezekből válhat egyértelművé, hogy az egyes programok milyen ütemben indulnak, mekkora kiadást jelentenek, és milyen források fedezik a vállalt kötelezettségeket.
Mikor léphetnek életbe a 2027-es változások?
A kormány bejelentése szerint a részletes költségvetési tervezetet még október folyamán a Költségvetési Tanács elé terjesztik, majd az Országgyűlés tárgyalhatja. A hétfőn ismertetett intézkedések tehát a parlamenti elfogadás előtt állnak, és egyes részleteik még módosulhatnak.
A családi pótlék emelésének és a személyi jövedelemadó csökkentésének tervezett kezdőnapja 2027. január 1. Ugyanerre az időpontra irányozták elő a nyugdíjminimum növelését és több más szociális intézkedés bevezetését is.
A Wekerle Plusz hitelprogramnál, az árrésstop megszüntetésénél és egyes fejlesztési támogatásoknál azonban még különösen sok a nyitott kérdés. A kormányzati bejelentésből nem minden esetben derült ki a pontos indulási dátum, az igénylés menete vagy az átmeneti szabályozás.
A családoknak ezért célszerű különválasztaniuk a már hatályos kedvezményeket, a bejelentett kormányzati terveket és azokat az intézkedéseket, amelyeknél már részletes jogszabálytervezet is rendelkezésre áll. Egy nagyobb hitelfelvételt, lakásvásárlást vagy más hosszabb távú pénzügyi döntést nem érdemes kizárólag az előzetes bejelentésekre alapozni.
Kik járhatnak jobban, és kiknek jelenthet kedvezőtlen változást a 2027-es költségvetés?
A tervezett intézkedések összességében eltérően érinthetik a magyar háztartásokat. Az alacsonyabb keresetű dolgozóknál az SZJA-csökkentés, a gyermekes családoknál a családi pótlék megduplázása, míg a kisnyugdíjasoknál a külön nyugdíjkorrekció hozhat jelentős anyagi változást.
Azok a kétgyermekes, 40 év feletti édesanyák viszont, akik a korábbi ütemterv alapján 2027-től SZJA-mentességre számítottak, a bejelentett terv szerint nem kapnák meg ezt az új kedvezményt. A magasabb jövedelmű, már jogosult édesanyákat pedig az egymillió forintos felső határ érintheti.
A lakásvásárlók között szintén lehetnek eltérések. Az új építésű ingatlant választó, megfelelő életkorú fiatalok számára megmaradhat a kedvezményes, fix 3 százalékos kamat, a használt ingatlanoknál viszont az 5 százalékos kamat és a szigorúbb jogosultsági feltételek növelhetik a terheket.
A családtámogatások és adókedvezmények együttes hatását ezért mindig háztartási szinten érdemes megvizsgálni. Nem ugyanazt jelenti a 2027-es csomag egy egyedülálló szülőnek, egy kétkeresős háromgyermekes családnak, egy saját lakásra gyűjtő fiatalnak vagy egy alacsony nyugdíjból élő idős embernek.
2027-ben valóban jelentős fordulat következhet – de a részletek döntenek
Magyar Péter október 19-i költségvetési bejelentése jelentős átalakításokat helyezett kilátásba. A családi pótlék megduplázása, a minimálbér SZJA-terhének 9 százalékra csökkentése és az alacsony nyugdíjak emelése közvetlenül növelheti sok magyar háztartás rendelkezésre álló jövedelmét.
Ezzel párhuzamosan azonban több korábbi kedvezmény módosulhat, és egyes támogatási programok szigorúbb feltételekkel működhetnek tovább. Az anyák adómentességének felső határa, a 40 év feletti kétgyermekes anyák kimaradó kedvezménye és a lakáshitelek változó kamatozása különösen sok család számára lehet fontos.
A kormány célja, hogy a többlettámogatásokat állami megtakarításokból és új adóbevételekből finanszírozza, miközben mérsékli a költségvetési hiányt. Hogy a bejelentett intézkedésekből végül mennyi valósul meg és milyen formában, azt a részletes költségvetési számok és a parlamenti döntések mutatják majd meg.
A következő hetekben ezért mindenekelőtt a családi pótlék végleges összegeire, az új SZJA-sávok szabályaira, az anyakedvezmények módosítására és az otthonteremtési támogatások részletes feltételeire érdemes figyelni. Ezek határozhatják meg, hogy 2027 januárjától valóban mennyivel több pénz marad a családok pénztárcájában.
