Öt hónappal a kormányváltás után Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter részletesen beszélt arról, hogyan értékeli a Tisza-kormány első időszakát, és milyen változások következhetnek 2027-ben. A tíz év után újra megjelenő nyomtatott Népszabadság első számának nagyinterjújában szóba került az új alkotmány, a választási rendszer átalakítása, a 2027-es költségvetés, a rezsicsökkentés, az elszámoltatás és a magyar gazdaság helyzete is. Ruff szerint a közjogi átalakításnál is nehezebb feladat a gazdasági rendszer átalakítása, és azt ígéri: a következő hónapokban több nagy horderejű döntés kerülhet az Országgyűlés elé – írja a HVG.
A Népszabadság 2016-os megszüntetése után pontosan tíz évvel, 2026. október 8-án indult újra online, október 16-án pedig megjelent az első új nyomtatott lapszám is. A lap ezúttal már nem napilapként, hanem hetilapként jelenik meg, és a közéleti, gazdasági, társadalmi és kulturális témák mellett hosszabb elemzéseket és interjúkat ígér.
Az első nyomtatott szám egyik legfontosabb anyaga Ruff Bálinttal készült. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban gyakorlatilag mérleget vont a Magyar Péter vezette kabinet első öt hónapjáról, de legalább ennyit beszélt arról is, mi következhet ezután.
Ruff szerint a kormányváltás után zajló átalakulás két nagy részre bontható. Az egyik a közjogi rendszer átalakítása, amely intézményekhez, törvényekhez és végső soron egy új alkotmányhoz kapcsolódik. A másik a gazdasági rendszer átalakítása, amelyet lényegesen hosszabb és nehezebb folyamatnak tart.
Szerinte akkor tekintheti majd teljesítettnek saját feladatát, ha ez a folyamat eljut egy olyan pontra, ahonnan már nem lehet egyszerűen visszafordítani.
Ruff szerint két külön „rendszerváltás” zajlik egyszerre
A miniszter értékelése szerint közjogi értelemben sokkal könnyebb változtatásokat végrehajtani, mint a gazdasági rendszerben.
Egy törvényt módosítani lehet, egy intézményt át lehet alakítani, új szabályokat lehet bevezetni. Egy hosszú évek alatt kialakult gazdasági kapcsolatrendszer azonban jóval nehezebben változtatható meg.
Ruff az előző tizenhat év gazdasági rendszerét rendkívül élesen bírálta. Az interjúban az Orbán-kormányok alatt kialakult gazdasági-politikai összefonódásokat egy súlyos betegséghez hasonlította, amelynek kezelése hosszú időt igényel.
Ez azonban politikai értékelés, nem jogerős megállapítás. A Fidesz ezzel szemben az elmúlt tizenhat év eredményei között rendszeresen a foglalkoztatás növekedését, a beruházásokat, a családtámogatásokat, az adócsökkentéseket és a gazdasági növekedést emeli ki.
A két oldal tehát alapvetően eltérően értékeli az előző korszak gazdasági rendszerét.
Ruff maga sem elégedett a változás sebességével
A miniszter elismerte: azok közé tartozik, akik gyorsabb változásokat szeretnének látni.
Szerinte azonban érdemes visszaemlékezni arra is, mi lett volna reális elvárás egy évvel korábban.
Úgy véli, sokan elfogadták volna azt a helyzetet, ha 2026 őszére új államfő lenne, előrehaladna a legfőbb ügyész személyének rendezése, a Tisza kétharmados parlamenti többséggel rendelkezne, megindulna az új alkotmány előkészítése, változna a vagyonnyilatkozati rendszer, felszabadulnának jelentős uniós források, és létrejönne a közvagyon visszaszerzésére létrehozott új hivatal.
Ezek közül több valóban megtörtént vagy előrehaladott állapotban van.
Az új köztársasági elnök Baka András lett, a legfőbb ügyész személye körüli folyamat viszont október közepén még nem zárult le. Az első jelöltet az Országgyűlés szeptember végén nem választotta meg, így új jelölési eljárásra van szükség.
Az uniós pénzeknél jelentős változás történt
Az új kormány egyik legfontosabb vállalása a korábban zárolt európai uniós források megszerzése volt.
Május végén a kabinet bejelentette, hogy megállapodás született az Európai Bizottsággal a Magyarországnak járó források jelentős részének felszabadításáról.
Júliusban az uniós pénzügyminiszterek tanácsa a módosított magyar helyreállítási tervet is jóváhagyta, amivel megnyílt az út mintegy 10 milliárd eurónyi helyreállítási forrás előtt.
Szeptemberben újabb előrelépés történt: az Európai Bizottság további 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás felszabadítására tett javaslatot.
A pénzek megszerzése ugyanakkor nem azt jelenti, hogy valamennyi összeg egyszerre megérkezett a magyar költségvetésbe. A tényleges folyósítás az egyes programok, mérföldkövek és beruházások teljesítéséhez igazodik.
Ruff a paksi fenékküszöböt tartja az egyik legfontosabb eredménynek
Az interjú egyik meglepő része volt, amikor Ruff Bálint nem valamely alkotmányos vagy korrupcióellenes intézkedést, hanem egy műszaki beruházást emelt ki az első hónapok egyik legfontosabb eredményeként.
Ez a paksi fenékküszöb.
A Duna 2026 nyarán rekordközeli alacsony vízállást ért el, ami komoly veszélyt jelentett a Paksi Atomerőmű hűtővízellátására.
A helyzet egy ponton olyan súlyossá vált, hogy további beavatkozás nélkül csökkenteni kellett volna az erőmű teljesítményét.
A kormány ezért gyorsított eljárásban döntött egy ideiglenes és egy tartósabb műszaki megoldásról.
Több milliárd forintos beavatkozás következett
A Duna medrében Paks térségében fenékküszöb kialakításába kezdtek, amelynek feladata, hogy alacsony vízállásnál megemelje az erőmű számára kritikus vízszintet.
A beruházáshoz mintegy 150 ezer köbméter követ használtak fel, a költségvetésből pedig több mint 6 milliárd forintot csoportosítottak át.
Átmeneti megoldásként két bárka elsüllyesztését is előkészítették, miközben más vízügyi beavatkozásokkal is igyekeztek biztosítani a szükséges vízmennyiséget.
A kormány akkori közlése szerint a beavatkozások nélkül a Paksi Atomerőmű további teljesítménycsökkentése válhatott volna szükségessé.
Ruff most úgy értékelte, hogy a beruházással a kabinet mintegy 100 milliárd forintnyi kiadást takarított meg.
Ennek hátterében az áll, hogy a kormány nyári számításai szerint a paksi termelés teljes kiesése havonta legalább 50 milliárd forintos többletterhet okozhatott volna az országnak az importenergia és más pótlási költségek miatt.
Az elszámoltatásnál Ruff szerint nem a kormánynak kell ítéletet mondania
Az interjúban hosszasan szóba került a Tisza egyik legerősebb választási ígérete, az elszámoltatás.
Ruff szerint jogállami keretek között a kormány szerepének világos határai vannak.
A végrehajtó hatalom vizsgálhatja az állami szerződéseket, átvilágításokat végezhet, dokumentumokat adhat át a hatóságoknak és feljelentést tehet.
A nyomozást, a vádemelést és végül az ítélethozatalt azonban nem a kormánynak kell elvégeznie.
Ez azért fontos, mert az elszámoltatás politikailag rendkívül érzékeny terület. Ha a kormány közvetlenül döntene arról, ki bűnös és ki nem, az éppen a jogállamisággal kerülne ellentétbe.
Ruff szerint a kormány és a parlament feladata ehelyett az, hogy olyan szabályokat teremtsen, amelyek mellett a büntetőeljárások gyorsabban és hatékonyabban működhetnek.
Központi szerepet kapott a vagyonvisszaszerzési hivatal
A kabinet nyáron nyújtotta be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, röviden NVVH létrehozásáról szóló törvényjavaslatot.
Az új szervezet feladata a közvagyonhoz kapcsolódó gyanús ügyletek feltárásának támogatása, a vagyonmozgások vizsgálata és az állami vagyon védelme.
Ruff szerint azonban az intézmény működésének sikere végső soron nem pusztán azon múlik, hány ügyet vizsgál.
A kulcskérdés az lesz, kialakul-e vele kapcsolatban társadalmi bizalom.
Ha az állampolgárok azt gondolják, hogy az NVVH politikai megrendelések alapján választja ki az ügyeket, akkor az egész rendszer hitelessége sérülhet.
Ha azonban az intézmény politikai oldaltól függetlenül ugyanazokat a szabályokat alkalmazza mindenkire, akkor hosszabb távon megerősödhet az elszámoltathatóságba vetett bizalom.
A bírósági döntéseket mindenkinek el kell fogadnia
Ruff szerint ugyanez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor egy sokat támadott személy ellen végül nem születik elmarasztaló ítélet.
Az elszámoltatás nem jelentheti automatikusan azt, hogy minden politikailag vitatott ügyben börtönbüntetésnek kell születnie.
Ha egy független bíróság arra jut, hogy nincs elegendő bizonyíték a bűnösség megállapításához, azt ugyanúgy el kell fogadni, mint az elmarasztaló ítéletet.
Ez várhatóan az új rendszer egyik legérzékenyebb politikai próbája lesz.
Ruff szerint az államigazgatást is át kell hangolni
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormányváltás önmagában még nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra teljesen másképp működik az állam.
Több tízezer ember dolgozik minisztériumokban, háttérintézményekben és más közigazgatási szervezeteknél.
Ruff állítása szerint tizenhat év alatt egy olyan működési kultúra alakult ki, amely túlzottan alkalmazkodott a politikai vezetéshez.
Szerinte most azt kell újra megtanulni, hogy egy szakmai közigazgatásban nem a napi politikai lojalitás az elsődleges szempont.
A Fidesz ezt az értékelést vitatja, és korábban többször azzal érvelt, hogy a kormányzati centralizáció gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatalt tett lehetővé.
Nagyobb önállóságot kaptak a minisztériumok
Ruff szerint a jelenlegi kabinet egyik alapelve, hogy a szaktárcák szakpolitikai kérdésekben nagyobb önállósággal működjenek.
Ez azt jelenti, hogy például egészségügyi, közlekedési vagy energetikai kérdésekben nem minden döntés fut össze közvetlenül a Miniszterelnökségen vagy a miniszterelnöknél.
A miniszter szerint egy működőképes kormányban a szakminisztereknek valódi felelősségük és mozgásterük kell legyen.
A következő években azonban az eredmények mutatják majd meg, hogy a decentralizáltabb modell gyorsabb vagy lassabb állami működést eredményez.
„Bátor lépések” jöhetnek a 2027-es költségvetésben
Az interjú egyik legfontosabb része a következő évi költségvetésről szólt.
Ruff Bálint úgy fogalmazott:
„A költségvetésben lesznek bátor lépések.”
Konkrét adókulcsokat vagy teljes intézkedéscsomagot azonban még nem ismertetett.
A saját gazdaságpolitikai álláspontjáról azt mondta, hogy jelenleg a beruházások ösztönzését és a gazdasági növekedés megerősítését tartja elsődlegesnek.
Különösen fontosnak nevezte a magyar kis- és középvállalkozói szektor megerősítését.
A szigorúbb költségvetési politikának szerinte ezt követően kell nagyobb szerepet kapnia.
Ez azért érdekes, mert nehéz helyzetből indul a 2027-es büdzsé
A Tisza-kormány nyári költségvetési átvilágítása után jelentősen módosította a 2026-os államháztartási terveket.
A kabinet szerint az átvett folyamatok változtatás nélkül akár 8 százalék fölötti GDP-arányos hiányhoz is vezethettek volna.
Az augusztus végén beterjesztett módosítás már 7,5 százalékos hiánycéllal számolt 2026-ra.
Az államadósság-ráta pedig a kormány akkori előrejelzése szerint 2026-ban 77 százalék fölé kerülhet.
Ez azt jelenti, hogy a 2027-es költségvetésnek egyszerre kellene:
növekedést ösztönöznie,
finanszíroznia a már bejelentett társadalmi programokat,
megerősítenie a közszolgáltatásokat,
és közben fokozatosan csökkentenie a hiányt.
Ez komoly gazdaságpolitikai egyensúlyozást igényel majd.
A kkv-k lehetnek a 2027-es gazdaságpolitika nyertesei
Ruff kijelentése alapján különösen érdemes lesz figyelni, milyen vállalkozásösztönző programok jelennek meg a költségvetésben.
A magyar kis- és középvállalkozások a foglalkoztatás jelentős részét adják, ugyanakkor sokuk termelékenysége és tőkeereje elmarad a nagyvállalatokétól.
A kormány korábban már jelezte, hogy az uniós források egy részét is vállalati versenyképességi programokra kívánja fordítani.
A „bátor lépések” jelenthetnek beruházási ösztönzőket, kedvezményes finanszírozást, adóváltoztatásokat vagy más támogatási konstrukciókat is, de ezek pontos formája csak a 2027-es költségvetésből és az ahhoz kapcsolódó adótörvényekből derülhet ki.
A rezsicsökkentéshez egyelőre nem akarnak hozzányúlni
A magyar háztartások számára az interjú egyik legfontosabb része a rezsicsökkentésről szólt.
Ruff Bálint szerint a jelenlegi rendszerhez addig nem érdemes érdemben hozzányúlni, amíg Magyarország nem rendelkezik megfelelő energiabiztonsággal és saját, olcsó energiatermelési kapacitással.
A miniszter központi fogalma az energiaszuverenitás.
Szerinte Magyarország a nyári, napos időszakokban bizonyos nappali órákban már képes akkora napelemes teljesítményt előállítani, amely megközelíti vagy fedezi a hazai szükségletet.
A probléma éppen az, hogy az energiatermelés és a fogyasztás időben nem mindig esik egybe.
Nem a napelem hiányzik, hanem sokszor a tárolás
A naperőművek jellemzően napközben termelik a legtöbb energiát.
A háztartási és ipari fogyasztás azonban az esti órákban is jelentős, amikor a napenergia termelése gyorsan visszaesik.
Ezért a kormány egyik következő nagy energetikai feladata az energiatároló kapacitások növelése lehet.
A megfelelő méretű akkumulátoros tárolók lehetővé tennék, hogy a nap közben előállított olcsó villamos energiát később használják fel.
Ruff szerint emellett új szélerőművekre is szükség lenne.
A szélenergia előnye éppen az, hogy termelési profilja részben kiegészítheti a napenergiát.
A rezsicsökkentés jövője tehát az energiatermeléstől függhet
Ruff kijelentése alapján rövid távon nem kell abból kiindulni, hogy a kormány egyszerűen eltörli a rezsicsökkentést.
A hosszabb távú cél viszont az lehet, hogy Magyarország kevésbé függjön importált energiahordozóktól és külföldről vásárolt villamos energiától.
Ha az ország saját megújuló kapacitása, Paks termelése és az energiatárolás megfelelően együtt működik, az csökkentheti az energiaimport költségeit és kockázatait.
Ez azonban többéves beruházási folyamat.
Hamarosan kezdődhet az új alkotmány előkészítése
A gazdasági ügyek mellett Ruff Bálint egyik legfontosabb politikai bejelentése az alkotmányozáshoz kapcsolódott.
A miniszter szerint hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet az alkotmányozási folyamat szabályairól szóló törvénytervezet.
A kormány ehhez külön szakmai grémiumot állítana fel.
Ebben Ruff megfogalmazása szerint az ország legjobb tudósai és szakemberei vennének részt.
A pontos személyi összetétel egyelőre nem ismert.
A tervek szerint a folyamat nem egyszerűen azt jelenti majd, hogy a kormány elkészít egy szöveget, majd kétharmados parlamenti többséggel elfogadja.
A kabinet szélesebb szakmai és társadalmi részvételt ígér.
Ruff azt szeretné, hogy egyetlen párt többé ne tudjon egyedül alkotmányozni
Ez lehet az új alkotmány egyik legfontosabb intézményi újdonsága.
Ruff Bálint saját álláspontja szerint olyan rendszert kell kialakítani, amelyben a jövőben egyetlen politikai párt még nagyon nagy választási győzelem esetén sem tud egyedül alkotmányt készíteni vagy azt alapjaiban módosítani.
A cél az lenne, hogy az alkotmányos kérdésekben több politikai erő kompromisszumára legyen szükség.
Ruff szerint az országnak jót tesz, ha nagy jelentőségű kérdésekben különböző világnézetű szereplőknek kell közös nevezőre jutniuk.
Ez radikálisan eltérne a 2011-es Alaptörvény megalkotásának modelljétől, amikor a Fidesz–KDNP parlamenti kétharmada ellenzéki támogatás nélkül is elegendő volt az új alkotmány elfogadásához.
Az új választási törvény is készül
Az alkotmányozással párhuzamosan a kormány megkezdte az új választási rendszer előkészítését is.
Ruff szerint akár az is elképzelhető, hogy az új alkotmány és az új választási törvény nagyjából egy időben készül el.
A miniszter felvetette, hogy újra át kell gondolni az egyik legfontosabb kérdést:
egyfordulós vagy kétfordulós országgyűlési választási rendszer működjön-e Magyarországon.
Magyarországon 2010 előtt kétfordulós rendszer működött.
A jelenlegi egyfordulós választási rendszert a Fidesz parlamenti többsége vezette be.
A két rendszer egészen eltérő politikai stratégiát eredményez.
Mit jelentene a kétfordulós választás?
Kétfordulós rendszerben az első körben induló jelöltek közül nem feltétlenül dől el azonnal a választókerület győztese.
A második forduló előtt a pártok visszaléptethetnek jelölteket, megállapodhatnak egymással, a választók pedig újra mérlegelhetnek.
Ez a modell általában jobban ösztönzi a választások közötti politikai együttműködést.
Az egyfordulós rendszer ezzel szemben egyetlen szavazási nap alatt eldönti a versenyt, így már a választás előtt nagyobb szerepet kapnak a pártok közötti koordinációk.
Ruff nem jelentette be, melyik változat lesz a végleges.
A kérdés tehát még nyitott.
Az önkormányzati választások időpontjára is hatással lehet a változás
Ruff egy másik nyilatkozatában arról is beszélt, hogy az új önkormányzati választást már lehetőség szerint az új alkotmány és az új választási szabályok alapján tartanák meg.
Ez akár azt is jelentheti, hogy az önkormányzati rendszer jövője összekapcsolódik az alkotmányozási folyamattal.
Egyelőre azonban nincs elfogadott törvény arról, hogy miként változna az önkormányzati választások időpontja vagy rendszere.
Ezért minden ilyen dátumot és forgatókönyvet jelenleg tervként kell kezelni.
Ruff szerint nem lehet öt hónap alatt lezárni egy tizenhat éves korszakot
Az egész interjú egyik központi gondolata az idő.
A kormány támogatói között is vannak olyanok, akik gyorsabb elszámoltatást, gyorsabb gazdasági változásokat és gyorsabb intézményi reformokat vártak.
Ruff szerint ezt az elégedetlenséget érti.
Ugyanakkor úgy véli, irreális lenne azt gondolni, hogy tizenhat év politikai, gazdasági és közigazgatási rendszerét néhány hónap alatt teljes egészében át lehet alakítani.
A kormány első időszakában főként jogszabályi és intézményi alapokat teremtettek meg.
A következő nagy szakasz azonban már sokkal inkább a gazdaságról szólhat.
Ezért lehet kulcsfontosságú a 2027-es költségvetés
A választók mindennapi életében végül nem az alkotmányozási technika, hanem a fizetések, a nyugdíjak, az adók, a rezsi, a lakhatás és az árak jelentik a legközvetlenebb kérdéseket.
Ezért a 2027-es költségvetés mutathatja meg először igazán, milyen gazdaságpolitikát kíván hosszabb távon követni a Tisza-kormány.
Mennyit fordítanak beruházásokra?
Mekkora támogatás jut a kkv-knak?
Hogyan finanszírozzák a már bejelentett nyugdíjemeléseket?
Mi lesz a 14. havi nyugdíjjal?
Milyen adóváltozások jönnek?
Mennyi pénzt fordítanak egészségügyre és oktatásra?
És hogyan csökkentik közben az államháztartási hiányt?
Ezekre a kérdésekre már nem kommunikációs üzenetek, hanem konkrét költségvetési számok adnak majd választ.
Az első öt hónap után most jöhet a nehezebb szakasz
Ruff Bálint interjújából egy olyan kormány képe rajzolódik ki, amely az első hónapokat elsősorban intézményi és jogi átalakításokra használta, a következő időszakban viszont egyre inkább gazdasági döntéseket kell meghoznia.
Az uniós források egy részéhez újra hozzáfér Magyarország, létrejött a vagyonvisszaszerzési rendszer, átalakult több állami konstrukció, megindult az új alkotmány előkészítése és készül az új választási törvény.
Ugyanakkor a legfőbb ügyész kérdése még nem rendeződött véglegesen, az alkotmány szövege még nem ismert, a választási rendszer részleteiről sem született döntés, a 2027-es költségvetés pedig csak ezután mutatja meg a kabinet gazdasági prioritásait.
Ruff maga is azt mondja, hogy nincs teljesen megelégedve a változás sebességével.
A következő hónapok ezért sokkal többet árulhatnak el a Tisza-kormány irányáról, mint az első öt hónap.
Ha valóban „bátor lépések” kerülnek a 2027-es költségvetésbe, azok már közvetlenül megjelenhetnek a családok, a vállalkozások és a nyugdíjasok mindennapi pénzügyeiben.
